Pszichológiatörténet 3. óra A mérés megszületése a pszichológiában

Az előadások a következő témára: "Pszichológiatörténet 3. óra A mérés megszületése a pszichológiában"— Előadás másolata:

1 Pszichológiatörténet 3. óra A mérés megszületése a pszichológiában
Pléh Csaba

2 A mérés dimenziói A mérés mint az eszközelvű emberkép győzelmének kiterjesztése az emberre A lélek algebrája: matematika mérés nélkül A pszichofizika eszménye A RI és az érzékleti mérés Helmholtz különlegessége: az érzékelés és a tanulás

3 A régmúlt üzenete Empirista felfogás: osztatlan, egynemű lélek
Racionalista hagyomány: belső, felülről építkező konstrukciók Áthallások a természettannal: élettan, frenológia,

4 19. századi nagy eszmék Természeti rendszerek a lélekben: anatomizált Kant Kísérletezés kiterjesztése a mentális világra. HIBRIDIZÁCIÓ. A fejlődés gondolat: történelem, társadalom, biológia és visszafordítása a patológiában

5 A három hagyomány

6 A kutatás modelljeinek változása

7 A három mintázat (Danziger)
Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia Gyakorlati, differenciális: terepe az élet Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház. Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus

8 Kant jelentősége (1724-1804) a szintézis: sémák és adatok
ismeretelmélet és pszichológia kettéválasztása Kriticizmus Miért nem lehet lélektan?

9 A tudás alakulásának séma alapú elmélete
Érzékiség nélkül tárgy nem adatnék, értelem nélkül nem gondoltatnék. Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok. Kant: A tiszta ész kritikája

10 Az asszociációs szemlélet világa

11 Johann Friedrich Herbart (1776 – 1841)
Kant utóda Königsbergben Lelki matematika: Pl. gátlás: A2 + ab-b/a +b Tanulás szerepe az észlelésben: appercepció A self: érzetkomplexcum

12

13 Canguilhem (1980): az ember mint a mérés eszköze
A mérésre irányuló mozgalom egyre inkább eszközként tekinti magát az embert is. Szimbolikus, hogy az első lépések az ember mérésével kapcsolatban úgy merülnek fel, hogy hogyan lehet az embert magát tudományos mérési eszközként használni, például a csillagászati mérésekben. A későbbi nyelvstatisztikai gondolat további deperszonalizáció lesz

14 Gustav Theodor Fechner (1801-1881)
A mérés megjelenése E = K x log S + B Külső és belső pszichofizika Fechner misztikus érdeklődései: Éjjeli és nappali szemlélet

15 Gustav Theodor Fechner (1801-1881)
A mérés megjelenése E = K x log S + B

16 A spekulatív Fechner-Mises Az angyalok összehasonlító anatómiája, 1825
curves and specifically the sphere are the ideal forms and these change (as, indeed, Plato had said). The parts of man's body are beautiful as they approach it, but the eyeball is most complete. Just as the air is the element of the angels, who are simply free and independent eyes, all eye, or the eye-type in its highest and most beautiful development. Thus, what in man is a subordinate organ, in the angels is of independent worth. They are attraction or repulsion, and with this goes the wonderful color play. General gravitation, which relates all bodies, is their sense. They feel the farthest thing in the universe and the slightest change in it.s They are, in short, living planets and, in fine, the planets are angels.

17 A statisztikai múlt: A gyakoriság szerepe
Cattell, 1886: Közeledünk a nyelvhez. Szavak olvasása. Még embert vizsgálunk, de már a rendszer is érdekel It will be noticed that the perception-time is only slightly longer for a word than for a single letter; we do not therefore perceive separately the letters of which a word is composed, but the word as a whole. The application of this to teaching children to read is evident

18

19 A szavak gyakorisága gyakran felmerül
Olvasás és szókincs tudás mérés megalapozásához Asszociatív adatok értelmezéséhez Betegek bizarr beszédének interpretáláshoz Még stílus statisztikák is megjelennek Legfeljebb szófajban jellemezve a szavak

