A központi idegrendszer makroszkópiája

Az előadások a következő témára: "A központi idegrendszer makroszkópiája"— Előadás másolata:

1 A központi idegrendszer makroszkópiája 2009.04.22.
Dr. Lukáts Ákos

2 Egységek agykéreg Makroszkóposan a következő egységek különíthetők el:
Félteke (agykéreg + basalis ganglionok) Köztiagy (thalamus, hypothalamus) Agytörzs – középagy (mesencephalon) - híd (pons) - nyúltvelő (medula oblongata) Kisagy Gerincvelő köztiagy agytörzs kisagy

3 Agytörzs 1 Három részre osztható: Nyúltvelő Híd Középagy
Hátulról a kisagy kapcsolódik hozzá Innen lép ki a 12-pár agyidegből 10-pár (a szagló- (I.), illetve a látó (II.) ideg kivétel) Cranialis irányban a köztiagyban, caudalisan a gerincvelőben folytatódik köztiagy középagy híd nyúltvelő gerincvelő Interbrain

4 Agytörzs 2 A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. köztiagy középagy kisagy híd nyúltvelő IV. agykamra gerincvelő Interbrain

5 Kisagy köztiagy Az agytörzshöz hátulról kapcsolódik, a IV. agykamra hátulsó falán helyezkedik el. Három részre osztható: középen látható a vermis (féreg); kétoldalt a féltekék. Minden rész különálló lebenyekre oszlik, a féltekék utolsó lebenye a tonsilla a legnagyobb gyakorlati fontosságú. középagy kisagy híd nyúltvelő tonsilla cerebelli gerincvelő Interbrain

6 Kisagy működése köztiagy pedunculus cerebelli sup. középagy
A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. híd kisagy nyúltvelő pedunculus cerebelli med. gerincvelő pedunculus cerebelli inf. Interbrain

7

8 Agidegek n. olfactorius (I)
Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. Fej, nyak képleteinek beidegzése I, II nem ideg n. opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Sobota - Atlas of Human Anatomy

9 Köztiagy: thalamus, hypothalamus
A thalamus a III. agykamra két oldalán helyezkedik el, közel a középvonalhoz. Relémagjai útján tartja a kapcsolatot az agykéreggel. Itt kapcsol át az érzőpálya, a látó- és a hallópálya, de a mozgatórendszer egy része is (extrapiramidális rendszer). Egyes magjai a limbikus rendszerrel illetve a felszálló aktivációs rendszerrel állnak kapcsolatban. Interbrain

10 Hypothalamus, hypophysis
A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A hypophysis két, anatómiailag, fejlődéstanilag és funkcionálisan eltérő rézre osztható, az első lebenyre (adenohypophysis), illetve a hátsó lebenyre (neurohypophysis). A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

11 Hormonális szabályozás
Hypothalamus Idegi impulzusok Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek hypophysis

12 adenoma

13 Az agykéreg sulcus centralis
A legmagasabb szintű idegi központ, az összes tudatos működés ide kötődik, emberben szinte teljesen felülvezérli az alacsonyabb rendű központokat. Öt lebenyre osztható: frontalis, parietalis (fali), occipitalis, temporalis, és az insula. A felszínén gyrusokat és sulcusokat különböztetünk meg, a legfontosabb a sulcus centralis, és a körülötte futó gyrus pre- (motoros kéreg) illetve postcentralis (érző kéreg). A szürkeállomány a sejtekkel a felszínen, a fehérállomány a mélyben helyezkedik el (kivéve: basalis ganglionok)

14 Telencephalon: basalis ganglionok
A basalis ganlionok a telencephalon fehérállomá-nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk-ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve-zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) betegsége a Parkinson-kór: romló hypomotilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztul-nak el. oldalkamra n. caudatus claustrum thalamus n. lentiformis Interbrain

15 sulcus centralis

16 corpus callosum: kommunikáció a két (domiunáns és szubdomináns) félteke között

17 A cortex funkcionális egységei
Elsődleges mozgató mező Elsődleges érző mező Motoros beszédközpont Látókéreg Hallókéreg Sensoros beszédközpont Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

18

19 Egymással ansztomizál!
Vérellátás Két pár fő artéria: carotis interna a. vertebralis Egymással ansztomizál!

20 (felső vt. érző, mozgató, beszéd)
a. carotis interna cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. basilaris a. vertebralis

21 (látás, memória tárolás)
cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri posterior (látás, memória tárolás)

22 Circulus arteriosus Willisi
cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a. communicans anterior cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. communicans posterior a. basilaris a. vertebralis

23

24 Agyhártyák epidurális tér: artériás vérzések sinus dura mater
subdurális tér: vénás vérzések arachnoidea subarachnoidális tér: liquor, artériás vérzések pia mater

25 Sinusok

26 Kettőzetek Falx cerebri Tentorium cerebelli

27 a. meningea media: epidurális vérzés
dura mater

28 Agykamrák oldalkamrák III. agykamra IV. agykamra

29 CSF: liquortermelés és felszívódás
Termelés: kamrák plexus choroideusa Felszívás: granulationes arachnoideae

30

31

32 Ajánlott irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Radiologiai felvételek: Hasznos adatok: Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004