1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont q alpontja.

Az előadások a következő témára: "1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont q alpontja."— Előadás másolata:

1 1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont q alpontja felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kidolgozásával a Kormány az energiapolitikáért felelős nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg.

2 2 Tartalom I.Bevezetetés - Miért van szükség a TFCsT-re? II. A TFCsT hármas célrendszere - Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése (műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással)

3 3 Miért van szükség a TFCsT-re? Távhőfejlesztési Cselekvési Tervre azért van szükség, mert a hazai energia- és klímapolitikai céljainkat, valamint nemzetközi klímavédelmi és energiahatékonysági vállalásainkat a távhőszolgáltatás fejlesztése nélkül nem tudnánk teljesíteni.

4 4  A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése;  A távhőszolgáltatás „zöldítése” klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében, a hazai megújuló hőenergia források (elsősorban geotermia és biomassza, valamint az anyagában nem hasznosítható kommunális hulladékok) részesedésének növelésével;  A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással; A TFCsT hármas célrendszere A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv három fő problémakört jelöl ki, amelyek kezelésében és megoldásában fontos szerepet szán a távhőszolgáltatásnak:

5 5 A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-kal csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re

6 6 Forrás: OMSZ A hazai lakossági biomassza-felhasználás alakulása

7 7 „A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008- ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató 2015-re már 500 ezer tonnát valószínűsített.” A növekmény 2008 és 2012 között 8-szoros „Viszik a lignitet, mint a cukrot”

8 8 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások A téli átlaghőmérséklet és az SO 2 -koncentráció alakulása

9 9 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok, saját számítások A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérséklet alakulása

10 10 A megújuló energia szerepe a hőtermelésben: részesedése 12%-ról 32%-ra nő Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve alapján a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 PJ kiindulási értékről 14,9 PJ-ra, több mint háromszorosára emelkedik 2020-ig. A biomassza alapú hőtermelés pedig ugyanezen az időtávon 2010-es 34 PJ-ról több mint 57%-al, 53,5 PJ-ra növekszik.

11 11 2020-ig 50%-al nő a biomassza energetikai hasznosítása

12 12 Település TávhőEbből geotermikusGeotermikus aránya Csongrád 29 913 GJ26 949 GJ90% Hódmezővásárhely 109 306 GJ87 941 GJ80,4% Miskolc* ??? Nagyatád 10 306 GJ3320 GJ32,2% Szeged 1 230 538 GJ21 680 GJ1,7% Szentes 89 896 GJ87 607 GJ97,4% Szarvas* ??? Szigetvár 434 886 GJ4829 GJ11% Vasvár 21 211 GJ2735 GJ12,9% Veresegyház* ??? Szentlőrinc 21 757 GJ 100% Geotermikus bázison működő távhő rendszerek adatai * Miskolc, Szarvas és Veresegyház esetében a távhőellátásba becsatornázott geotermális energia hasznosítás tényén túl adatokkal nem rendelkezünk A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,41%-a (235 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban.

13 13 A kiépített távhőrendszerrel rendelkező települések besorolása geotermikus adottságaik szerint A bekarikázott településeken van távhőszolgáltatás, amelyben a geotermális energia a kedvező geológiai adottságok ellenére jelenleg nem hasznosul. Budapest, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Dunakeszi, Gyöngyös, Eger, Tiszavasvári, Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor, Hajdúszoboszló, Szolnok, Kaposvár, Dombóvár, Komló, Pécs, Szombathely, Mosonmagyaróvár, Komárom, stb.

14 14 A kedvező geotermális adottságú, nagy hőigénysűrűségű, de távhőrendszerrel nem rendelkező települések Hatvan, Mezőkövesd, Martfű, Tiszaföldvár, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Kistelek, Zalaegerszeg, Pápa stb.

15 15 Az Energiahatékonysági Irányelv átültetése komoly fejlesztési és jogalkotási feladatot jelent:  az ún. ’smart’ költségmegosztás vagy hőmennyiségmérés lakásonként megvalósításának előírásával 2017-ig,  a várhatóan a távhőt is érintő kötelező auditálási-minőségbiztosítási rendszer kialakításával,  a nagy hatékonyságú kapcsolt termelés támogathatóságának kimondásával,  a nagy hatékonyságú távhő fogalmának bevezetésével. Távhő fejlesztéssel a fűtési energiahatékonyság növeléséért

16 16  A távhőfejlesztés szempontjait megjelenítettük az Országos Területfejlesztési Koncepcióban  Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés ba) pontja értelmében a TFCsT környezeti hatásainak elemzése érdekében független stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készítettünk  A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján elkészítettük a TFCsT végrehajtásának értékelési és monitoring tervét  A távhőfejlesztés szempontjait 2011-13 között megjelenítettük a KEOP 4. és 5. prioritások között, a 2014-20-as tervezés során pedig a KEHOP, GINOP, TOP és VEKOP prioritásaiban. Amit mi tehettünk…

17 17  A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató légszennyezés csökkentése; - A városi levegő minőségének javítása, ezáltal a légszennyezettségből eredő egészségügyi és gazdasági károk csökkentése.  A távhőszolgáltatás zöldítése klímavédelmi okokból, valamint a földgázimport csökkentése érdekében; - Hazánk import energiahordozó-függősége a megújuló energiahordozók és az anyagukban nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása révén csökkenjen, valamint hogy munkahelyteremtéssel és a beruházások növekedésével a hazai gazdasági növekedést előmozdítsa.  A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemlélet formálással; - a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása az EED-vel összhangban: energetikai audit 2015. december 31-ig, köz-és lakóépületek távhőre csatlakozásának technológiai és költséghatékonysági vizsgálata, ösztönzése, okos mérés, egyedi szabályozhatóság Intézkedési terv

18 18 Összefoglalás Társadalmi vita Közigazgatási egyeztetés Kormányhatározat Évente monitoring

19 19 Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu