Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 1.... A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági.

Az előadások a következő témára: "Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 1.... A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági."— Előadás másolata:

1 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 1.... A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági tárgyalások alapja: A fenntarthatatlan folyamatok felismerése, a megelőzés, elővigyázatosság, felelősség elvének elfogadása 2. Nincs fenntarthatóság az összefüggések figyelembevétele nélkül: Átfogó megközelítés – átfogó programok a csúcstalálkozók napirendjén 3. A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak, mint a fenntarthatósági törekvések?

2 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 2 A fenntarthatatlan folyamatok felismerése: Az európai „hasznos” madarak és magasszintű megállapodás védelmükről  Az európai madárállományok:  A 18-19. században gyors ütemben alakul át a mezőgazdasági termelés Európában: sok régióban az addig nem művelt területek feltörése, az erdőállomány csökkenése, a vadgazdálkodás fejlődése. Ennek egy sajátos következménye: a madárvilág – köztük a mezőgazdasági szempontból hasznos madarak állományának – gyors pusztulása...  Az európai ornitológusok (1884,..):  felhívták a figyelmet az állományok és az élőhelyek gyors pusztításának veszélyeire.  1902: Közös nemzetközi érdek  Ny- és Közép-Európa uralkodói felhatal- mazásával - elsősorban a (mező)gazdasági érdekekre tekintettel - nemzetközi megállapodás az „országhatárokat” nem ismerő természet-védelmi problémáról 1902: Egyezmény a mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről Őfelsége, Ausztria császára.. és Magyarország apostoli királya,.. Őfelsége a német császár.. Őfelsége a belgák királya; Őfelsége Spanyolország királya.. a Francia Köztársaság elnöke; Őfelsége a hellének királya;.. Luxemburg nagyhercege; Őfelsége Monakó hercege; Őfelsége Portugália.. királya; Őfelsége Svédország és Norvégia királya, és a Svájci Szövetségi Tanács a mezőgazdaságra hasznos madarak megvédése végett a különböző államokban egyöntetű eljárást ismervén el célszerűnek; e végből egyezmény kötését határozták el A mezőgazdaságra hasznos madarak, különösen a rovarevők.. - feltétlen védelmet fognak élvezni olyképen, hogy azokat bármely időszakban, vagy bármely módon megölni, valamint fészkeiket, tojásaikat és költéseiket elpusztítani tilos lesz.... Párizs, 1902. március 19. Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901 70. A GÓLYA (czakó, eszterág, gagó, koszta) (Ciconia ciconia L.) HASZNOS.

3 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 3 A fenntarthatatlan folyamatok felismerése: A fenntartható fejlődés alapfeltétele: békés fenntartása, nemzetközi együttműködési keretek  A világháborúk  A 20. századi világháborúk hátterében a területszerzés és a területekkel együtt az ottani természeti erőforrások meg- szerzése is áll. A háborúk a népesség és a természeti környezet rendkívüli mértékű pusztulását is eredményezték.  A világháborúk a fenntarthatóság drasztikus ellentétei  E háborúk drasztikusan ellentmondanak a társadalmi és környezeti fenntarthatóság eszméjének, beleértve a mindenkit meg- illető méltányos életfeltételek, az alapvető emberi jogok biztosítását, a környezeti erőforrások fenntartható használatát.  1945: az ENSZ létrehozása  elkerülni/megelőzni háborúkat, békés felté- teleket biztosítani társ.-gazd. fejlődéshez  később: intézményi keret a nemzetközi környezetvédelmi és fenntartható fejlődési együttműködéshez is 1945: Az ENSZ Alapokmánya Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot gazdasági, szociális, kulturális, emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alap- vető szabadságok mindenki részére.. történő tiszteletben tartásának előmozdítása.. révén nemzetközi együttműködést létesítsen San Francisco, 1945: Az ENSZ megalapítása 1972: Stockholmi Nyilatkozat A jelen és jövő nemzedékek számára az emberi környezet megvédése és javítása az emberiség sürgető célja lett, amelyet a béke és a globális gazdasági és szociális fejlődés alapvető céljaival együtt - azokkal teljes harmóniában - kell elérni.

4 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 4 A fenntarthatatlan folyamatok felismerése: Nemzetközi együttműködés a környezeti savasodás okának kiküszöbölésére  A „savas esők” okai  1960-as évekre egyre több megfigyelési és kutatási eredmény lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a különösen az észak- európai térségben tapasztalt környezeti savasodás, a "savas esők, oka elsősorban a fosszilis energiahordozók nagyarányú felhasználásából eredő kén-dioxid, ill. a nitrogén-oxid kibocsátás, a szennyező-anyagok nagytávolságra való terjedése és kiülepedése...  1979: Nyugat és Kelet egymásra-utaltsága  1978: G.H.Brundtland norvég m.e. Moszkvában: csak Nyugat és Kelet együttműködésével lehet megoldás..  1979: nemzetközi megállapodás e nem- zetközi levegőszennyezési probléma mérséklésére + 1985: Kén-jegyzőkönyv 1979: Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő- szennyezésről 1985: Jegyzőkönyv a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 % ‑ kal történő csökkentéséről

5 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 5 A fenntarthatatlan folyamatok felismerése: Más fenntarthatatlan folyamatok felismerése és a nemzetközi politikai "válaszok"  1946 bálnavédelem és a bálnavadászat szabályozása  1950 madárvédelmi megállapodás  1951 megállapodás a növények védelméről  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -  1974: szint. vegyületek veszélyeztetik az ózonréteget (Crutzen-Rowland-Molina: halogénezett szénhidrogének) >> 1985: Egyezmény az ózonréteg védelmére  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -  1982: Természeti Világkarta.. >> 1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény 2000: Millenniumi Ökoszisztéma Jelentés >> 2002: meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését 2010-re  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -  1990: Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése >> 1992: Éghajlatváltozási Egyezmény 1996: Éghajlatváltozási Kormányközi T. 2. jelentése >> 1997: Kiotói Jegyzőkönyv  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -  1997: UNDP-HDR globális szegénységről (~1mlrd > 2000: Millenniumi Fejlesztési Célok elfogadása  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - - .. számos más konkrét fenntarthatatlan folyamat és pol. egyezség (súlyosan eladósodott szegény országok, higany-tárgyalások..) 2009: Klímapolitikai Csúcs, Koppenhága: hogyan tovább a közös de megkü- lönböztetett felelősség alapján? Mauna Loa: CO 2 légköri koncentráció

6 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 6 Egyes fenntarthatatlan folyamatok felismerése: és a nemzetközi politikai válaszok - következtetések, tanulságok -  Nemzetközi környezeti és szociális hatások: 18-19. századtól fokozatosan egyre intenzí- vebb gazdasági - ipari, mezőgazdasági, kereskedelemi, szállítási – tevékenységek és egyúttal országhatárokon átterjedő környezeti, szociális hatásaik előbb Európában, majd globálisan is.  Fenntarthatatlan folyamatok, kölcsönös függőség: A magasszintű nemzetközi politikai egyeztetés, döntéshozás szintjére akkor jutottak el az ilyen - nagyobb térségre vagy globális szintre kiterjedő - ügyek, amikor a megfigyelések alapján, szakértői értékelések szerint egy- értelmű, kellő bizonyossággal kimutatható vagy feltételezhető volt azok fenntarthatatlan jellege, kockázatos, az államok társadalmi-gazdasági fejlődését is veszélyeztető hatása; s amikor nyilvánvalóvá vált az országok, társadalmak egymástól való kölcsönös függése.  Megelőzés, elővigyázatosság, felelősség: A fenntarthatatlan, veszélyesnek értékelt – akár alapvető és visszafordíthatatlan változásokat eredményező – folyamatok esetében a teendők egyeztetését célzó magasszintű tárgyalások elsősorban a probléma súlyosbodásának megelőzésére, mérséklésére, ill. - a még kellő tudományos bizonyosság hiányának esetében - az elővigyázatosság alkalmazására irányultak. A kialakult fenntarthatatlan helyzet, folyamat nemzetközi kezeléséhez szükséges feladatok, kötelezettségek meghatározásánál nagy hangsúlyt kapott a felelősség kérdése.  Politikai megállapodások: A kritikusnak tekintett problémák kezelésére a legmagasabb politikai szinten jóváhagyott nemzetközi programok, megállapodások születtek. Egyúttal egy sokoldalú nemzetközi intézményrendszer is létrejött a nemzetközi környezeti, illetve fenntarthatósági problémák feltárásának, a további válaszlépések kidolgozásának és a végrehajtás koordinálásának elősegítésére.

