romaellenesség és antiszemitizmus

Az előadások a következő témára: "romaellenesség és antiszemitizmus"— Előadás másolata:

1 romaellenesség és antiszemitizmus

2 Politikai környezet 2006-tól nyilvánosságban lévő gátak átszakadása (utcai radikalizmus megjelenése, Olaszliszka) A társadalom ingerküszöbének megemelkedése A radikális jobboldal média-reprezentációjának növekedése Radikálisok által használt fogalmak elterjedése (cigánybűnözés,stb.) A jogalkalmazók hatékony fellépésének hiánya Szociológiai és kriminológiai munkákban valóban felétűnt a cigánybűnözés szó korábban (pontosan mikor). Kikopott ugyanakkor, ami vélhetően nem véletlen, mostani reneszánsza ugyanakkor egyértelműen rasszista felhangokkal bír. Egy fogalom jelentése nem eleve adott, hanem az azt övező társadalmi közbeszédben alakul ki, és jelen formájában, a szélsőjobboldal értelmezésében, melynek lényege, hogy a romákat kriminális kisebbségként, a kollektív bűnösség elve alapján bélyegzi meg, a fogalom nem elfogadható. A kormányellenességf is felerősítette RADIKÁLISOKAT,és így magát a radikális közbeszédet is. A hazai nyilvános közbeszéd sok vonatkozásban a szélsőjobboldali értelmezés foglyává válik. A radikális jobboldal egyes fogalmain keresztül („pl. „magyarellenes”, „magyargyűlölő”, „cigánybűnözés”) a szélsőjobboldali ideológia egyes elemei lopakodó módon beépülnek az általános társadalmi közbeszédbe és közgondolkodásba. Ezen kategóriák a radikálisok ideológiájának sarokkövét képezik, hiszen kijelölik az ellenségeket, amelyekkel szemben a szélsőjobb meghatározza magát, és amelyek fenyegetésével létezése és szélsőséges fellépése indokolttá tehető. A szélsőjobboldal ma nemcsak radikális eszmékkel szimpatizálók számára nyújt tehát politikai közösséget, hanem egy teljes világmagyarázatot és lázadási lehetőséget is kínál, ezzel pedig divatjelenséggé válik, mely főleg a fiatalok körében hódít. A radikális szubkultúra ma nemcsak saját ideológiával, hanem zenekarokkal, szórakozóhelyekkel, öltözködési trendekkel, rádióadókkal, fesztiválokkal és közvetítő szerepet betöltő értelmiségi körrel is rendelkezik. A szélsőséges ideológia egyes elemei ezzel is szokványossá, elfogadottá, a kultúra és a közbeszéd részévé válnak. A közvélemény, a média és a jogalkalmazók (ügyészség, bíróságok) ingerküszöbe is rendkívüli módon megemelkedett a gyűlöletkeltő, uszító kijelentésekkel szemben az utóbbi években. A fentiek alapján pedig nem meglepő, hogy a friss kutatások szerint (lásd például az MTA Szociológiai Kutatóintézetének vonatkozó vizsgálatát) a szélsőjobboldali gondolkodás inherens részét képező tekintélyelvűség, előítéletesség, rendszerellenesség mára a társadalmi „közép” világnézetében is markánsan és kitapinthatóan jelen van. Mindebben szerepet játszik az is, hogy teljességgel hiányzik a politikai szereplők közös fellépése, a szélsőségesekkel szembeni politikai konszenzus. Nem jogalkotási vagy rendészeti,m hanem jogalkalmazási probléma A fentiek alapján pedig nem meglepő, hogy a friss kutatások szerint a szélsőjobboldali gondolkodás szerves részét képező tekintélyelvűség, előítéletesség, rendszerellenesség mára a társadalmi „közép” világnézetében is markánsan és kitapinthatóan jelen van. Szélsőséges gondolatrendszer elemei (előítéletesség,antiszemitizmus, rasszizmus) a „centrum” felé tartanak

3 Romaellenesség vs. zsidóellenesség
Antiszemitizmus Többségre jellemző, inkább nyílt Kisebbségre jellemző, inkább kódolt Nem megosztó Megosztó Inkább pártsemleges A pártpreferencia meghatározó Nincs nagy időbeli változás 2006 után egyértelmű erősödés mérhető Sztereotípia tartalma: parazitizmus, agresszivitás, bűnözés, hedonizmus nem összeesküvéses Sztereotípia tartalma: Szorgalom, agyafúrtság, fegyelmezettség,összetartás. összeesküvéses Romaellenesség a legsúlyosabb társadalmi probléma A zsidókról szóló sztereotípia teszi őket az összeesküvés-elméletek elsődleges főszereplőjévé A Gallup mérése a romaellenesek arányát 40%-ra tszi az antiszemitizmzusét, 13%-ra az antiszemitákét. Medián mérése szterint a legnépszerűbb csoport a rokonszenvskálák szerint a zsidó, a legkevésbé népszerű a cigány

4 Eltérések: kisebbségek iránti rokonszenv
A számításokat a Tárki által július között végzett online kitöltős felmérésének 1000 fős adatbázisán végeztük, amely az internetező felnőtt lakosságra - nem, életkor, iskolázottság és településtípus - nézve reprezentatív.

