Egy új kötet bemutatása

Az előadások a következő témára: "Egy új kötet bemutatása"— Előadás másolata:

1 Egy új kötet bemutatása
Pákozdi ingókövek, Pandúr–kő A Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben (Terbócs Attila fotója) 300 millió éves gránit – megmarad, egyben változik Hiemer–ház, Székesfehérvár 2010. november 25.

2 A szerzőkről röviden Munkájuk révén a régióhoz kötődő szakemberek Fiatal kutatók, doktorjelöltek Az MTA RKK NYUTI és a Közép-dunántúli Osztály munkatársai Geográfusok, közgazdászok, politológusok, szociológusok, történészek 10 év egyik eredménye: a széles körű, regionális, országos szakmai partnerkapcsolat-rendszer

3 A KÖTET SZERZŐI Baranyai Nóra tudományos segédmunkatárs, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Osztály, Székesfehérvár Baráth Gabriella PhD, tudományos munkatárs, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Osztály, Székesfehérvár Csurgai Horváth József PhD, főiskolai docens, igazgató, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára, Székesfehérvár Hardi Tamás PhD, tudományos főmunkatárs, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Hervainé Szabó Gyöngyvér Dr. habil, CSc., tanszékvezető főiskolai tanár, rektorhelyettes, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Kovács Tamás projektmenedzser, Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Székesfehérvár Leveleki Magdolna PhD, egyetemi docens, Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Veszprém Mészáros Tamás munkatárs, Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Székesfehérvár Molnár Balázs PhD, vidékfejlesztési tanácsadó, Völgy Vidék Közösség, Vál Schuchmann Júlia PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr; Kelet- és Közép-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Iroda, Szentendre Szabó Péter PhD, tanszékvezető főiskolai tanár, rektor, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Szépvölgyi Ákos PhD, ügyvezető igazgató, Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Székesfehérvár Szépvölgyi Emese főiskolai tanársegéd, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Szirmai Viktória, az MTA doktora, egyetemi tanár, Széchenyi-díjas szociológus, tudományos tanácsadó, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közép-dunántúli Osztály, Székesfehérvár; műhelyvezető, MTA Szociológiai Kutatóintézet Város- és Környezetszociológiai Műhely, Budapest Szokoli Erzsébet címzetes főiskolai docens, intézményvezető, Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ, Székesfehérvár Tóth Ferenc városi főépítész, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Tatabánya Ujváry Gábor Dr. habil, CSc., tanszékvezető főiskolai tanár, tu­do­mányos rektorhelyettes, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Váradi Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest

4 Bevezetés Szirmai Viktória
I. fejezet: A Közép-dunántúli régió története, Csurgai Horváth József, Szabó Péter II. fejezet : A régió településhálózata, Molnár Balázs, Hardi Tamás, Baráth Gabriella, Váradi Zsuzsanna, Baranyai Nóra, Schuchmann Júlia III. fejezet. A régió gazdasági jellegzetességei, Kovács Tamás, Leveleki Magdolna, Szépvölgyi Ákos, Váradi Zsuzsanna, Szépvölgyi Ákos IV. fejezet : A régió társadalmi jellegzetességei, Leveleki Magdolna, Hervainé Szabó Gyöngyvér, Mészáros Tamás, Szokoli Erzsébet, Szirmai Viktória, Váradi Zsuzsanna, Baráth Gabriella, Ujváry Gábor V. fejezet :Közigazgatás és politikai szerkezet, Kovács Tamás, Hervainé Szabó Gyöngyvér VI. fejezet: Természeti és az épített környezet, Szépvölgyi Emese, Tóth Ferenc. VII. fejezet :Hogyan lehet fenntartható egy régió sikeressége? Szirmai Viktória Ii

5 Milyen ez a régió? Magyarország sokszínű régiója, a Dunántúl középső térségében, a közép-európai térség innovációs tengelyeinek metszéspontjában, a Közép-magyarországi régió határán, Budapesthez közel, kedvező földrajzi pozícióban. a területi fejlődés pozitív, s mások által is követendő modellje, a legdinamikusabban fejlődők között foglal helyet. Területileg az ország második legkisebb régiója, lakónépessége 1,1 millió fő, három megyét, Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom megyét keretbe foglaló folyamat, a magyar területfejlesztési és tervezési régiók, közte a Közép-Dunántúl kialakítása.

