Az erőegyensúly korszakának vége

Az előadások a következő témára: "Az erőegyensúly korszakának vége"— Előadás másolata:

1 Az erőegyensúly korszakának vége

2 Új hatalmak jelentek meg
Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t is zavarja Németország: „jóllakott” Keleti kérdés újra napirenden 1876 bolgár forradalom Versengés a gyarmatokért

3 Iparosítás és az új imperializmus
Európában nincs terjeszkedési lehetőség, No a legerősebb Felgyorsult versenyfutás a gyarmatokért Új szakasz: összeomlott a spanyol birodalom (1898) Pax Britannica és szabadkereskedelem A világ ipari műhelye A bécsi rendszer fontos – de bukott – kihívás a brit hegemónia szempontjából Fro revansvágy, No gyarmatokat akar

4 1873-1896 gazdasági depresszió
Felerősíti a versenyt és vámok újra, szabadkereskedelem bukása Szociáldarwinizmus berlini konferencia Szabályozta a versenyt Afrika felosztása, határok kijelölése (50 gyarmat) Rabszolgaság betiltása

5 NBr. Ipari hatalmát pénzügyire váltotta
Befektetések 1858. India közvetlenül a korona alá Intézményépítés, iskolák, vasutak Szingapúr, Malajzia, Burma 1875. szuezi csatorna részvényei megvásárlása (1869) 1882. Egyiptom megszállása 1878. Ciprus és Afganisztán miatt Oo ellene

6 Fro nemzetközi hitelét szeretné visszaállítani
1880s Francia-Indokína Sziám ütközőzóna lett USA is beszáll – háború Japán – Mandzsúria; Tajvan; Korea A Holland Kelet Indiai Tsg területei is közvetlen uralom alá

7 Kína 1839-42. első ópium háború 1856. második ópium háború
Hongkong NBr-hoz Kikötők nyitva a briteknek 1856. második ópium háború Mindenki számára nyitott lesz (Oo. USA) A szárazföldre is jogokat kaptak 1899. John Hay – Nyitott Kapuk Elve Jegyzék

8 Afrika Britek: Belgium – Kongó Szabad Állam No – DNY, K, Kamerun, Togo
Egyiptom – Nílus – Fashoda 1899. búr háború – Rhodézia létrejön Cape – Kairó vasútvonal ötlete Belgium – Kongó Szabad Állam No – DNY, K, Kamerun, Togo Portugália – Moz, Angola, Zöld-foki Szigetek Spo – Egyenlítői Guinea

9 A gyarmatosítás miatt mindenki flottát épített
Tocqueville jóslata De USA, Oo is saját problémák, ami miatt a peremen A gyarmatosítás miatt mindenki flottát épített Harca világpiacokért – de ingatag és kiszámíthatatlan a világgazdaság NBr, Fro, Ausztria-Ma meg akarta tartani a pozícióit No, USA, Oo, Japán, Olaszo javítani akarta

10 Franciaország Vereség, megalázottság
1871. márc. 28 (18) – máj. 28. Párizsi Kommün Anarchisták és marxisták – munkásosztály A poroszok elleni milíciák megmaradtak Munkásosztálybeli vezetők Febr. royalista nemzetgyűlés – Bordeauxba ment 50 e kivégezés No ellenség, Olaszo kihívás, britekkel romló kapcsolat (1882. Egyiptom, Kongó, Sziám, Fashoda)

11 Hadsereg nagy, de belső ellentétek
Royalista tisztikar Dreyfus ügy Tartalék kevesebb, mint No A századfordulótól erősödő nacionalizmus – főleg második marokkói válság) Támadó stratégiába lökte Tőke, ipar, gépgyártás, fegyvergyártás Befektetések – Oo (vasutat kellett építenie) Cél Olaszo elszakítása a 3-as szövetségből NBr-t meggyőzték, hogy Fro léte biztonsági érdek

12 Olaszország Egységes 30 millió lakos Nyugtalanította Fro-t, Monarchiát
1882. megnyugtatta a Mon-t De Fro felkészült a kétfrontos háborúra É-D ellentét, antimilitarizmus, katolikus egyház ereje, gyenge tisztikar 1896. Abesszínia 1911. líbiai háborúba beavatkozik – püi katasztrófa Cél: francia flotta semlegesítése – NBr szövetsége kell

13 Japán 1868. Meidzsi reformok Nyersanyaghiány
Cél: nyugati befolyás elkerülése Oktatás, jogrendszer, alkotmány gazdaság Hadsereg, haditengerészet Nyersanyaghiány háború Kínával – megszerzi Koreát, Tajvant 1902. brit szövetség háború Oo-gal - Mandzsúria

14 Németország Már a léte fenyegeti Fro-t és a Mon-t
A teljes egyensúlyt megbontotta Ipar, kereskedelem, flotta, hadsereg Tripitz flottája 2. Nagy tartalékok 1914-re a legerősebb (66 millió lakos) Képzett munkások, katonák Védővámokkal támogatott mg Elektromos-, vegyipar, optika Motiváció a terjeszkedésre

15 Diplomáciája gyenge 1890 után
Földrajzilag sem kedvező helyzet Weltpolitik nyugtalanítja a világot Pl. bagdadi vasút terve Gyarmati terjeszkedését nem engedik Belpolitikában nem egységes célok Tengerészet, hadsereg, bankok Nacionalizmus Emiatt kell látványos külpolitika

16 Osztrák-Magyar Monarchia
Lassú iparosítás, de beérte Fejlett mg és élelmiszeripar Mo-n Vas, acél, textil, szén GDP = Fro-gal Elektromosság és vasútépítés Területi és társadalmi különbségek Szlávok a legszegényebbek Nemzeti összetartás nem kompenzálja 1867. ellenére állandó ellentét Mo-gal Haditervek Mo megszállására

17 A kisebbségek már a századfordulóra szétfeszítik
Románia, Szerbia Lengyelek helyzete volt a legjobb Konfliktus a Balkánon és Olaszországgal Hadsereg az egyetlen intézmény, ami egyesítette a nemzetiségeket A költségvetése GDP arányosan elmaradt Flotta jelentéktelen Elfogadott, hogy No kell a biztonsághoz