Kiejtési szabályok.

Az előadások a következő témára: "Kiejtési szabályok."— Előadás másolata:

1 Kiejtési szabályok

2 y l m n q ,gyakorta, ha alattuk šwa áll
Mássalhangzók Néma torokhangok: a [ A szó végén: h - nem ejtjük; H - ejtjük A betűbe írt pont = kettőzés (szótaghatár!) kivéve: begadkefat betűk (B G D K P T), ha a szó elején állnak alattuk néma šwa van kettőzve van, de nincs kiírva a pont h x ,ha előtte hangsúlytalan rövid, alatta pedig teljes értékű magánhangzó áll y l m n q ,gyakorta, ha alattuk šwa áll

3 Mássalhangzók 2. B = b; b = v K = k; k = ch
A begadkefat betűk kiejtésében különbséget teszünk: a p esetében: P = p; p = f A mai héberben különbséget tesznek B = b; b = v K = k; k = ch

4 Magánhangzók 1. A mássalhangzók alatt állnak, azt követik a kiejtésben (B; = ba), kivéve patah furtivum = a szó végi h x [ alatt álló rövid a (h; x; [;) a kiejtésben a mássalhangzót megelőzi: x;yvim' = mašíah (messiás) Šwa = hiányjel (b.) Ha ejtjük: rövid e. Nem ejtjük: rövid magánhangzó után, ha saját mássalhangzója nincs kettőzve hangsúlyos magánhangzó után szó végén

5 Magánhangzók 2. Félmagánhangzók (összetett šwa a] e/ o\)
főleg torokhangok alatt állnak (általában hasonulás miatt): h] x/ a\ [\ nem alkotnak külön szótagot, nincs rajtuk hangsúly Rövid magánhangzók: patah: a; B; segôl: e, B, hîreq: iI Bi qamec hatuf: o' (lásd később!) B' kibbuc: uu Bu

6 Magánhangzók 3. Hosszú magánhangzók
kamec: á' (lásd később!) B' céré: ée Be hólem: óo Bo Teljes hosszú magánhangzók, amelyeket segédmássalhangzókkal írunk hólem gadól: Aó AB súreq: Wú WB híreq gadól: yíI yBi céré gadól: yée yBe segól gadól: ye, yB,

7 Qamec – qamec hatuf Qamec (= á), ha Qamec hatuf (= o), ha
hangsúly vagy mellékhangsúly van rajta nyílt szótagban áll Qamec hatuf (= o), ha hangsúlytalan zárt szótagban áll (együttes feltétel!) hatef qamec (b\) vagy másik qamec hatuf követi Zárt szótag = mássalhangzóval zárul vagy néma šwa miatt (bok-ros – vrok.B'o) vagy kettőzött mássalhangzó miatt (hosz-szú - WSh')

8 Hangsúly Általában az utolsó szótagon van
Ha másutt van, jele a szótag fölött: < Mellékhangsúly jele a meteg: W[d.y"( ilyenkor van a szóban főhangsúly is! Egyéb ritmikai, egyben hangsúlyjelek: sillûq ( B(): a vers záró hangsúlya ’atnah ( B+): a verset felezi kötőjel (~yrIb'D>h;-lK'): az első szó elveszti hangsúlyát, magánhangzója megrövidül A vers végét jelző írásjel: `