20 A gyakoriság egész mutatórendszere lesz mára
T-L-FREQL This is the frequency of occurrence as given in the L count of Thorndike and Lorge (1942). If you plan to use this frequency count, you are advised to read details about it in the Thorndike-Lorge book. For example, the frequency value of a singular word which has a regular plural includes the frequency of the plural form, and this is true for other kinds of derivations too.  BROWN-FREQ This stands for the frequency of occurence in verbal language derived from the London-Lund Corpus of English Conversation by Brown (1984). There are entries for 8985 different strings in the WORD field. The range of entries is with a mean of 35 and a standard deviation of 252.  FAM  This stands for 'printed familiarity'. The FAM values were derived from merging three sets of familiarity norms: Pavio (unpublished), Toglia and Battig (1978) and Gilhooly and Logie (1980). The method by which these three sets of norms were merged is described in detail in Appendix 2 of the MRC Psycholinguistic Database User Manual (Coltheart, 1981a). This method may not meet with everyone's approval. FAM values lie in the range 100 to 700 with the maximum entry of 657, a mean of 488 and a standard deviation of 99: note that they are integer values (in the original norms the equivalent range was 1.00 to 7.00).  CONC  This is concreteness, and it too is derived from a merging of the Pavio, Colerado, and Gilhooly-Logie norms: details of merging are given in Appendix 2 of the MRC Psycholinguistic Database User Manual (Coltheart, 1981a). CONC values are integer, in the range 100 to 700 (min: 158; max 670; mean 438; s.d. 120).  IMAG  This is imageability, derived from merging the three sets of norms referred to above, and having values in the range 100 to 700 (min 129; max 669; mean 450; s.d. 108).  MEANC  These are the meaningfulness ratings from the Toglia and Battig (1978), multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700 (min 127; max 667; mean 415; s.d. 78).  MEANP  This is the meaningfulness from the norms of Pavio (unpublished) multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700. The two sets of meaningfulness ratings were not merged because their correlations were low ( only ) and the mean values for a set of words common to the two sets of norms were very low (see Toglia and Battig, 1978, Table 2).  These differences are due to differences in the instructions to subjects. Thus the two sets of meaningfulness ratings are not comparable, and so were kept seperate (min 192; max 922; mean 600; s.d. 107).  AOA  This is age of acquisition from the norms of Gilhooly and Logie (1980), multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700 (min 125; max 697; mean 405; s.d. 120).

21 A gyakoriság és a szótár G. A. Miller Szerkezetibb mozzanatok
Type/token Ziff-Mandelbrot törvény Gyakori szavakból kevés van Mond-.e ez valamit?

22 Információelméleti észlelés kutatás
G. A. Miller Zaj és észlelés Expoziciós idő és felismerés

23 Kiterjesztve a nyelvre
Értelmességhatás Szavak és mondatok Statisztikai közelítés szintje

24 Hermann von Helmholtz (1821-1894)

25 John Stuart Mill (1806-1873) Induktív szemlélet az emberről
Még a logika is tapasztalati alapú Haszon válság: haszon mellett tudás és szeretet is vezérelvek A szabadság filozófusa

26 Helmholtz az univerzális zseni

27 Helmholtz az észleléskutatásban
Az egyetemes tanulás elv: tudattalan következtetések Kevés natív dimenzió (Johannes Müllertől) Specificitás modalitáson belül Látás és hallás elmélete Térlátás és tanult jelzések

28 Empiricista fogalmak Helmholtz örökségeként

29 A reakcióidőmérés diadalútja
Pszichofizika: hiba Helmholtz: érzetminőség Donders és mások: az idő felfedezése A kanti kihívás megkérdőjelezése Előtörténet: csillagászok, hibázások Modellkísérletek: a végén már nem érdekes mit modellálnak Donders jelentősége

30

31 RI és érintett folyamatok a kivonásos modellben

32

33 Három alapkérdés a reflexes szerveződés történetében

34 Az állati mozgás és a mechanizáció-teleológia kérdés
Állati mozgás szemben a fizikai mozgással Reflex elmélet és a szándék kérdése Mozgásszervezés véglényeknél: fizikokémiai és teleológiai értelmezés Holt, Bühler, s a korai etológia az intencionális szerveződésről

35 A fizikai és az állati mozgás

36 G. Canguilhem: A reflex felé
Korai: értelmes cselekvés Mechanizáció: automata, Descartes „Reflexió” és az optikai analógiák Biológiaivá válik: az idegrendszer szabályai Dualizmusn:gerinc-agy, reflex és szándék Monizmus: Szecsenov, Pavlov

37 A reflex története

38 Reflex determináció a 19. század végén
Stimulus  Receptorok ----- Reakció ---- Mozdulat Afferens út   Efferens út Központ

39 A reflex jellemzői Fearing (1930)
Önkéntelen Nem tanult 3. Bejósolható és egynemű 4. Nem tudatos 5. Rövid idői késletetés 6.Adaptív szerepe van 7. Receptor-afferens-központ-efferncs szinapszisok 8. Nem érinti az agyat .