7 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 7 (2) Átfogó megközelítés – átfogó programok: 1972, 1973/1975 A XX. század második felében megindult gyors világgazdasági fejlődés és az országhatárokat átlépő, sokasodó környezetterhelés  A 2. világháborút követő világgazd fejlődés  fejlettségi/szegénységi szakadék nő  növekvő igény természeti erőforrásokra  mind több ismeret a környezet-terhelésről 1962: DDT káros hatásai (Néma Tavasz) savasodás 1968-, üvegházhatás, CO 2 1958-, tengeri szennyezés 1972-, élővilág..  egyezség: Antarktisz 1959-, világűr 1967-  1970: Föld Napja mozgalom..  környezeti erőforrások végessége: Római Klub 1968/72: A növekedés határai  Világpolitikai feszültség enyhülése  US-SU 1969/70 détente: // 1969- SALT 1972 Nixon-Brezsnyev csúcs: megegyezés Európai Biztonsági Konf. előkészítéséről Környezetvédelmi Együttműködésről  Nemzetközi konferencia a környezetről  1968: ENSZ határozat  „Csak Egy Föld”: a környezeti problémákról  1972: Stockholm 113 állam, 1200 delegátus  Iindira.Ghandi: A szegénység és a szükség a legnagyobb szennyezők  1973 Helsinki:Európai Bizt és Együttm. Konf 1972, Stockholm: 2. alapelv: A Föld természeti erőforrásait, beleértve levegőt, vizet, földet, flórát, faunát.., meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek javára.. Akcióterv: >100 ajánlás Az együttműködés területei: levegőszennyezés, vízszennyezés, vízgazdálkodás, tengeri környezet, földhasználat, talaj, természetvédelem, települési környezet, kutatás-monitoring-előrejelzés-értékelés Globális Környezeti Megfigyelő Rendszer és UNEP 1975: Helsinki Záróokmány a környezet védelme és javítása, valamint a természetvédelem és erőforrásainak ésszerű használata a jelen és jövő nemzedékek érdekében a legfontosabb feladatok egyike az emberi jól(l)éthez és az összes ország gazd. fejlődéséhez, és sok környezeti probléma, különösen Európában csak szoros nemzetközi együttműködés révén oldható meg hatékonyan, Helsinki, 1975: Helmut Schmidt, Erich Honecker, Gerald Ford, Bruno Kreisky

8 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 8 Átfogó megközelítés – átfogó programok: 1992, 1997 Összeegyeztethető-e minden régió további fejlődési igénye a földi környezet eltartó-képességével?  ENSZ: Környezet és Fejlődés Világbizottság  Közgyűlési határozat, 1983 (<< UNEP) „Környezeti Perspektíva: 2000 és azon túl”  1987: „Közös Jövőnk” ~ leltár * fejlődési igények-környezet „ütközéséről” * világpolitikai egyeztetés szükségességéről * problémákat összességében kell tárgyalni  Újabb „jelek”  Csernobil 1986..  1992: Környezet és fejlődés, Föld Csúcs  20000 fő, állam és kormányfők..  ahol fejlődés-környezet egyensúlyáért tenni kell, pl.: népesedés, szegénység, fejlesztések, élelmezés, települések, emberi jogok, tudomány  Hatás: nemzetközi találkozók, nemzeti programok  Népesedés és Fejlődés Konf - 1994, Kairó  Világkereskedelmi Konf (keresk & körny) ‘99 Genf  Élelmezési Világkonf., 1996, Róma  Emberi Jogi Világkonf., 1993, Bécs  Szociális Csúcs - Koppenhága, 1995  Fejlesztések Finanszírozása, 1997- Monterrey  1997: Rio+5 ~ Rendkívüli Közgyűlési Ülésszak  Agenda21 További Végrehajtásának Programja 1992: Riói Nyilatkozat A nemzetközi fenntartható fejlődési együttműködés alapelvei * emberi jogok a biztonságos és egészséges környezeti feltételekre; * az államok közös felelőssége a földi környezet állapotáért, a termé- szeti erőforrások használatáért, a természet védelméért 1992: Feladatok a 21.sz-ra (Agenda 21) Az emberiség történetének döntő pillanatát éli. Szembe kell néznünk a nemzetek közti és nemzeteken belüli egyenlőtlenségek állandó- sulásával, a súlyosbodó szegénységgel, éhínséggel, rossz egészségügyi körülményekkel és analfabetiz- mussal, valamint a folyamatosan pusztuló öko- szisztémával, amelytől pedig jólétünk függ. A környezeti és fejlődési szempontok integrálása és az ezeknek szentelt nagyobb figyelem megoldja az alapvető szükségletek kielégítését, mindannyiunk életszínvonalának emelkedését, az ökoszisztéma jobb védelmét és kezelését, valamint a biztonságosabb és gazdagabb jövő megteremtését. Egy nemzet sem képes ezt egyedül elérni; de együtt igen - a fenntartható fejlődést célzó világméretű összefogással.

