A klímapolitika tudományos megalapozása ?. A klímapolitika nem rendszerszemléletű megközelítése  Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának.

Az előadások a következő témára: "A klímapolitika tudományos megalapozása ?. A klímapolitika nem rendszerszemléletű megközelítése  Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának."— Előadás másolata:

1 A klímapolitika tudományos megalapozása ?

2 A klímapolitika nem rendszerszemléletű megközelítése  Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának eredménye  Az ember általi hozzájárulás mértéke nem kiszámítható  A valószínűsíthető hozzájárulás: az ember által okozott ÜHG kibocsátás többlet; a természetes felszínborítottság degradációja; a biogeokémiai ciklusok és az élővilág mintázatainak átrendezése (nyelők kapacitásának csökkentése)  Az éghajlatváltozás éppen ezért nem kezelhető pusztán az ÜHG kibocsátás szabályozásán keresztül  A szabályozás környezeti átterheléseket szülhet (szénraktározás, biomassza)  A részleges szabályozás miatt létrejön a karbonszivárgás  A mitigációs és adaptációs célok gyengíthetik egymást  Nem a hajtóerőket kezeli, hanem az okozatokat

3 A klímapolitika rendszerszemléletű megközelítése  A klímaváltozásnak, a biodiverzitás csökkenésének, az éhínségnek, a pénzügyi válságnak, és minden más problémának közös gyökerei vannak  Ezért egyetlen rendszerszemléletű politikára lenne szükség, amely a problémák közös okára válaszol A közös ok:  Az anyagai értékek elsőbbsége miatt az intézményrendszerek az anyagi értékek megszerzését támogatják  A gazdaság nem a társadalmi szükségleteket, hanem a tőkegyarapodás igényeit elégíti ki  A növekedés meghaladja a környezet eltartó- és önmegújító képességét

4 A környezet eltartó-képességének megfelelő használat

5 Az erőforrás-felhasználás korlátozásának története  30-as évek, amerikai technokrácia (King Hubbert): egyensúlyt kell találni az ember és természet között  A gazdaságot az energia szétosztására és nem az árakra kell alapozni  A pénzt cseréljék le energia kreditre (karbonpénz) 1937-ben Horward Scott a technocracy magazinban bemutatta az energia juttatási kártyát (lejár és nem kamatozik). 1995-ben Judith Hanna a New Scientistben: az egész világnak energia limit és egyenlő szétosztás 2006 UK David Miliband javasolja a karbon pénzt

6 Javaslatok az erőforrások felhasználásának korlátozására Technocracy Inc 2010, Energy Distribution Card  David Flemming, UK the TQS (tradable energy quotas)- 1996  Minden felnőtt kap kvótát  A gazdaság szereplői hetente veszik árverésen a szükségleteik szerint

7 Mi a fosszilis erőforrás kvótarendszer?  A kvótarendszer célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását  Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak  A felhasználók kereskednek megtakarított jogaikkal  Ennek kapcsán kvóta- pénz keletkezik

8 Hogyan keletkezik a kvóta-pénz Fogyasztási jogok megállapítása Fogyasztási jogok és tényleges fogyasztás viszonya fölösleg hiány elad vásárol kezelő Kvóta-pénz Kvóta

9 Milyen a kvóta-pénz természete  A kvóta-pénz egy pénzhelyettesítő/vagy önálló deviza  Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint  Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik  A kvóta-pénz nulla kamatozású  A kvóta-pénz forgását a megtakarítási kényszer generálja  A kvóta-pénz forintra váltható megfelelő illeték megfizetésével

10 Mire használható a kvóta-pénz?  A kvóta-pénz a környezettudatos termékek és szolgáltatások piacán váltható fogyasztásra  Költhető bármilyen energia megtakarítással járó beruházásra  Bármilyen, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő áru, szolgáltatás vásárolható vele  Hitelezhető beruházásokhoz  Adók megfizethetők vele

11 Visszatérülő alap létrehozása  A helyettesítés és az innováció érdekében kerül kialakításra  Nagy összegű kölcsönre van szükség a takarékossághoz és helyettesítéshez  Az alap a kvóták eladásából jöhet létre, alacsony fogyasztási céloknál a többlet fogyasztás fedezete megvásárolható  Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad  Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása)  A visszafizetés kvótákkal történik

12 Milyen finanszírozási igénye van a visszatérülő alapnak? (Öko ZRt tanulmány)  2011-2020 között 2.1 Mrd Ft/PJ/év az energiahatékonyságra, 1.7 a megújulóra  Csökkentési igény 194.8, illetve 161.9 PJ 10 év alatt  Beruházási igény 4091.1 illetve 2752.6 Mrd forint 10 év alatt  Induló éves finanszírozási igény 2011-2015-ig 342.72 Mrd, 2016-2019 között 752.27 Mrd forint, mínusz a visszatérülés  2020-ban visszatérül 752 Mrd forint  Ez (350 Mrd/év) hitelpénzből finanszírozható, ennek nagy része számlapénz, ebből 7 milliárd forint évente készpénz, 10 év alatt 70 Mrd.