Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési.

Az előadások a következő témára: "Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési."— Előadás másolata:

1 Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

2 A MÚLT  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a közhatalom demokratikus decentralizációjára törekedett.  Feladatok, hatáskörök, felelősségek decentralizációja differenciálatlanul történt, miközben az önkormányzatok gazdasági alapjai nem teremtődtek meg. (gáz, villamos közmű vagyon nem került önkormányzati tulajdonba.)  Az önkormányzatok egyre inkább konfliktus konténerekké váltak.

3 A MÚLT (2)  Az önkormányzati gazdasági autonómia korlátozottsága miatt a fejlesztési források is korlátosan álltak és állnak rendelkezésre.  Fokozatosan szűkülő állami működési támogatás mellett a helyi bevételek növekvő része is működtetésre fordítódik. (Folyamatos a vagyonfelélés.)  A terület- és sok tekintetben a településfejlesztés meghatározója a kormányzat és a pályázati rendszer maradt.  1990 és 1996 között érdemi fejlesztési forrásdecentralizáció nem történt.

4 FORDULAT  A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény áttörést jelentett a fejlesztéspolitikában.  A magyar törvényi szabályozásban érvényesültek az európai uniós alapelvek: a szubszidiaritás – a decentralizáció – a partnerség – a tervezés és a programozás – a koncentráció és az addicionalitás.  Kialakult a területfejlesztés megyei intézményrendszere és önkéntesen a regionális fejlesztés intézményi csírája, valamint elindult a kistérségi szerveződés.

5 ÚJABB FORDULAT  A területfejlesztési törvény 1999-es módosítása egyrészt rögzítette a megyei és a regionális intézményrendszert, másrészt két pólusúvá tette a tanácsokat.  A gazdaság szereplői (kamarák, munkaügyi tanácsok) kikerültek a szavazati jogú tagságból, csökkent az önkormányzati szereplők száma (kistérségek képviseletének korlátozása).  Új elemként növelte az állami szereplők számát (Földművelésügyi hivatal, RIB) és a kormányzati szakmai képviselőket felváltották a minisztériumokat uraló politikai pártok helyi „reprezentánsai”.

6 ÚJABB FORDULAT (2)  A regionális fejlesztési tanácsokban létrejött a kormányzati túlsúly biztosítása.  A megyei területfejlesztési tanácsokban a kormányzati befolyás növelésére való törekvés.  Kistérségekben 2000-től kormány alkalmazottakból kistérségi megbízotti hálózat kiépítése.  A térségfejlesztésben a direkt pártpolitikai szempontok erősödése.

7 KÍSÉRLET A FORDULATRA  Medgyessy kormány kudarcos kísérlete a területfejlesztés decentralizálására.  A területfejlesztési törvény módosításával nem történt meg a regionális fejlesztési tanácsok „kormánytalanítása”.  Kormányprogram célkitűzésévé vált a regionális önkormányzat létrehozatala és a kistérségi társulás kötelezővé tétele.  Lopakodó regionalizáció erősödése.

8 A JELEN  Gyurcsány kormány markánsan hozzálátott az önkormányzati és ezzel a területfejlesztés intézményrendszerének strukturális átalakításához.  Elmaradt az alkotmány és alkotmányos törvények szükséges módosítása, megmaradt a strukturális átalakítás kényszere.  Létrejöttek a többcélú kistérségi társulások, jelentős forráskivonás a megyei önkormányzatoktól.  A dekoncentrált állami hivatalok regionalizációja nem a decentralizációt, hanem a centralizációt erősíti.

9 A JELEN (2)  A kormányzati befolyás garantálása érdekében a regionális fejlesztési tanácsok elnöklésének kormányzati képviselőkkel való betöltése.  A kistérségi megbízotti hálózat mellett további állami kistérségi szereplők jelenléte.  Az elosztható források változása: regionális szinten EU pénzek elosztása (ROP) és megyei szinten a hazai források további szűkülése.  Kötelező feladatok ellátásához szükséges források elégtelensége, működési zavarok.

10 A JÖVŐ  Az önkormányzati reform nem lehet sikeres az érintettek alakító közreműködése nélkül.  A területpolitikai és területfejlesztési döntések nem nélkülözhetik a partnerséget.  Újra kell építeni a politikai szereplők közötti bizalmat. (Az önkormányzati vezető parlamenti képviselők kiemelkedő lehetősége és szerepe.)  A decentralizáció mértéke nem függhet a pillanatnyi politikai szereposztástól.  A helyi igényekre alapítva a szakmai szereplők befolyását erősíteni szükséges.

11 A JÖVŐ (2)  Meghatározandó az önkormányzati minimum tartalma.  A szubszidiaritás tudatos érvényesítése a hatáskör telepítésnél.  A felelősség mellett a források decentralizálása is elkerülhetetlen. Önerő nélkül nincs fejlesztés.  Az ésszerű önkormányzati működésre alapított strukturális változtatások hozhatnak csak érdemi eredményt.  A látszat együttműködések nem eredményeznek tartós partneri viszonyt.  A változtatás csak közös akarattal és együtt, valamennyi felelős szereplő részvételével sikerülhet.

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal! eMail: zongor@toosz.hu zongor@toosz.hu