Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes  

Az előadások a következő témára: "Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes  "— Előadás másolata:

1 Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes   A Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa Siófok, november 21–23.

2 HBSC bemutatása

3 keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve
Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children) Résztvevő országok 2009/2010 WHO keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 2009/2010: 41 ország Kutatásvezető: Dr. Németh Ágnes Cél: A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezőknek a vizsgálata.

4 Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók (11, 13, 15 és 17 évesek) Mintavétel: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus, iskola fenntartó)  Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

5 Főbb témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

6 Az elemzés relevanciája, célja

7 Rizikótényezők + szerhasználat
Relevancia Kortársbántalmazásban való érintettség (9. és 11. évfolyamosok harmada érintett) Az áldozatokat egészségi állapota veszélyeztetett: alacsony önértékelés, fokozott pszichés és szomatikus tünetek, depresszió, öngyilkossági gondolatok Az elkövetők hajlamosabbak problémás magatartásra: bűnelkövetői magatartásformák, alacsonyabb iskolai teljesítmény, „lógás”, lemorzsolódás (Berthold & Hoover, 2000; Nansel et al., 2003; Nansel et al., 2004) ↓ Rizikótényezők + szerhasználat

8 Cél: Kortársbántalmazás illetve pszichoaktív szerhasználat közötti összefüggés meghatározása
Hipotézis: Aki elkövetője és/vagy áldozata a bántalmazásnak, nagyobb valószínűséggel próbál ki szert, vagy részegedik le a nem érintett serdülőkhöz képest

9 Módszer

10 A minta megoszlása nem és évfolyam szerint (HBSC 2009/2010)
% N Nem fiú 51,3 2334 lány 48,7 2218 összesen 100,0 4552 Évfolyam 9. 49,1 2237 11. 50,9 2315

11 Elemzésbe vont célváltozók
Lerészegedés életprevalencia (67,3%) Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer életprevalencia (30,7%) Egyes szerek életprevalenciája Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz

12 Elemzésbe vont háttérváltozók
Bántalmazásban való érintettség típusa a kérdezést megelőző néhány hónapban: elkövető, áldozat, elkövető és áldozat, nem érintett Iskolai kortársbántalmazás (bullying): „Akkor mondjuk, hogy egy tanulót bántalmaznak, ha egy másik tanuló vagy tanulók egy csoportja durva és kellemetlen dolgokat mond neki vagy tesz vele. Az is bántalmazás, ha ismétlődően bántóan gúnyolnak, ugratnak valakit vagy szándékosan kihagyjak dolgokból. Nem számít bántalmazásnak, ha két kb. egyformán erős fiatal vitatkozik, vagy verekszik, vagy ha barátságosan, játékosan ugratják egymást.”

13 Eredmények

14 Adatelemzés Bináris logisztikus regresszió
Alapmodell: drog + bántalmazásban való érintettség típusa Bővített modell: drog + bántalmazásban való érintettség típusa + kontrollváltozók bevonása - nem, évfolyam, iskola típusa, lakóhely

15 Drogfogyasztás és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa (N=4552)
Alapmodell Bővített modell OR CI (95%) Elkövető 2,321** 1,951 2,761 2,255** 1,884 2,699 Áldozat 0,916 0,723 1,160 0,950 0,747 1,209 Elkövető és áldozat 1,376* 1,079 1,755 1,435* 1,119 1,841 **p<0,0001 *p<0,05

16 Szertípusok és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa, bővített modell (N=4552)
Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együtt Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Elkövető 2,871* * 2,485* 2,666* * 1,539* 2,167** 1,853** 2,230** Áldozat 1,076 0,895 1,029 1,816* 1,220 1,456 0,813 Elkövető és áldozat 1,710* 0,935 1,688* 1,867* 2,620** 1,727* 1,162 Alacsony mintaelemszámok! **p<0,0001 *p<0,05

17 Lerészegedés és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa (N=4552)
Alapmodell Bővített modell OR CI (95%) Elkövető 2,535* 2,031 3,165 2,565* 2,039 3,228 Áldozat 0,581* 0,471 0,716 0,608* 0,489 0,755 Elkövető és áldozat 1,225 0,950 1,579 1,298 0,997 1,689 *p<0,0001

18 Összegzés Hipotézisünk igazolódott:
Az elkövető 2,3-ször szignifikánsan nagyobb eséllyel próbál ki drogokat és 2,5-szer nagyobb eséllyel részegedik le a bántalmazásban nem érintett serdülőkhöz képest. Hipotézisünk részben igazolódott: Az áldozatok kisebb valószínűséggel (OR:0,6) részegednek le mint nem érintett társaik+ rizikótényező a visszaélésszerű gyógyszerhasználat tekintetében (OR: 1,8). Eredményeink felhívják a figyelmet a serdülőkori multiproblémás viselkedés jelenségére, illetve a prevenció fontosságára

19 Köszönöm a figyelmet!