40 Descartes

41 17. század Canguilhem szerint
Mechanikus vízió Óra metafora Proximális okok Transzparens okozás Idegrendszer: madzagok és golyók Iatrokémiai vízió Puskapor metafora Disztális okozás Rejtette optika/kémia Idegendszer fényszerű tovaterjedés

42 19. századra Az alacsonyabb gerincesek felfedezése. A béka mint áldozat Patológia: szenzoros hatás és kogníció elválik Vitakérdések: tudat és reflex az egész idegrendszerre érvényes? honnan származik a célszerűség? Másolási elvek Következmények reflex a determinizmus modellje neurális modellek és a determinizmus

43 A neuron és szinapszis doktrína
Sherrington: a neuron nem tud szaporodni, ezért kapcsolatait keresi és növeli más neuronokkal, ebben rejlik a tapasztalás és a memória alapja

44 A teleológia újra felmerül

45 A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára
Mechanikus és teleológiai modell vitái a századfordulón A tropizmus vita Jacques Loeb 1900 Le a célokkal Biokémia A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára H. S. Jennings 1906 Szándékok Funkció, túlélés Darwini megfontolások Célok viselkedésben Sok evolúciós szerző tanára

46 Loeb a mechanikus felfogásról
minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrenűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

47 Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést
Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

48 E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást
Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl Holt. The Freudian wish and its place ein ethics. 1915, 232. old.

49 A releváns elemzési színt kérdése
Mit is csinál az állat? A távoli koordinációs tárgyak fontosak A szervezet a környezet valamely tárgyához vagy tényéhez viszonyítva mozog... Azt, hogy az állat, mint egész hogyan viselkedik, nem lehet leírni a közvetlen ingerek terminusaiban; csak azoknak a környezeti tárgyaknak a keretében tehető ez meg, melyekre az állat viselkedése irányul. Pontosan ez a különbség a reflexes aktus és a specifikus válasz vagy viselkedés között

50 Karl Bühler: összekapcsolja ezt a kérdést a lélektan alapfeszültségeivel
az állati célszerűség a magasabb emberi intencionalitás a kultúra objektivációira irányulás a gondolkodásban Egy állat fajtársa viselkedését támadásként értékeli- ez "cél" keretében megfogalmazott elvonatkoztatás.

51 Dennett felfogása A naiv pszichológia tehát abban az értelemben instrumentalista, ahogy a legvadabb realisták is megengednék: az embereknek tényleg vannak vélekedéseik és vágyaik a népi pszichológia által képviselt változatában ugyanúgy, ahogy tényleg van súlypontjuk, és a Földnek van Egyenlítője.

52 Gondok a túl könnyű célszerűséggel: Tinbergen
„felmerül a tendencia, hogy az oksági kérdést úgy oldjuk fel, hogy rámutatunk a viselkedés céljára vagy szándékára” Hogyan lehet ezt elkerülni? : - disztális és proximális magyarázat kombinálása evolúciós zsákutcák megengedése

53 Mach elképzelései Készek vagyunk arra, hogy magunkat, s minden gondolatunkat az egyetemes evolució termékének és alanyának tekintsük. Úgy érezzük, hogy az élet igazi gyöngyszemei az állandóan változó tudattartalomban rejlenek, s hogy a személy pusztán egy semleges szimbolikus fonál, melyre ezek fel vannak fűzve. Az Én élményeink emlékeiből s az általuk provokált asszociációkból áll.

54 Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben
O. Az élővilág célszerűségei (reflexek, tropizmus) a kutató számára evoluciós magyarázatot kapnak. A látszólagos célszerűség nem mond ellent az okságnak és a fizikalizmusnak. Az állati viselkedés ekvivalencia viszonyai. A cél szempontjából vett racionalitás. 2. Szándék és célracionalitás tulajdonítása megjelenik már az észlelésben is, mind másoknak, mind a tárgyaknak tulajdonítva Gergely,Nádasdy, Csibra, Bíró 3. A reprezentáció és a valóság elválasztása: vélekedés tulajdonítás a tudatelméletben 4. Az intencionális hozzáállás szabad és hajlékony alkalmazása