Információ, adat, kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Információ, adat, kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Információ, adat, kommunikáció
Tovább Pék Ágnes © 2009

2 Tartalom Vissza Vége Tovább Információ Informatika Shannon-modell
Fogalmak Adat, jel Csatorna Zaj Kódolás Redundancia A kommunikáció formái Vissza Vége Tovább

3 Információ: Információ
Informatikai értelmezés szerint alapfogalom, csakúgy, mint az anyag és az energia, azonban a megmaradási törvény nem vonatkozik rá: az információ keletkezik és megsemmisülhet. Információ: Hétköznapi értelmezésben az információ valamilyen bizony-talanságot szüntet meg. Úgy is szokták fogalmazni, hogy szá-munkra hasznos, új ismeret. Természetesen egy közlés csak akkor számíthat információnak, ha a megfelelő időben, a meg-felelő helyen és a megfelelő formában fordul elő. Gazdasági értelemben az információ áru, eladható, vá-sárolható, értéke van. Érde-kessége, hogy áruként érté-kesítve sem szűnik meg a birtoklása. Ez teszi az évezred kitüntetett jelentőségű üzleti forrásává. Adatfeldolgozás szem-pontjából az információ értelmezett adat. Vissza Vége Tartalom Tovább

4 Informatika: Informatika
Az informatika, mint tudomány az információt a keletkezésétől a végső felhasználások összes fajtájáig próbálja meg követni. Az információ megszerzésével, továbbításával, tárolásával, feldolgozásával foglalkozik. Ennek a tudománynak egy ága a számítástechnika, amely az információk számítógépes kapcsolataival foglalkozik. Vissza Vége Tartalom Tovább

5 Információ felhasználása Információ keletkezése
Az információ útja Csatorna Dekódolás Kódolás Információ felhasználása (Vevő) Információ keletkezése (Adó) Vissza Vége Tartalom Tovább

6 Néhány fogalom az informatikában
Fogalmak Csatorna Adat Kód, kódolás Zaj Redundancia Jel Vissza Vége Tartalom Tovább

7 Adat, jel Az adat: az információ ábrázolására használt jelsorozat. Valamilyen formában leírt, rögzí-tett ismeret. Adat Az elemi adat az infor-máció olyan része, amely ha megváltozik, akkor az egész információ eltorzul. Az információ tehát ada-tokra épül, az adatok pedig jelek sorozatának, illetve egy jelnek tekint-hetők. A jel: egy grafikus ábra, szimbólum, egy hang, egy érték, vala-milyen tárgy vagy fo-galom jelölésére. Jel Vissza Vége Tartalom Tovább

8 Csatorna Az információ a keletkezési helyétől (forrás, adó) valamilyen csatornán keresztül jut el ahhoz, aki az információt felhasználja (vevő). Csatorna A mesterséges csatornákon (pl. telefon, televízió) közlekedő infor-mációk csak különböző átalakítá-sok után válnak továbbíthatóvá, ill. értelmezhetővé. Ezt az átalakítást nevezik kódolásnak, a vissza-alakítást dekódolásnak. Az információs csatornák egy része természetes: látás, hallás, stb. A természetes csatornákon érkező információkat többnyire átalakítás nélkül, közvetlenül felfoghatjuk. A mesterséges információs csa-torna lehet térbeli vagy időbeli, esetleg mindkettő, attól függően, hogy az információ (azonnali) továbbítása vagy hosszabb-rövi-debb ideig való megőrzése a célja. Vissza Vége Tartalom Tovább

9 Zaj Zaj Az információs csatornára érkező zavaró jel. Hatására az információ torzulhat információvesztés vagy hamis, téves információ hozzákeveredése által. Vissza Vége Tartalom Tovább

10 Kódolás Dekódolás Kód Kód, kódolás, dekódolás
A kódolás valamilyen közlés jelekké alakítása bizonyos szabályok szerint. Kódoláson egy kölcsönösen egyértelmű hozzárendelést értünk. Az adathalmaz minden elemének meg-feleltetünk pontosan egy elemet a jelek halmazából. Kódolás A jó kód rövid, kifejező, könnyen értelmezhető (dekódolható), hacsak nem kimondott titkosítás a cél, de ekkor is egyértelműen dekódol-hatónak kell lennie. Dekódolás A dekódolás a kódolt jelsorozatból szintén egyértelmű megfeleltetés során az eredeti közlést visszaállító művelet. Kód Példa: egy iskola egy tanulójának azonosítására használhatjuk a következő kódot: 97C27, ahol az első két karakter az évfolyamot jelenti (melyik évben kezdte az iskolát) a harmadik azon belül az osztálykód, a negyedik és ötödik pedig az osztályon belüli sorszám (hányadik a névsorban az illető). Vissza Vége Tartalom Tovább

11 Redundancia Redundancia
A redundancia terjengősséget, bőbeszédűséget jelent. Egy információ redundáns, ha több jellel van kifejezve, mint amennyi szükséges. Redundancia A beszélt nyelv például redundáns módon fejezi ki az információt, hiszen 1-2 betű elhagyása gyakran egyáltalán nem teszi értelmezhetetlenné a szót. Nem redundáns viszont egy telefonszám, mert egy számjegye sem hagyható el. A redundancia hátrányos, ha azt nézzük, hogy a fölöslegesen tárolt vagy továbbított jelek helyet foglalnak, terhelik az információs csatornát. Zajos információs csatorna esetén azonban bizonyos mértékű redundancia növeli az adatbiztonságot, ezért olykor előnyös is lehet. Vissza Vége Tartalom Tovább

12 A kommunikáció formái 1:1 1:több Több:több Vissza Vége Tartalom Tovább

13 1:1 1:1 például, amikor két ember beszél telefonon Vissza Vége
Tartalom Tovább

14 például, amikor valaki előadást tart több személynek.
Ilyenek a tömegkommunikációs csatornák is, mint a televízió, rádió Vissza Vége Tartalom Tovább

15 például értekezletet, konferencia
több:több Több:több például értekezletet, konferencia Vissza Vége Tartalom Tovább

16  Vissza Vége Tartalom