KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”

Az előadások a következő témára: "KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”"— Előadás másolata:

1 KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON
„A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”

2 KLEBELSBERG KUNO Miniszter: 1922-1931 Kultuszminisztersége
idején, és irányítása alatt zajlott le a magyar oktatás- és művelődésügy legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemen át a felnőttoktatásig és a közművelődés megszervezéséig. Klebelsberg Kuno

3 Népiskolai programja Óriási népiskola-építési programot indított el.
Három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, építtetett. Miniszteri működése alatt 1555 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. Az iskolaépítési programmal párhuzamosan új tantervet vezet be. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, a testnevelésre.

4

5 Felsőoktatás-politikája
Klebelsberg minisztersége alatt három egyetem, (Pécs, Szeged, Debrecen), három főiskola (Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron) huszonegy egyetemi klinika épült. Szeged

6 Tudománypolitikája Országos Magyar Gyűjteményegyetem
Országos Természettudományi Tanács Széchenyi Tudományos Társaság Az Akadémia politikától való függetlenségét és szilárd anyagi alapját törvénnyel biztosította. A Collegium Hungaricumok hálózata (Bécs, Róma, Berlin, Párizs) Collegium Hungaricum Bécs

7 Az iskolán kívüli közművelődés

8 Bizottság 1922-ben létrejön az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottsága Feladata: javaslattétel, véleményezés, felügyeleti, irányítási munka Tagjai: tanfelügyelők, társadalmi szervezetek, intézmények választott képviselői, olyan neves személyiségek, akik bizonyították alkalmasságukat -őket a miniszter nevezte ki.

9 Cél, eszközök A tanköteles koron túl is segíteni a fiatal felnőtteket,
pótolni a műveltség hiányosságait, műveltebb, az európai igényekhez alkalmazkodó „munkaerőt” képezni ismeretterjesztő előadások, népművelési tanfolyamok

10 Az iskolán kívüli népművelés szervezetei
Munkájukat az Országos közművelődési Tanács fogta össze Az anyagi alapot a VKM biztosította Az állam szerepe erős A kormányzati politika kijelöli az irányt, kezdeményez, segít A kormány és az egyházak együttműködnek

11 Kiket és hogyan kell művelni?
Középosztály Városi tömegek Szegényparasztság Hogyan? Az állampolgári öntudat felébresztésével, a nemzeti érzés fokozásával

12 Népművelés és elit kultúra
1925 november 25. Programbeszéd A tudományos eredmények létrejöttének feltételeit megteremteni Ezzel párhuzamosan, modern eszközökkel (népkönyvtárak, film, rádió) az alacsonyabb néposztályok kulturálódását elősegíteni A gazdasági szakismeretek fejlesztése tanfolyamokkal

13 Az iskolán kívüli népművelés „tantervei” és módszerei
A kereszténység erkölcsi világfelfogásának tanítása A nemzeti-történelmi ismeretek tanítása A gyakorlati életre vonatkozó ismeretek Szaktanfolyamok Módszerek: előadások, diaképes vetítések, múzeumlátogatások, színházi előadások, hangversenyek