A kábelek jellemzői.

Az előadások a következő témára: "A kábelek jellemzői."— Előadás másolata:

1 A kábelek jellemzői

2 Kérdések Mekkora átviteli sebességet lehet elérni? A kábelen elérhető bitsebesség rendkívül fontos mutató. Az átviteli sebességet nagyban befolyásolja a felhasznált vezeték típusa.

3 Analóg vagy digitális átvitelt fogunk végezni
Analóg vagy digitális átvitelt fogunk végezni? A digitális, vagyis alapsávi átvitel és az analóg, más néven szélessávú átvitel másféle kábelt igényel.

4 Milyen messzire továbbítható a jel, mielőtt a csillapítás számottevővé válna? Ha a jel minősége leromlik, a hálózati készülékek képtelenek lesznek venni és értelmezni a jeleket. A csillapítás mértéke a jel által a kábelen megtett távolságtól függ. A jel romlása közvetlenül függ az átvitel távolságától és a kábel típusától.

5

6 10BASE-T A 10BASE-T esetében az átviteli sebesség 10 Mbit/s. Az átvitel típusa alapsávú, vagyis digitális. A T a csavart érpár (twisted pair) használatára utal.

7 10BASE5 A 10BASE5 hálózatok átviteli sebessége 10 Mbit/s. Az átvitel típusa alapsávú, vagyis digitális. Az 5-ös szám arra utal, hogy a jeleket körülbelül 500 méteres távolságra lehet eljuttatni úgy, hogy a csillapítás figyelembe vételével a vevő még képes legyen értelmezni a jeleket. A 10BASE5 hálózatokat vastagkábeles (Thicknet) hálózatoknak is szokták nevezni. A Thicknet egy hálózattípus, a 10BASE5 pedig az ezen a hálózaton használt Ethernet specifikációja.

8 10BASE2 A 10BASE2 hálózatok átviteli sebessége szintén 10 Mbit/s. Az átvitel típusa ezeknél is alapsávú, digitális. Az 10BASE2 megnevezésben a 2-es szám arra utal, hogy a maximális szegmensméret 200 méter, e felett a csillapítás miatt a fogadó oldal már nem biztos, hogy képes a kapott jelek helyes értelmezésére. A tényleges maximális szegmenshossz 185 méter. A 10BASE2 hálózatokat vékonykábeles (Thinnet) hálózatoknak is szokták nevezni. A Thinnet egy hálózattípus, a 10BASE2 pedig az ezen a hálózaton használt Ethernet specifikációja.

9 Koaxiális kábel

10 Leírás A koaxiális kábelek egy réz vezetőt tartalmaznak, amelyet egy rugalmas szigetelőréteg vesz körül. A központi vezető ónnal bevont alumíniumszál is lehet, az ilyen kábelek olcsóbban legyárthatók. A szigetelőanyagot egy rézfonat vagy fémfólia borítja, ami egyrészt második jelvezetékként funkcionál az áramkörben, másrészt árnyékolja a belső vezetőt. A második réteg, vagyis az árnyékolás révén a kívülről származó elektromágneses interferenciák hatása is mérsékelhető. Az árnyékoló réteget védőköpeny borítja.

11 Előnyök Koaxiális kábellel, ha nincs ismétlő, nagyobb távolság hidalható át, mint árnyékolt csavart érpáras (STP) kábellel, árnyékolatlan csavart érpáras kábellel (UTP) vagy árnyékolófonatos csavart érpáras (ScTP) kábellel A koaxiális kábel olcsóbb, mint az optikai kábel, és technológiája is széles körben ismert és elterjedt. Sok éven keresztül használták a telekommunikáció különféle területein, például kábeltelevíziós hálózatokban.

12 STP kábel

13 Az STP kábel az árnyékolási, kioltási és csavart érpáras megoldások előnyeit ötvözi. Minden vezetékpár fémfóliával van burkolva. A két érpárt emellett egy közös fémszövet vagy fémes fólia is körbefogja. A kábel általában 150 ohmos. Az elsősorban Token Ring hálózatokban használt STP kábelek csökkentik a kábelen belüli elektromos zajokat, mint amilyen az érpárok közötti csatolás és áthallás.