6 Milyen a régió gazdasága?
A régió gazdasága erős, a megtermelt bruttó hazai termék egytizede itt jön létre. Az ipar túlsúlya jellemző, az ipar a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazat. Az erős gazdaság kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a kilencvenes évek első felében sem tartoztak az ország kiemelten válság sújtotta régiói közé. A sikeres válságkezelés fő tényezői a globális gazdaság, a külföldi tőkebefektetések, az ipari szektor dinamikus fejlődése.

7 Belső gazdasági szabdaltságok
A globális gazdaság kedvező hatásai nem tudták biztosítani a régió kiegyenlített fejlődését, belső egyenlőtlenségeket okoztak, a külföldi működőtőke Közép-Dunántúl különböző megyéi és térségei között is egyenlőtlenül oszlott meg. Megyeszékhelyek, kiváltképp Székesfehérvár kiemelkedő pozíciója Döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati és az alapvetően hazai tulajdonú, kis- és középvállalati szektor közötti egyenlőtlenségek, ( jövedelmi, életmódbeli, térbeli különbségek) A gazdaságfejlődési pálya mérsékelt döntési, beleszólási lehetőségeket ad a régió gazdasági szereplőinek.

8 Belső társadalmi szabdaltságok
A városi, várostérségi népesség vidéki lakossághoz, hátrányokat szenvedő kistérségekhez képest kedvezőbb élet- és infrastrukturális körülményei, a régió népességének közel 10%-a hátrányos helyzetű térségekben él (ez kedvezőbb, mint az átlag), a régióban élők egészsége jobb, mint az országos átlag, (az átlaghoz képest magasabb iskolázottsági mutatók a fejlettebb várostérségekben élők kedvezőbb életviszonyai miatt) .

9 A „középmezőny” régiója
Szinte minden fontos mutatóban a harmadik helyet foglalja el. az egy főre jutó GDP alapján a Közép-magyarországi régiót, illetve a Nyugat-Dunántúlt követi; népességének a képzettsége szintén köztes helyet foglal el; népességmegtartó képessége szintén Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után a harmadik legerősebb; a választópolgári aktivitás Budapest és Nyugat-Dunántúl aktivitását követi; a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régió után a Közép-Dunántúlon látják el a legtöbb hajléktalant, ami a hajléktalan-ellátás regionális szintű fejlettségét mutatja, nem a mélyszegénység helyi arányait. A fontos mutatókban harmadik hely (hogy a társadalmi jellemzők követik a regionális gazdasági fejlettség szintjeit) egy valóságos régió létrejöttének a folyamatát mutatják?

10 A „középmezőny” régiójával kapcsolatos beállítottság
A régióban élők, főként a jövőt tervezők számára bénító, a kreativitást visszafogó hatású, ha mindig csak a hátrány oldaláról elemezzük a régió pozícióját, pedig az előnyöket is érdemes lenne jobban kiemelni.

11 Milyenek a vizsgált megyei jogú városok ?
A monográfia kiemelt figyelmet fordít a régió megyei jogú városaira. az európai, közte a magyar nagyobb városok és térségeik jelentős szerepeket töltenek be a regionális versenyképességben, eltérő várostörténeti fejlődési utak, hasonlóságok és különbségek. Székesfehérvár kiemelkedő gazdasági jelentősége: régiós átlaghoz képest is erős a gazdaság, átlaghoz képest kedvezőbb infrastrukturális adottságok, alacsonyabb a munkanélküliség.

12 Hogyan tovább? Fenntartható fejlődés útja a globális és a lokális gazdaság erősítése, a két rendszer integrációja, egyensúlya regionális társadalmi-gazdasági szereplők részvételével, együttműködésével; újfajta fejlődési modell megalapozására van szükség (minőségi modellre, a gazdaság, társadalmi fejlesztési szempontok egyensúlyára), A Stiglitz Bizottság jelentése is ezt hangsúlyozza !