9 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 9 Átfogó megközelítés – átfogó programok: 2002.. 2012? A társadalmi-gazdasági globalizáció folyamatainak és a globalizálódott környezeti problémák együttes kezelése  Miért? (az újabb világtalálkozó okai)  kiábrándultság az 1992-ben elfogadott program (Agenda-21) „végrehajtása” kapcsán  kiábrándultság globális környezeti egyez- mények teljesítése, megfelelőssége kapcsán  új globális értékelések: környezeti és társadalmi kritikus trendek  más globális együttműködési programokkal az összhang hiánya (fejlesztési együttműködés)  újabb kihívások..  2002: Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó  191 állam, ~40000 résztvevő  UNSG Kofi Annan.. szembesüljünk a kényelmetlen igazsággal: a fejlődési modell, amihez hozzászoktunk gyümölcsöző néhányak számára, de alapvetően hibás sokak számára. A prosperitásról - mely elpusztítja a környezetet és az emberiség nagy részét nyomorban hagyja – hamar ki fog derülni, hogy zsákutca mindenki számára.  2012: ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia  szakítás az átfogó megközelítéssel?: a gazdasági fejlődés „zöldítése” 2002: Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó A fenntartható fejlődés végrehajtási terve *szegénység fenntarthatatlansága - felszámolása, *nem fenntartható fogyasztás, termelés - megváltoztatása *természeti erőforrások degradációjának - megfordítása „.. kötelezzük el magunkat, hogy konkrét intézkedéseket fogunk hozni..” >> Végrehajtás Terv és >> fenntartható fejlődés „irányítása” - korlátokkal..

10 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 10 Átfogó megközelítés – átfogó programok: - következtetések, tanulságok -  Az egyes problémák megoldásának korlátjai Egy-egy kiemelkedő jelentőségű, körül-határolt - de valójában más környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőkkel, más tevékenységi területekkel is összefüggő veszélyes - környezeti, illetve fenntarthatatlannak mutatkozó folyamat vizsgálata, a nemzetközi intézkedések kidolgozása néhány esetben eredményesnek bizonyulhatott. Számos esetben viszont figyelembe kellett volna venni a probléma mélyebb társadalmi- gazdasági okait, valamint a különböző kölcsönhatásokat.  Az összefüggések számításbavétele A tapasztalatok, a tudományos elemzések alapján világos volt, hogy a fenntarthatatlan folyamatok – okaik (hajtóerőik) és hatásaik – egymással összefüggenek és ennek megfele- lően eredményes kezelésüket csak ezen összefüggések figyelembevételével lehet elérni. Egyúttal a válaszlépések - stratégiák, programok, konkrét intézkedések - kidolgozása és végrehajtása során is például el kell kerülni, hogy egy probléma megoldására való törekvés egy másik fenntarthatatlan folyamatot eredményezzen vagy erősítsen meg.  Csúcstalálkozók és az átfogó fenntarthatósági programok Az elmúlt évtizedekben sor került arra, hogy a legmagasabb politikai szinten már átfogó módon foglalkozzanak a világ lényegében összes, egymással is összefüggő fenntarthatatlan társ-gazd, környezeti folyamatával, s átfogó fenntarthatósági programokat fogadjanak el. Ezzel együtt a végrehajtás hatékony(abb) eszközeiről – a fenntarthatóság globális "kormányzásáról" - is dönteni kellett (volna)..