5 A zsidók és a cigányok iránti rokonszenv-csoportok
az internet reprezentatív kutatásban A zsidókat ellenszenvesnek tartók között szinte kivétel nélkül mindenki hasonló véleménnyel volt a cigányokról is, addig a cigányokat elutasítók már sokkal megosztottabbak a zsidókról alkotott vélemény tekintetében. A két csoportról érdemi véleményt adók 31 százaléka sem a zsidókat, sem a cigányokat nem tartja rokonszenvesnek. Ugyanakkor 39 százalékuk, bár ellenszenvez a romákkal, a zsidók iránt semleges, vagy rokonszenvez velük. ellenszenveznek a zsidókkal semlegesek, vagy rokonszenveznek a zsidókkal ellenszenveznek a cigányokkal 31% 39% semlegesek, vagy rokonszenveznek a cigányokkal 1% 29% (százalékos arányok a két kisebbségről érdemi véleményt adók körében, ők az összes megkérdezett 87 százalékát teszik ki.)

6 Eltérések: válaszok határozottsága és megosztottsága
Ha a nagyon határozott válaszok (1-es, vagy 5-ös, akik az adott kisebbséget egyáltalán nem, vagy nagyon rokonszenvesnek tartották) arányát nézzük, akkor a cigányok (51%) és a zsidók (32%) vezetik a rangsort. Azonban amíg a cigányok esetében az ellenszenv irányába (46% - 5%), addig a zsidók szélsőséges megítélése sokkal megosztottabb: 20% - 13% a nagyon ellenszenves / nagyon rokonszenves arány.

7 Eltérések: időbeli változás
A cigányokkal kapcsolatos véleményeket illetően nincs jelentős időbeli változás annak ellenére sem, hogy a politikai diskurzusban nagymértékben megváltozott a romákkal kapcsolatos beszédmód az elmúlt 6-7 évben. Ezzel szemben az antiszemitizmus nem írható le ennyire stabil jelenségként, több kutatás szerint is hatással volt az antiszemitizmusra a politikai közbeszéd 2006 utáni megváltozása, hiszen a zsidóellenesség esetében egyértelmű erősödés mérhető az elmúlt években . 1994 1997 2000 2002 2008 2011 A cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. 89 – 85 88 78 82 A bűnözési hajlam a cigányok vérében van. 64 55 53 60 Csak helyeselni lehet, hogy még vannak olyan szórakozóhelyek, ahová a cigányokat nem engedik be. 46 47 38 33 36 42 (a zsidók ellenszenvesek (%), forrás: Kovács András: Az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben (Szombat, 2012)) (az egyetértők aránya (%), forrás: Bernát – Juhász – Krekó – Molnár: A radikalizmus és cigányellenesség gyökerei a szélsőjobboldal szimpatizánsai körében (Társadalmi Riport, 2012))

8 A cigányellenesség és a zsidóellenesség 1989-ben
Téves hiedelem: cigányellenesség a posztszocialista időszak „lecsúszásának” következménye Lakossági vélekedés a cigányok felelősségéről saját sorsuk alakulásával kapcsolatban 1989 2000 2011 A cigányok felelősségét megállapító vélemények aránya* (%) 71 85 82 Esetszám 1000 1521 3040 * 1989: a mindenekelőtt maguknak a cigányoknak kellene nagyobb erőfeszítéseket tenniük saját jobb életlehetőségeik érdekében állásponttal egyetértők aránya az összes megkérdezett körében; 2000, 2011: a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni kijelentéssel egyetértők aránya az összes megkérdezett körében. Forrás: Magyar Közvéleménykutató Intézet: Gazdaság - 89/2 kutatásának adatbázisa, saját számítások. Bernát-Juhász-Krekó-Molnár (2012)

9 A cigányellenesség és a zsidóellenesség 1989-ben
Antiszemitizmus mint tabutéma Forrás: Magyar Közvéleménykutató Intézet – Elnök kutatásának adatbázisa, május, saját számítások.

10 Cigányellenesség és antiszemitizmus a pártok szavazótáboraiban - az internet reprezentatív kutatásban

11 Pártok szavazóinak értékei az előítéletes és az összeesküvéses antiszemita skálán
Míg a Jobbik és a Fidesz szavazói az előítéletes antiszemitizmusban nagyon távol vannak egymástól (a Fidesz és az MSZP szavazói pedig viszonylag közel), az összeesküvéses antiszemitizmus terén a jobboldali pártok közti különbség jóval kisebb.

12 Következtetés A cigányellenesség és az antiszemitizmus különbségeinek megfelelően érdemes eltérő megközelítéseket alkalmazni e jelenségek jobb megértése és leírása érdekében. A cigányellenesség ma Magyarországon inkább a társadalmi kereslet által meghatározott jelenség, míg az antiszemitizmus inkább kínálatvezéreltnek látszik.

13 Juhász Attila Vezető elemző
Köszönöm a figyelmet! Juhász Attila Vezető elemző