Nemzetközi fejlesztési együttműködés 2005/06. őszi félév 2005. november 28.

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi fejlesztési együttműködés 2005/06. őszi félév 2005. november 28."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi fejlesztési együttműködés 2005/06. őszi félév 2005. november 28.

2 Humanitárius segítségnyújtás … •Hátterében álló okok •Nemzetközi jogi vonatkozások •Humanitárius segély és fejlesztési támogatás közötti különbség •A segélyezésben részt vevő szereplők •Intézményrendszer –EU: ECHO –A magyar gyakorlat •A humanitárius segélyek kapcsán felmerülő problémák – a humanitárius szervezetek értékelése

3 Mi a humanitárius segély? A humanitárius segély egyetlen célja az emberi szenvedés megelőzése vagy enyhítése. Pl: ivóvíz, élelmiszer, lakóhely/menedék, orvosi ellátás biztosítása

4 Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek I. Adatok forrása: World Disaster Reports, ICRC  EM-DAT (1988 óta: USAid-OFDA-val együtt)  Belgium, Louveini Katolikus Egyetem, CERD (Center for Research on the Epidemiology of Disasters), alapítva: 1973 (1980-tól: együttműködés WHO-val)

5 Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek III. „A katasztrófa (disaster) olyan helyzet vagy esemény, amelynek kezelése meghaladja a helyi kapacitásokat, szükségessé teszi a nemzeti vagy nemzetközi szintű külső segítséget; előre nem látható, gyakran hirtelen következik be, nagy kárt, pusztítást, emberi szenvedést előidézve” Az adatbázisba kerüléshez az alábbiak egyikének teljesülése szükséges: -legalább 10 halálos áldozat -legalább 100 érintett -„szükségállapot kihirdetése” (state of emergency) -nemzetközi segítség kérése

6 Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek III. •természeti katasztrófák –hidrometerorológiai (árvizek, földcsuszamlás, szárazság/éhínség, hőhullámok, erdőtüzek, szélviharok, rovarok okozta fertőzések) –geofizikai (földrengés, vulkánkitörés, cunami) •strukturális, technológiai jellegű katasztrófák –ipari balesetek (kémiai szennyezés, ipari infrastruktúra összeomlása, robbanások, tüzek, mérgezés) –közlekedési balesetek (mindenféle közelekedési eszköz) –„apróbb” balesetek (pl. helyi nem-ipari létesítmények összeomlása, kisebb robbanások) •ember által előidézett „katasztrófák, pl… –politikai jellegű” (háborúk, fegyveres konfliktusok) –gyenge intézményrendszer, belső instabilitás; strukturális szerencsétlenségek •alulfejlettség/elmaradottság és konfliktusok magasabb kockázata – humanitárius segély mint a konfliktus megelőzés eszköze

7 Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek IV. •táblázatok

8 A humanitárius segélyezés megközelítésének fejlődése •1940-es: Európa újjáépítése •1950-60-es: fejlesztési segély és vészhelyzetben történő segélyezés elválik (lényeg: hatékonyság, gyorsaság – többnyire külföldi személyzet) •1970-es évektől: a humanitárius segítségnyújtás hirtelen/azonnali beavatkozást igényel – a fejlesztés időigényesebb, összetettebb intézményrendszert kíván •1990-es első fele: a konfliktus utáni és „átalakulóban lévő” államok gondjai kerültek előtérbe – mintha a természeti katasztrófák háttérbe szorulnának Egyforma fontosságúak.... de más kezelési módit igényelnek

9 Nemzetközi politikai-jogi vonatkozások (elsősorban nem természeti(-technológiai?) katasztrófák esetén) Humanitárius… … segítségnyújtás vagy beavatkozás? Segítségnyújtás elvei, filozófiája: •diszkrimináció tilalmának elve és •nem lehet külpolitikai eszközként tekinteni Releváns nemzetközi jogi alapelvek: –területi/nemzeti integritás/szuverenitás védelme –be nem avatkozás tilalma

10 (Nemzetközi) jogi vonatkozások II. Nemzetközi jog speciális területe; nemzetközi humanitárius jog érvényesítése: –(Hága, 1908) –Genf, 1949 – kiegészítő jegyzőkönyvek (1977) + alapvető emberi jogok biztosítása, amennyiben erre az adott főhatalom nem képes/hajlandó

