Középbél, máj, hasnyálmirigy, vastagbél

Az előadások a következő témára: "Középbél, máj, hasnyálmirigy, vastagbél"— Előadás másolata:

1 Középbél, máj, hasnyálmirigy, vastagbél

2 Középbél felépítése, bélbolyhok
Szakaszai: Patkó-, éh-, csípőbél Felépítése: Savós hártya Hosszanti simaizomszövet Lazarostos kötőszövet Körkörös simaizomszövet Nyálkahártya (simaizom, kötőszövet, egyrétegű hengerhám) Feladata: emésztőnedv elválasztása, felszívódás

3 Középbél emésztőnedvei 1.: hasnyál
Vékonybélben működő emésztőnedvek: Hasnyál Epe Vékonybélnedv Hasnyálmirigy Kettős elválasztással rendelkezik: Belső elválasztású mirigy: Langerhans-szigetek inzulint és glükagont termelnek Külső elválasztású bogyós mirigyek: hasnyálat termelnek. Hasnyál: pH 8 NaHCO3, és fehérjék oldata Enzimek (inaktív módon termelődnek): Amiláz: Keményítőből dextrinek, és maltózok keletkeznek Maltáz: maltózból szőlőcukor keletkezik Tripszin, kimotripszin: Polipeptidekből dipeptidek hasadnak Lipáz: Zsírokból glicerinszármazékok és zsírsavak keletkeznek

4 Középbél emésztőnedvei 2.: epe, vékonybélnedv
Máj termeli pH 8 Nem tartalmaz enzimeket epesót, epesavat, epefestéket tartalmaz Feladata: a zsírcseppekből emulziót képezni Aktiválni a lipázt Vékonybélnedv: A vékonybélfal mirigyei termelik pH8 Enzimei: Erepszin: dipeptideket aminosavakká hasítják Lipáz: Zsírokból glicerinszármazékok és zsírsavak keletkeznek Maltáz, szacharáz, laktáz Epehólyag fala

5 Bélbolyhok Az emésztést követően megy végbe a felszívódás.
A megemésztett anyagok a vér vagy a nyirokkeringésbe kerülnek. Ennek hatékonysága a középbél felületének nagyságától függ Felületszámítás: Mennyi egy 3,2 cm átmérő 10 m hosszú bél felülete? Ehhez képest a középbél teljes felülete: 200 m2 felszínű. Felületnövelő képződmények: Bélredők Bélbolyhok Mikrobolyhok

6

7 Emésztőnedvek összefoglalás

8 Felszívódás Emésztés végén következik be, főleg a középbél hámján keresztül. Vérbe kerül: monoszacharidok, aminosavak, ionok Nyirokba kerül: glicerinszármazékok, és zsírsavak Aktív transzporttal: Minden kivéve Passzív transzporttal: zsírok és víz A zsírok és ásványi sók (ionok) felszívódása a vastagbélben megy végbe elsősorban. A középbél által erei nem a szívbe jutnak, hanem májkapuérbe szedődnek össze és a májba juttatják a felszívott tápanyagot.

9 Máj 1. Elhelyezkedése Anatómiája: májkapu, két lebeny, lebenykék
Májlebenykék felépítése: Májartéria Májvéna Májkapuér Epecsatornák: lebenyke falában levő epevezetékbe gyűjtik az epét.

10 Máj 2. Máj feladatai: Raktározás: Glükózból glikogén képzés, zsírok szintézise Energia felszabadítás: Glikogénből, zsírokból, fehérjékből Anyagok átalakítása: tejsavból glükózt, lipidekből aminosavak Fehérje szintézis: plazmafehérjék szintézise N tartalmú anyagcseretermékek előállítása ammóniából : karbamid, húgysav Méregtelenítés: alkoholok, gyógyszerek, élelmiszer adalékok Epeképzés: biliverdin és bilirubin, epesav képzés. (Epehólyagban tárolódik, sűrűsödik, hasnyállal együtt kerül a patkóbélbe)

11 Vastagbél Részei: Vakbél Felszálló, haránt, és leszálló ág Szigmabél
Végbél Felépítése: Redőzött, de nincsenek bélbolyhok. Feladata: Mucin tartalmú váladékot termel. Emésztőnedvet nem termelnek. Víz és ásványi sók felszívása. Székletképzés. Széklet eltávolítása. Széklet összetétele: 1/3 salakanyag 1/3 bélhámsejt 1/3 baktériumsejt Vastagbél szimbióta baktériumai: Echerichia coli Enterobacter fajok Szimbiózis lényege: Baktériumok: meleg, nedves, tápanyag dús környezet Ember: Vitaminok termelése (K, B12), székletképzés