A ló emésztésének sajátosságai

Az előadások a következő témára: "A ló emésztésének sajátosságai"— Előadás másolata:

1 A ló emésztésének sajátosságai
Takarmányfelvétel ajkai és nyelve által,képzett cső segítségével iszik gyakran ráfúj a takarmányra (penészes, poros) Lassan eszik, alaposan rág 1 kg zabot rágással perc alatt rág meg, a szénát még hosszabb idő alatt ennek ellenére a kemény magvakat (árpát, kukoricát) célszerű roppantani, pelyhesíteni Napi átlagos nyáltermelése kb. 40 liter a nyál semleges, enyhén lúgos kémhatású fő szerepe a száraz takarmányok nedvesítése, előkészítése a nyeléshez α-amilázt tartalmaz, de érdemleges keményítőbontás a szájüregben nincs

2 A ló emésztésének sajátosságai
Testtömegéhez képest gyomor térfogata kicsi (12-18 liter) a gyomor nem telik meg teljesen, naponta többször ürül a takarmány kevesebb mint 5-6 órát tartózkodik itt a gyomoremésztés emiatt a ló esetében korlátozott a gyomor alapi részén magas, 5-ös pH a pylorus-i rész pH-ja savasabb (2,5-2,7), sósavas pepszines bontás mikrobás szénhidrát bontás, gázok, illó zsírsavak képződése a gyomortartalom nem keveredik, hanem rétegződik, de a rágás következtében apró részecskékből áll a ló nem tud hányni (a gyomorkapu nem nyílik meg) a gyomor epésbélbe vezető része (pylorus) azonban könnyen megnyílik A pylorus záróizma görcsbe rándulhat ha takarmány etetése előtt hideg vizet itatunk (vízkólika), gyomorrepedés a napi átlagos gyomornedvtermelés 2 liter (búzakorpa, roppantott zab, sárgarépa serkenti, szemes zab, szénák csökkentik)

3

4 A ló emésztésének sajátosságai
A vékonybél hossza m, átmérője 3-4 cm térfogata 2-4 szerese a gyomorénak a béltartalom áthaladási ideje gyors (2-4 óra) stressz vagy bizonyos takarmányok (leveles répafej, pillangósok, rozsnok) hatására a felgyorsuló bélmozgások bélelzáródáshoz vezethetnek a vékonybélbe átlagosan 6-8 l hasnyál, 4-6 l epe és l bélnedv szekretálódik a keményítő és a cukrok egyszerű cukrokra bomlanak és szívódnak föl az α-amiláz aktivitás nem kielégítő, az emészthető szénhidrátok 10-30%-a eljut a vastagbelekbe a magvak hőkezelése (pelyhesítés) javítja a keményítő felszívódását nincs epehólyagja, de a zsírokat a folyamatos epetermelés miatt jó hatékonysággal (90%) emészti, magas zsírtartalmat (15-18%) is tolerál.

5 A ló emésztésének sajátosságai
a fehérjeemésztés döntő része a vékonybélben történik, hatékonysága 60-75%. a vakbélbe jutó fehérjéket a baktériumok bontják (bakteriális fehérje, ammónia, biogén aminok stb.) a vakbélből fehérjék és aminosavak már nem tudnak felszívódni, de kaprofágia (bélsárevés) útján kis mértékben hasznosulhatnak (fehérje hiány, csikók) az intenzíven növekvő csikók és a szoptató kancák igényesek a fehérje minőségével szemben (limitáló aminosavak a lizin és a metionin) a béltartalom gyors haladási sebessége miatt a karotin – A vitamin átalakulás gyenge hatékonyságú a foszfor jelentős arányban a remese bélből szívódik föl, a Ca a vékonybélből (a Ca:P arány kevésbe fontos)

6 A ló emésztésének sajátosságai
A vastagbélben a béltartalom továbbhaladása lelassul átlagos tartózkodási idő 1 nap kedvez a mikrobiális emésztésnek a keményítőből és rostokból illó zsírsavak képződnek, amelyek felszívódva fontos energiaforrást jelentenek ecetsav : propionsav : vajsav (17:5:1) abraktúletetés hatására a vastagbélbe jutó sok keményítőből tejsav is képződik, 5,5-5,8-ra csökken a remese pH-ja, ami ozmotikus hasmenést okozhat és savós patairha gyulladásra hajlamosít. A fiatal csikóknál különösen veszélyes lehet mindez megelőzhető kellő mennyiségű rost bevitellel (a szárazanyag 16-18%-a) rosthiány miatt a ló karórágóvá is válhat a vakbélben és a remesében képződő vitaminok (B1, B6, B12, K) részben fel tudnak szívódni, de a nagy igénybevételnek kitett lovaknál szükség van pótlásukra

7 A ló emésztőenzimei szénhidrát emésztés nyersrost emésztés
α-amiláz (nyál, hasnyálmirigy) diszacharidázok, pl. maltáz, laktáz, szacharáz (bélhámsejtek) nyersrost emésztés a remesében és a vakbélben mikrobák segítségével fehérjék emésztése sósav + pepszin (gyomor) tripszin, kimotripszin, elsztáz stb. (hasnyálmirigy) dipeptidázok (bélhámsejtek) vastagbél baktériumok (nem emésztett fehérjék)

8 zsírok lipáz, epe (vékonybél)
micella képződés (monogliceridek, zsírsavak, koleszterin,zsírban oldódó vitaminok, epesavak) reészterifikáció (bélhámsejtek) a rövid szénláncú (12>) és telítetlen zsírsavak emésztése jobb, a hosszú szénláncú telítetteké rosszabb a vérben lipoproteinek formájában közlekednek (kilomikron, LDL, VLDL, HDL)

9 Zsírszerű anyagok felszívódása
hasnyálmirigy epésbél éhbél csípőbél lipáz emésztetelen anyagok micella táplálék zsírok epesavak epesavak kjkjj ké epe foszfolipidek koleszterin észter máj fehérjék bélhámsejt kilomokron

10 Lipoproteinek máj LPL = lipoprotein lipáz
VLDL = nagyon kicsi sűrűségű lipoprotein IDL = közepes sűrűségű lipoprotein LDL = kis sűrűségű lipoprotein HDL = nagy sűrűségű liporotein vékonybél perifériás szövtek perifériás szövetek kapilláris erei