Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei

Az előadások a következő témára: "Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei"— Előadás másolata:

1 Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei

2 Belső (endogén) erők A Föld belsejéből származó erők.
Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

3 Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők. Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség). Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

4 A külső erők: az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék), a víz (tenger, folyók), a jég (jégtakarók, gleccserek), az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, valamint a tömegmozgások. A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll: lepusztítás, elszállítás (együtt: denudáció) és építés (akkumuláció).

5 A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat. A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

6 A Föld felszínformái A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki. A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög. A felszínformák típusai: 1. Síkság 2. Völgy 3. Medence 4. Hegy 5. Hegység 6. Lépcső 7. Part

7 1. Síkság Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. Típusai: Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence) Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla) Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

8 2. Völgy A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott. Keletkezhet: belső erők hatására pl: tektonikus árok külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.

9 3. Medence Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.
Keletkezhet: belső erők hatására pl: tektonikus medencék külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

10 4. Hegy Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés. Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet. Keletkezhet: belső erők hatására pl: vulkáni hegyek külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)

11 5. Hegység: Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat. Magassága szerint: alacsony- (500 m-ig), közép- ( m) és magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg. Kialakulásának ideje szerint: lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak. röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

12 6. Lépcső Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze. Keletkezhet: belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők) külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

13 7. Part A szárazföld és a tenger érintkezési sávja. Típusai:
Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel) Épülő part ( lapos, általában homokos part)

14 A külső erők felszínformáló ereje
A Föld külső erőihez köthető folyamatok a tömegmozgások, a jég, a szél, a víz, és az élővilág felszínalakító hatása

15 Tömegmozgások (derázió)
Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró. A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk: gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

16 Ősidő (4,6 milliárd év – 590 millió év)
A Földünk kialakulása után felszínébe nagy számú meteorit csapódott be. A becsapódás hatására keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget, és a köpeny egy részét, ez vulkáni tevékenységet indított el. a vulkáni tevékenység hatására CO2 és vízgőz került a légkörbe --- kialakult az ŐSLÉGKÖR A hőmérséklet csökkenésével a kéregdarabok megszilárdultak, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalomból kialakult az ŐSÓCEÁN. Ekkor keletkeztek az ŐSMASSZÍVUMOK (ősföldek), a földkéreg legidősebb kéregdarabjai. Élet jelei megjelennek: baktériumok, kékmoszatok

17 Ősmasszívumok Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai.
Főleg gránit és kristályos kőzetekből épülnek fel. Nincs jellemző felszínformájuk, hegységek és síkságok egyaránt lehetnek. Típusai: Fedett ősmasszívum: a tengeri elöntések üledéktakaróját viselik magukon Fedetlen ősmasszívum: a lepusztulás következtében a felszínre kerültek. Fontos ásványkincsei: vas, nikkel, króm, platina

18 Arab

19 Óidő (590 millió év – 235 millió év)
Moszatok oxigént termeltek, így kialakulhatott az ózonréteg, mely megszűrte a Napból jövő káros ultraibolya sugarakat, így az élőlények elhagyhatták az óceánt. 2 hegységképződési folyamat indult meg: Kaledóniai: összekapcsolódott Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika Variszkuszi: hozzájuk csatolta a déli kontinensmagot A kontinensek az óidő végére egyetlen ősföldbe, a PANGEÁBA tömörültek, melyet az ősóceán, a PANTHALASSZA vett körül Legjobb minőségű feketekőszén keletkezése

20 TETHYS PANGEA PANTHALASSZA

21 Hegységképződések az óidőben
Variszkuszi-hegységrendszer Francia-középhegység Francia-rögvidék Ardennek Német-középhegység Cseh-medence peremhegységei Lengyel-középhegység Szlovák-érchegység Rodope Tien-san Altáj Appalache D-i része Nagy Vízválasztó-hegység Velencei-hegyéség Kaledónai- hegységrendszer Appalache É-i része Grönland K-i része Skócia Anglia Nyugat-Skandinávia

