Workshop szakszervezetek számára október 4. Hotel Astoria

Az előadások a következő témára: "Workshop szakszervezetek számára október 4. Hotel Astoria"— Előadás másolata:

1 Workshop szakszervezetek számára 2011. október 4. Hotel Astoria
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Workshop szakszervezetek számára 2011. október 4. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40 638 638

2 A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.
Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósítók: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

3 A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció

4 1.) Ügyfélszolgálat elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten
az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

5 Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai
2009. szeptember július 31.

6 Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 111 fő Összesen: 2553 fő

7 Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 288 fő

8 Ügyfélelégedettség-mérés
az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október július 31. Önkitöltős kérdőívvel

9 Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: darab Átlag: 9,52

10 2.) Képzések „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és
a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember június közötti időszakban megrendezett 21 képzés

11 Képzésen résztvevők Demográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 400 fő

12 Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 400 fő
„Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

13 című képzés hallgatóinak véleménye
„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a szeptember és június közötti időszakban megrendezett 21 képzés alapján

14 Összességében mennyire tartja eredményesnek a képzést
Összességében mennyire tartja eredményesnek a képzést? Összesen 400 fő Átlag: 9,26

15 A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 400 fő

16 7 társadalomtudományi kutatás:
3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: Egyenlő munkáért egyenlő bért A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

17 7 társadalomtudományi kutatás:
A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

18 Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet
Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

19 Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

20 Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

21 Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

22 Ismeri-e az Egyenlő Bánásmód Hatóság szlogenjét: “Nincs egyedül”?

23 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor
4.) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások: 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor

24 Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás
Időpont Település Helyszín 2010. október november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház

25 A referensek kommunikációs eredményei
Eszköz Célérték június 30-ig 2009. szeptember július között Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 105 Televízió 160 26 Rádió 500 17 Internet 1 182 Egyéb rendezvény, konferencia 10 62

26 Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

27 Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája
1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata 3.) Esélyegyenlőségi terv 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

28 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért
A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes, de nem nagyszámú és nem átlagos csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyen­lőtlenség „termeli ki”.

29 A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

30 A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

31 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata
Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

32 A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

33 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása
a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. A terv meg(nem)születését a következő tényezők befolyásolják: a tulajdonosi összetétel hat leginkább a dokumentum megalkotására, ezen kívül szignifikáns hatással bír a foglalkoztatottak száma, az ágazati besorolás, valamint a vezetők iskolai végzettsége és életkora is. Azon munkavállalók között, akiknek a főnöke bármilyen esélyegyenlőségi dokumentum létét említette, éppen hogy nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

34 Milyen okból vagy céllal jött létre
az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

35 4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a lehetőségek a rugalmas munkavégzésre, mint Nyugat-Magyarországon. A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

36 A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

37 Köszönöm a figyelmet! 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu
Dr. Pánczél Márta Projektvezető EBH TÁMOP 00 36 (1)