8. Nemzetközi Egészségügyi Rendszertudományi Konferencia Genf, 2004. szeptember 1-3. International Society on System Science in Health Care.

Az előadások a következő témára: "8. Nemzetközi Egészségügyi Rendszertudományi Konferencia Genf, 2004. szeptember 1-3. International Society on System Science in Health Care."— Előadás másolata:

1 8. Nemzetközi Egészségügyi Rendszertudományi Konferencia Genf, 2004. szeptember 1-3. International Society on System Science in Health Care

2 2 Egészségügyi rendszerek: állami és/vagy magán szerepben? Kihívások: –Lakosság elöregedése •Születéskor várható élettartam OECD országokban évente 1,5 hónappal nő •Reprodukciós ráta csökken •Lakosság –Európa: 455 millióról 2050-re 430 millióra csökken –USA: 295 millióról 420 millióra nő –Technikai, technológiai fejlődés •OECD átlagában átlagos kórházi tartózkodási idő 10 év alatt 9- ről 7 napra csökkent •Gyógyszerkiadások növekedése évi 4,5% (aránya az eü kiadásokban 10 év alatt 13-ról 16%-ra nőtt) Következmény: egészségügyi kiadások növekedése –Növekedés évi 4,3% (GDP növekedés: évi 2,5%) –Arányuk a GDP %-ában az 1997-es 7,8%-ról 2002-re 8,5%-ra nőtt

3 3 Egészségügyi kiadások

4 4

5 5 Állami és magánfinanszírozás az egészségügyben

6 6 Egészségügyi reformok •Egészségügyi rendszerek nehézségei: –Önkéntes biztosítások esetében a pénzügyi kockázatkiegyenlítés nem működik – alul-fogyasztás –Állami rendszerekben társadalmi optimum feletti fogyasztás –Információs asszimetria – az egészségügyi ellátók keresletet indukálnak •Célok –Az ellátás elérhetőségének biztosítása –Minőség, kimenetek javítása –Megfelelő szintű források biztosítása –Költség-haszon, költség-hatékonyság biztosítása Állami és magán rendszerelemek keveredése, konvergencia Sok elvesztegetett energia - marginális eredmények

7 7 A fejlesztés evidenciái •A gazdaságpolitika szűk hatóköre, az egészségpolitika növekvő jelentősége •Nincs tiszta evidencia a versenyről a minőség javításában •Co-payment segíthet a kereslet féken tartásában •Szükség van a szolidaritásra •Eredményesek lehetnek a managed care technikák •Állami felelősségek szétválasztása, vásárló és szolgáltató elkülönülése •Szerződéses megállapodások szerepe nő •Adat- és információs rendszerek fejlesztése

8 8 Ideális rendszer •Segíti a fogyasztót az informált döntések meghozatalában •Növekvő figyelmet fordít a minőségre, az EBM- re, akkreditációs programokat működtet •A finanszírozás átlátható, igazságos, méltányos, hatékony, állami program a magánszférára •Cure helyett care •Terápiás szövetségek • A szereplőknek biztosított nagyobb felelősség

9 9 Hatékonyság-méltányosság- innováció az állami rendszerekben innovativitás hatékonyság méltányosság (equtiy)

10 10 Hatékonyság-méltányosság- innováció a magán rendszerekben innovativitás hatékonyság méltányosság (equtiy)

11 11 Hatékonyság-méltányosság- innováció a vegyes rendszerekben hatékonyság méltányosság (equtiy) innovativitás A rendszerek fejlesztésében fontos: •komplexitás, szisztematikus, társadalmi-gazdasági megközelítés, •a struktúra-hatékonyság-kimenet együttes kezelése

12 12 Az egészségügyi ellátás iránti növekvő szükségletek és a szűkösen rendelkezésre álló állami finanszírozási források összhangba hozásának eszközei: •Hatékonyság növelése, szolgáltatási csomag meghatározása, HTA alkalmazása •Magánforrások bevonása a finanszírozásba

13 13 Szolgáltatások adagolása •Ingyenes ellátás – várólisták – Egyesült Királyság •Szolgáltatások kizárása a támogatotti körből •A lakosok anyagi helyzetétől, választásától függ az ellátás (USA) •Innováció beépülésének kontrollja – támogatott szolgáltatások meghatározása