11 Humanitárius és/vagy fejlesztési támogatás Hol a határ humanitárius segélyezés és fejlesztési célú támogatás között? Miért indokolt a különbségtétel? •Idővonatkozások: rövid vs hosszútáv •Tervezhetőség: azonnali reagálás vs átgondolt, hosszú távú tervek •Döntés és jóváhagyás: azonnal vs többlépcsős, hosszú alkufolyamat •Végrehajtás: jellemzően humanitárius szervezetek vs kormányzati ügynökségek

12 Humanitárius és/vagy fejlesztési támogatás II. Relief Recovery Rehabilitation, reconstruction Development Prevention

13 A humanitárius segélyezés „szereplői” •Nemzetközi és regionális szervezetek –Pl. ENSZ WFP; UNHCR •Kormányok – egyoldalú vagy bilaterális módon? •Nem-kormányzati, humanitárius tevékenységet folytató (i)ngo-k –Pl Orvosok Határok Nélkül; Máltai Szeretetszolgálat •Katonaság, hadsereg, nem-reguláris erők –Amennyiben nekik kell (?!) biztosítani a humanitárius szervezetek munkatársainak akadálytalan működését

14 Humanitárius segélyezés nagyságrendje, forrásai Legtöbb nagyobb államban –elválik a humanitárius segélyezés és a nki fejlesztés intézményrendszere –USA – USAid-OFDA (nem hatásköre: menekültek) EU – ECHO, Directorate General of the European Commission ENSZ – OCHA: Office for the Coordination ofHumanitarian Affaris

15 Humanitárius segélyezés nagyságrendje

16

17

18

19 ENSZ - OCHA

20 EU; ECHO •1992-ben kezdte meg működését •Az EU humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelete: 1257/96 EK Tanácsi Rendelete –(...) áldozatainak joga van a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra –A humanitárius segély egyetlen célja az emberi szenvedés megelőzése vagy enyhítése, az áldozatok számára feji, etnikai, vallási, nem, illetve kor szerinti, nemzetiségi vagy politikai hovatartozásától mentesen kell biztosítani, azt semmiféle poltikai megfontolás nem vezérelheti •2001. Április, EB: LRRD (linking relief, rehabilitation and development)

21 EU-ECHO II.

22 Magyarország BM Katasztrófaelhárítás KÜM Külügyi Segélykeret – 1096/1995. sz. Kormányhatározat; módosítva:2281/2002: •OECD normák szerint rászoruló országoknak, illetve azon szomszédos országok, ahol jelentős számú magyar kisebbség él •Külügyminiszter dönt saját hatáskörben a rendelkezésre álló keret felhasználásáról •ENSZ Alapokmány elveivel összhangban nyújtható belőle humanitárius segítség természeti katasztrófák, politikai jellegű fegyveres konfliktusok esetén •... lehetőség szerint elsőbbséget biztosítva a magyar eredetű termékeknek... Jelenleg: módosítás alatt 1993. évi XL. Törvény a Magyar Vöröskeresztről

23 Értékelés Hatékonyság Politikai vonatkozások „Humanitárius alibi” Humanitárius szervezetek szerepe

24 Ajánlott irodalom, források Branczik, Ame lia: Humanitarian Aid and Development Assistance. Beyond Intractability Project, University of Colorado, USA http://www.beyondintractability.org/m/humanitarian_aid.jsp Degnbol-Martinussen és Engberg-Pedersen: Aid: Understanding International Development Cooperation. pp 199-215. Zed Books, London, 2003 Moore, Jonathan: The humanitarian-development gap. International Review of the Red Cross http://www.icrc.org/Web/Eng/siteeng0.nsf/iwpList78/EE30655200237ACBC1256B660 05CFE19 Rieff, David: Charity on Rampage. The Business of Foreign Aid. Foreign Affairs. 1997. január-február ICRC, World Disaster Reports: http://www.ifrc.org/publicat/wdr2005/contents.asphttp://www.ifrc.org/publicat/wdr2005/contents.asp (2005) http://www.ifrc.org/publicat/wdr/index.asphttp://www.ifrc.org/publicat/wdr/index.asp (1993-2004) ICRC, Humanitárius jog: http://www.icrc.org/ihlhttp://www.icrc.org/ihl EU, ECHO: http://europa.eu.int/comm/echo/index_en.htmhttp://europa.eu.int/comm/echo/index_en.htm ENSZ, OCHA: http://ochaonline.un.org/http://ochaonline.un.org/ Global Humanitarian Assistance, 2003. Development Initiatives http://www.globalhumanitarianassistance.org/ghupdate19o.pdf