MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA

Az előadások a következő témára: "MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA"— Előadás másolata:

1 MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA
Küzdősportok, harcművészetek az iskolai testnevelésben éve a magyar tantervekben - MORVAY-SEY KATA Pécsi Tudományegyetem TTK Testnevelés - és Sporttudományi Intézet, egyetemi tanársegéd Budapest, február 28.

2 Az iskolai küzdősport oktatás kezdetei Magyarországon
Galla Ferenc a Testnevelési Főiskola (TF) egyetemi docensének törekvései 1985-ben a Testnevelési Főiskola (TF) Időszaki és Küzdősportok Tanszéke, valamint a Neveléstudományi Tanszék felkérése Paksi 2. sz. Bezerédj István Általános Iskola: kísérleti jellegű cselgáncsoktatás a testnevelés tantárgy keretében kiegészítő tananyagként 1985/86. tanév I. osztályban évi 27 órában, V. osztályban évi 32 órában judo oktatás Eredményeik: Kockázatvállalás, empátia, teljesítménymotiváltság, sikerorientáltság, kudarckerülő beállítottság pozitív változásai Szorongás szint – főleg a fiúké – alacsonyabb a második év végén A paksi példa alapján az ország több városában indul iskolai judo oktatás. (Debrecen, Kaposvár, Szolnok, Győr) 2

3 A küzdősportok megjelenése a közoktatási tantervekben
Paksi kísérleti program sikere, a küzdősportágak népszerűsége, olimpiai sikerek A Testnevelési Főiskola felkérése javaslattételre a NAT-hoz Galla Ferenc, Burka Endre, Zsolnai József Torna – atlétika – labdajáték központú testnevelés megreformálásának igénye A testnevelés és sport műveltségterület megújításának igénye Európai minták, nagyobb autonómia, az alkotó tervezés lehetősége Újonnan bevezetett pszichomotoros tartalmak az 1998-as NAT-ba: Küzdőfeladatok és játékok (küzdő jellegű feladatok) Önvédelem, küzdősportok Prevenció és relaxáció Ritmikus gimnasztika Természetben űzhető sportok Kihívás a gyakorló tanárok és a testnevelő tanárképzés részére 3

4 A küzdősportok iskolai oktatásával kapcsolatosan felmerülő gyakorlati kérdések
Nemzeti Alaptantervek / Kerettantervek előírásai A küzdősport gyűjtőfogalom használatából adódó problémák Egységes alapműveltség és átjárhatóság biztosítása 2005 óta választható érettségi tárgy a testnevelés Közép szinten választható a küzdősport úszás helyett és fordítva Emelt szinten mindkettő kötelező A TANTERVBEN NÉV SZERINT MEGJELENŐ SPORTÁGAK, TESTGYAKORLATI ÁGAK: Küzdőjátékok és feladatok, birkózás / grundbirkózás, judo, önvédelem, aikido Tantervi előírások pontatlansága, önvédelem és aikido összemosása, nembeli különbségtétel (NAT, 2003), lányok kirekesztése Európai tantervek tendenciái: küzdőjátékok és feladatok, judo, birkózás Ütéssel, rúgással járó küzdősportágak nem preferáltak 4

5 Évfolyamra bontva óraszám / tanév
Kerettantervek (2012) ajánlott óraszámai a témakörre a Testnevelés és Sport műveltségterületen belül Évfolyam Óraszám Évfolyamra bontva óraszám / tanév 1-2. 15 7/8 3-4. 14 7 5-6. 38 19 7-8. 46 23 9-10. 30 11-12. 20 10 táblázat: Ajánlott óraszámok önvédelmi és küzdőfeladatok témakörre Forrás: Kerettantervek 2012 alapján

6 Mi valósul meg a tantervi előírásokból a gyakorlatban?
A küzdősportok oktatásának gyakorlati megvalósulása az iskolai testnevelésben Korábban: átlagosan évi 76 óra testnevelés, arányos elosztás esetén 7-8 óra a küzdősportok oktatására => óraszám emelkedés 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. „az iskola (…) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében.” Jelenleg ez a gyakorlatban 3 órarendbe épített testnevelés órát jelent! (ISK, sportegyesületek, egyéb kerettantervben meghatározott műveltségterületi oktatása) Cél: élménypedagógiai megközelítés, mozgás megszerettetése, minél több mozgásforma A lehető legtöbb alternatíva felkínálása: az iskolai testnevelésen kívüli értelmes szabadidő eltöltésére, később az intézményi nevelés színterét elhagyva egészségtudatos magatartással egész életen át űzhető egészségmegőrző mozgásforma választása Sokoldalú mozgásműveltség kialakítása változatosság biztosításával Mi valósul meg a tantervi előírásokból a gyakorlatban? 6

7 A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről -
N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 2. táblázat: Küzdősportok testnevelés órákon történő oktatásának megoszlása Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010) 7

8 A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről -
N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 3. táblázat: Küzdősportok elsajátítása a főiskolai / egyetemi testnevelő tanár képzés során Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

9 A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről -
4. táblázat: Testnevelő tanárok diplomaszerzésének ideje és a témakör oktatása közötti összefüggés vizsgálata Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

10 A gyakorlat szemszögéből - helyzetkép Pécsről -
N=83 fő (31 iskola) N= 65 fő (22 iskola) 5. táblázat: A küzdősportok oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megítélése Forrás: Morvay-Sey és Rétsági (2010) és Morvay-Sey (2010)

11 Hasznosság, jövőkép, ajánlások
Ma divatos küzdősportok biztosíthatják az iskolai testnevelés órák sokszínűségét, az élménypedagógiai megközelítést, a sokoldalú mozgásműveltséget Felügyelt keretek között élhetik ki a tanulók biológiai ösztöneikből adódó erőfelmérésre vonatkozó vágyaikat (agresszió kezelése) Az esések elsajátítása csökkentheti a gyermek és időskorban elesésekből származó végtagtörések számát (prevenció) Önvédelmi gyakorlatok elsajátítása kiemelten fontos (vészhelyzetek felismerése, menekülés, segítségkérés módjai) Filozófiai tartalmuknál fogva lehetőséget kínálnak a szellemi megújulásra, más kultúrák megismerésére A küzdőjátékok és feladatok, grundbirkózás oktatásának nem lehet akadálya Ajánlások: Gyakorló testnevelő tanárok számára továbbképzések szervezése a témában Sportszakember képző intézmények képzési anyagában hangsúlyos szerepeltetés (KKK) Szakirodalom bővítése (gyakorlati szakkönyvek, tudományos igényű tanulmányok, publikációk) Iskolai - egyesületi kapcsolatok bővítése (ISK, délutáni edzések) 11

12 Felhasznált irodalom Galla, F. (2009): Levél Morvay-Sey Katának Kerettantervek (2012). Elérhető: (letöltés:2013. február 26.) Morvay-Sey Kata- Rétsági Erzsébet (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról. Egy pécsi vizsgálat eredményei. In: Új Pedagógiai Szemle sz o. Elérhető: Morvay-Sey Kata (2010): Szemléletváltás a küzdősportok oktatásában. XIII. Apáczai – Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia 2009.Tanulmánykötet. Nyugat-magyarországi Egyetem. Apáczai Csere János Kar. Győr. Elérhető: lman kotet.pdf évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Elérhető: (letöltés:2013. február 26.) 12

13 Köszönöm a figyelmet!