14 14 HTA alkalmazása •Németország, Svájc, Anglia példája –Központi intézmény végzi –Növekvő befolyása van a támogatási döntésekre –Németország: közép szinten –Svájc: állami szinten –Anglia: független állami szervezet feladata

15 15 Németország 2004-ig: •Ambuláns ellátás, gyógyszerek döntései: Orvosok és Betegalapok Szövetségi Bizottsága (tagok a betegalapok, háziorvosok, szakorvosok képviselői) •Kórházi ellátás: Kórházi Bizottság (tagok a szolgáltatók, betegalapok) •Kezdeményező:betegalapok, kórházi ambuláns orvosok •Folyamat: bizottsági döntés az értékelésről - nyilatkozatok a szükségességről, hatásosságról, költséghatékonyságról – bizonyítékok szisztematikus vizsgálata •HTA tanulmány: albizottságokban, egyetemeken, kutatóközpontokban •Döntési folyamat: 18 hónap •A döntés és a HTA tanulmány publikus, a folyamat nem 2004-től a teljes szektorra egy szervezet működik

16 16 Anglia •1999-től NICE •Értékelő Bizottság: tagjait– egészségügyi szolgáltatók, gyártók, betegszervezetek, regionális egészségügyi hatóságok, egészségügyi közgazdászok - a NICE nevezi ki •Az értékelésre kerülő szolgáltatásokat a minisztérium határozza meg •Eljárás: értékelő jelentés külső kutatók bevonásával (klinikai, költséghatékonysági elemzés) – konzultánsok véleményalkotása, konzultációs időszak – végső értékelés bizottsági javaslatokkal – fellebbezési időszak: 54-62 hét •Az eljárás standardizált, a folyamat publikus, az értékelés alapján készült útmutató a lakosság és a szakemberek számára külön verzióban jelenik meg •Az útmutató alapján nyújtott szolgáltatás finanszírozása kötelező az NHS-ben •Az útmutatókat 3 évente felülvizsgálják

17 17 Svájc •Általános Egészségbiztosítási Szolgáltatások Szövetségi Bizottsága – tagok: orvosok, egészségbiztosítók, kórházak, betegszervezetek, kantonok képviselői •Szövetségi Gyógyszerbizottság – tagok: orvosok, gyógyszerészek, kutatók, gyártók, egészségbiztosítók, betegszervezetek képviselői •Svájci Szövetségi Társadalombiztosítási Iroda - döntés •Ambuláns ellátás: gyógyszerek pozitív listán, fekvőbeteg ellátás: törzskönyvezett gyógyszerekre nincs restrikció •Eljárás kezdeményezése: szolgáltatók, biztosítók, betegszervezetek, gyógyszer esetében gyártók •Az eljárás standardizált, a döntés alapjául szolgáló tanulmányt megadott formában kell benyújtani •Gyógyszereknél az eljárás: 6 hó •Fellebbezni csak gyógyszer témában lehet •Csak sajtóhír jelenik meg

18 18 Döntési kritériumok •Németország: Szociális tv. – kötelező egészségbiztosítás fedezi az orvosilag szükséges, hatásos és költséghatékony eljárásokat •Anglia: kormány ad szempontokat: klinikai prioritások, szükségletek, haszon és költség közötti egyensúly, elérhető források hatékony felhasználása •Svájc: egészségbiztosítási törvény – a támogatotti csomag elemei hatásosak és költséghatékonyak legyenek

19 19 Értékelés •Transzparencia: jó Angliában, Németországban csak a végső döntés publikus, Svájcban az egész folyamat átláthatatlan •Képviselet: magas szintű Angliában, Svájcban a választott kormány szerepe nagyobb, Németországban kevésbé átfogó •Hatásosabb szolgáltatás alacsonyabb költséggel finanszírozásra kerül, kevésbé hatásos szolgáltatás magasabb költséggel nem finanszírozott •Költséghatékonyság erőteljesebb figyelembe vétele csak Angliában jellemző •Mindenütt jellemzően csak új szolgáltatásokkal foglalkoznak •Kevésbé hatékony vagy hatásos szolgáltatások továbbra is a szolgáltatási csomag részei maradnak