22 Röghegységek Kiemelt rögök Beszakadt árkok Lépcsős felszínek Medencék
Általában közepes magasságú, vagy alacsony hegységek Külső erők hatására erősen lepusztultak Lejtői lankások, hegyhátak gömbölyűek, lekerekítettek, medencéik tágasak

23 Középidő (235 millió év – 65 millió év)
Tenger térhódítása – üledékképződés A Pangea kettészakadt, és a Tethys benyomult, melynek szétválásával LAURÁZSIA északra, GONDWANA délebbre tolódott. Ez egy hosszanti hátság, az Atlanti-óceán kialakulásához vezetett, ami elválasztotta Észak-Amerikát Eurázsiától, illetve Dél- Amerikát Afrikától. Hegységképződés: Pacifikus és az Eurázsiai- hegységrendszer kialakulása Élővilág: ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők és már megjelentek a zárvatermők Ásványkincs: kőszén, kőolaj, földgáz, kősó

24 Tethys Atlanti-hátság Atlanti-óceán

25 Hegységképződés a középidőben
Eurázsiai-hegységrendszer Atlasz Pireneusok Alpok Appenninek Kárpátok Dinári-hegység Balkán-hegység Kaukázus Pamír Himalája Pacifikus-hegységrendszer Kordillerák Andok Kelet-Ázsia

26 Gyűrthegység (fiatal lánchegység)
Párhuzamos vonulatok Hosszanti völgyek Hegyes csúcs Éles, csipkézett hegygerinc Meredek, szakadékos lejtő Mélyre vágott folyóvölgy

27 Újidő (65 millió évtől –napjainkig)
Két nagy időszaka van: - harmadidőszak: 65 millió évtől -2 millió évig - újidő: 2 millió évtől napjainkig - pleisztocén: jégkorszak - holocén: jelenkor

28 Újidő - harmadidőszak Észak-Amerika teljesen elvált Eurázsiától
A Tethys teljesen megsemmisült, mai utóda a Földközi- tenger, a Fekete-tenger, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger Megindultak a lepusztulások – a hordalékból feltöltött síkságok keletkeztek Összezárult a szárazföldi híd Észak- és Dél-Amerika között Ásványkincs: barnakőszén, kőolaj, földgáz, sótelepek Élővilág: emlősök, virágos növények

29 Újidő-negyedidőszak A földrészek, óceánok már mai helyükön voltak, de a jégkorszak alaposan átformálta a szárazföldek arculatát. Hatalmas eljegesedés a puhább kőzeteket kivájta, a keményebb kőzetsávokat legyalulta. (Finn-tóvidék) A magashegységekben a fagyás és olvadás gyakori változása elaprózta a kőzeteket. A levegőbe jutó kőzetport a szél messze szállította, majd lerakta, ebből lett a lösz. A jelenkorban erőteljes felmelegedés következett be, s kialakult a mai élővilág: zárvatermők, emlős állatok, és a mai ember (homo sapiens sapiens)

30 Síkságok A fölfelszín vízszintes, vagy közel vízszintes területei. Lejtésük nem haladja meg a 100 méterenkénti 60 cm-t. TÖKÉLETES SÍKSÁG: teljesen sík, a km2-enkénti magasságkülönbség méternél is kevesebb TÖKÉLETLEN SÍKSÁG: a km2-enkénti magasságkülönbség m Keletkezés szerint a síkságok: Feltöltött: Pó-síkság, Mississippi, Alföld Lepusztult: fedetlen ősmasszívumok Táblás: Dekkán-fennsík A síkságok a tengerszint feletti magasság szerint: Mélyföld: 0 m alatt Alföld: m Fennsík: 200 m felett

31 Fennsík

32 Táblás síkság

33 Finn tóvidék

34 Hortobágy, a tökéletes síkság