11 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 11 (3) A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak, mint a fenntarthatósági törekvések? Értékelő jelentések a világ és a földi környezet helyzetéről  Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés, 2000  1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény  2002: csökkenést megállítani/megfordítani.. > új elhatározás, 2010. okt./nov.  Millenniumi Fejlesztési Célok, 2000  Millenniumi Fejlesztési Célok: helyzetjelentés 2005, 2010 > új elhatározás, 2010. szeptember..  Értékelő Jelentés az Éghajlatváltozásról, 2007  1992: Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997: Kiotói Jegyzőkönyv a kibocsátások visszafogása az elővigyázatosság jegyében > új megállapodás, 2010-2011 ?  Globális Környezeti Jelentés, 2007  UNEP 4. átfogó értékelése a földi környezet állapotáról,változások okairól: levegőszennyezés, ózonréteg, éghajlat földhasználat-változás, erózió, édesvíz- készletek, élővilág ~ kritikus tendenciák 2010 MDG-jelentés Ban Ki-moon, főtitkár E jelentés bemutatja, hogy a Célok elér- hetőek. Ugyanakkor az is világos, hogy a szegények életének javulása elfogad- hatatlanul lassú, s néhány nehezen elért eredményt tönkretett az éghaj-lati, az élelmezési és a gazdasági válság. 2000 Ökoszisztéma Jelentés Az utóbbi 50 évben az emberiség gyorsabban és nagyobb mértékben változtatta meg az ökoszisztémákat, mint az emberi történelem során bármikor ennyi idő alatt. Ez a földi élet sokféleségének alapvető, többségében vissza- fordíthatatlan csökkenését eredményezte.. 2007 Éghajlatváltozási Jelentés A szén-dioxid légköri koncentrációja az iparo- sodás kezdetekor meglévő 280 ppm-ről 2005-re 379 ppm-re növekedett; ez jóval magasabb már annál, mint amekkora volt e gáz légköri koncentrációja az elmúlt 650 ezer évben. 2007 Globális Környezeti Jelentés Példa nélküli a környezet változása globális és regionális szinten is..

12 Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 12 A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak, mint a fenntarthatósági törekvések? - következtetések, tanulságok -  A folyamatok nyomonkövetése. A kialakult nemzetközi "fenntarthatósági" együtt- működésnek vannak példaértékű eredményei. Számos cél, eszköz, program, intézmény létezik. A globális megfigyelési és elemzési rendszereknek köszönhetően többé-kevésbé jól nyomonkövethetőek a különböző környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatok, s értékelhető az elfogadott nemzetközi és nemzeti intézkedések végrehajtása, hatása.  Régi és új fenntarthatatlan folyamatok. Ugyanakkor összességében a világban és számos régiójában a fenntarthatósággal egyre kevésbé összeegyeztethető folyamatoknak vagyunk továbbra is tanúi. Ezt igazolják az utóbbi évek globális értékelései. Mi az oka ennek az ellentmondásnak?  Az okok. Számos esetben az elfogadott megállapodások, programok (célkitűzéseik, eszkö- zeik) vagy eleve nem elégségek a vizsgált problémák megoldására, vagy végül nem léptek hatályba, vagy nem megfelelő a végrehajtásuk. Bizonyos esetekben az adott probléma megoldása akaratlanul hozzájárult egy másik kialakulásához vagy megerősödéséhez: ez az "átterhelés" problémája. Időről-időre pedig újabb "kihívásokkal" is szembesülni kell. Valamint sok egymásnak is ellentmondó program van ( fennt.fejlődés - fejlesztés-finanszírozás )  Hogyan tovább? A továbblépés tényezői, lehetőségei: * beleütközés a természeti környezet korlátaiba.. ? (véges erőforrások, gyorsuló környezetváltozás, szélsőségek) * államok, érdekcsoportok egymástól való függésének megértése és új „közmegegyezés” term. erőforrás-hozzáférés, környezethasználati jogok újraosztásáról ? * eddigi programok, egyezmények nagyobb összhangja, végrehajtás hatékonyabb eszközei?