Ismétlő feladatok.

Az előadások a következő témára: "Ismétlő feladatok."— Előadás másolata:

1 Ismétlő feladatok

2 Tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!
a) Nevezze meg az ábrán bemutatott folyamatot!

3 Írja a megfelelő részfolyamat betűjelét a meghatározás sorszáma előtti vonalra! Nem tud minden betűt elhelyezni. A talajba szivárgó csapadékvíz a felszín alatt folytatja útját. Csapadékhullás. Vízfelszín párolgása. Felszíni lefolyás. Mi tartja mozgásban az ábrázolt folyamatot?

4 Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás
Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás? Karikázza be a két helyes válasz betűjelét! A) A folyamat rövidebb idő alatt játszódik le. B) A folyamat hosszabb idő alatt játszódik le. C) Fokozódik a talajerózió. D) Nem észlelhető változás.

5 Tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!
a) Nevezze meg az ábrán bemutatott folyamatot!

6 Írja a megfelelő részfolyamat betűjelét a meghatározás sorszáma előtti vonalra! Nem tud minden betűt elhelyezni. F A talajba szivárgó csapadékvíz a felszín alatt folytatja útját. Csapadékhullás. Vízfelszín párolgása. Felszíni lefolyás. D A E A Nap sugárzása. Mi tartja mozgásban az ábrázolt folyamatot?

7 Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás
Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás? Karikázza be a két helyes válasz betűjelét! A) A folyamat rövidebb idő alatt játszódik le. B) A folyamat hosszabb idő alatt játszódik le. C) Fokozódik a talajerózió. D) Nem észlelhető változás.

8 Mely óceánokat jelölik a betűk?
I. Óceánok B C Csendes- óceán Atlanti - óceán A Indiai - óceán

9 …… 1. A világtenger nagy kiterjedésű és mély részei.
Mi jellemzi az óceánokat és a tengereket? Írj „Ó” betűt az óceánokra, „T” betűt a tengerekre, és „M” betűt a mindkettőre vonatkozó állítások elé! …… 1. A világtenger nagy kiterjedésű és mély részei. …… 2. Vizük sótartalma kevésbéváltozik. …… 3. Nincs feltétlenül önálló medencéjük. …… 4. A világtengert alkotják. …… 5. Önállómedencével rendelkeznek. …… 6. Domborzati formáik a hátságok és a mélytengeri árkok. …… 7. Nincs önálló vízáramlási rendszerük. Ó Ó T M Ó Ó T

10 Csoportosítsd a tengereket!
1. Beltenger 1/a. Interkontinentális beltenger 1/b. Intrakontinentális beltenger 2. Peremtenger

11 Nevezd meg a képen ábrázolt jelenséget!
1.

12 2.

13 3.

14 1. Tengerjárás (apály-dagály)

15 2. Szökőár

16 3. Vakár

17 Felszín alatti vizek (tk. 137 – 140. oldal)

18 A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk:
talajnedvesség talajvíz rétegvíz résvíz (karsztvíz)

19 Talajnedvesség Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Alsó vízzáró réteg A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsékhez hártyaszerűen tapadó víz, mely a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben tölti ki.

20 Talajvíz Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Alsó vízzáró réteg A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen részben kitöltő víz.

21 Belvíz

22 Rétegvíz Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Víztartó réteg (pl. homok) Alsó vízzáró réteg A két vízzáró réteg között húzódó víztartó rétegbe jutó csapadékvíz.

23 Artézi víznek nevezzük a felszínre érkező rétegvizet.

24 Résvíz A kőzettestek repedéseibe, réseibe, üregeibe beszivárgó és felgyülemlő víz.

25 Karsztvíz vízzáró réteg

26 Karsztosodás

27 A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa. (A résvizek nagy része karsztvíz.)

28 Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala)
4 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

29 Hévíz A hévíz 20 °C-nál magasabb hőmérsékletű forrásvíz. Főként töredezett röghegységek peremén, vetővonalak mentén tör fel. Ilyen törésvonal húzódik a Budai-hegység Dunára ereszkedő lábánál.

30 Ásványvíz Minél hosszabb utat tesz meg a víz a felszín alatt, annál több ásványi anyagot oldhat ki. Az oldott ásványi tartalom szerint többféle (szénsavas, keserű, sós, vasas, kénes, jódos, rádiumos stb.) ásványvizet különböztetünk meg. Nagy- részük gyógyhatású.

31 Felszín alatti vizek

32 Talajvizek szennyeződése

33 B C B A E D E D A B B A C B

34 Karsztjelenségek / karsztformák
cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak

35 Felszíni vizek: Folyóvizek

36 Vízgyűjtő terület és vízhálózat
A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

37 A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

38 Vízhozam – vízállás – vízjárás
Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). A vízállás a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

39 A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása.
Megkülönböztetünk egyenletes (Amazonas), ingadozó (Duna), időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

40 A folyók hordalékszállítása
A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

41 Időszakos „vízfolyás”

42 Köszönöm szépen a figyelmet!