14 Az STP a kábelen kívülről eredő elektromos zajok – mint az elektromágneses interferencia (EMI) és a rádiófrekvenciás interferencia (RFI) – hatását is csökkenti. Az STP kábelek az UTP kábelek számos előnyével és hátrányával rendelkeznek. Az STP minden külső interferenciatípus ellen hatásosabb védelmet biztosít. Az STP ugyanakkor drágább és nehezebben telepíthető, mint az UTP.

15 ScTP

16 Egy újfajta hibrid UTP az árnyékolófonatos UTP (Screened UTP, ScTP), amely árnyékolófóliás csavart érpáras (foil screened twisted pair, FTP) kábel néven is ismert. Az ScTP az UTP-vel egyező módon 100 ohmos. Sok kábeltelepítő és gyártó STP névvel illeti az ScTP kábeleket.

17 Leírás Az STP és az ScTP kábelek fém árnyékolását mindkét végződésen földelni kell. Ha a megfelelő földelés elmarad, vagy a kábel bármely pontján megszakad az árnyékolás, az STP és az ScTP kábeleken komoly zajproblémákkal kell számolni. A kábel ilyenkor azért válik rendkívül érzékennyé, mert az árnyékolás antennaként viselkedve zavaró jeleket gyűjt össze. A jelenség természetesen mindkét irányba működik. A jó árnyékolás nemcsak a kívülről származó elektromágneses hullámokat gátolja meg abban, hogy zajokat keltsenek az adatátviteli vezetékeken, de az elektromágneses hullámok kisugárzását is megakadályozza. Ezek a hullámok megzavarhatnák más készülékek működését.

18 Az STP és ScTP kábelek hossza a jelek ismétlése nélkül nem lehet akkora, mint más hálózati átviteli közegeké (koaxiális kábel, optikai kábel). A szigetelés és az árnyékolás mennyiségét növelve jelentősen megnő a kábel mérete, súlya és ára is. Az árnyékoló anyagok miatt a végpontokat is nehezebb szerelni – ez különösen gyengébb képzettséggel rendelkező szakembereknek jelenthet problémát. Mindettől függetlenül az STP és az ScTP kábeleket bizonyos területeken továbbra is használják, főként ahol erős EMI és RFI források találhatók a kábelek közelében.

19 UTP kábel

20 Leírás Az UTP kábeleknek mind a nyolc rézvezetéke szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze vannak sodorva. Ennél a kábeltípusnál a vezetékek páronkénti összesodrásával csökkentik az elektromágneses (EMI) és rádiófrekvenciás (RFI) interferencia jeltorzító hatását. Az árnyékolatlan érpárok közötti áthallást úgy csökkentik, hogy az egyes érpárokat eltérő mértékben sodorják. Akárcsak az árnyékolt csavart érpáras (STP) kábelnél, az UTP esetében is pontos előírások vannak arra, hogy hosszegységenként hány sodrásnak kell lennie.

21 Az UTP kábel rengeteg előnnyel rendelkezik
Az UTP kábel rengeteg előnnyel rendelkezik. Könnyű telepíteni, és más adatátviteli közegekhez képest olcsó. A méterre vetített költség tekintetében lényegében az UTP számít a legolcsóbb LAN-kábelezésnek. Legfontosabb előnye mégis a mérete. Kis külső átmérőjének köszönhető, hogy az UTP nem tölti meg a kábelcsatornákat olyan hamar, mint más vezetékek. Ez igen fontos szempont, különösen akkor, ha régebbi épületbe telepítünk hálózatot. Ezen felül, ha az UTP kábelt RJ-45-ös csatlakozókkal szereljük, a lehetséges hálózati zavarforrások körét nagymértékben szűkítjük, és stabil csatlakozásokat tudunk kialakítani.

22 A csavart érpáras kábel használatának hátrányai is vannak
A csavart érpáras kábel használatának hátrányai is vannak. Az UTP kábel más hálózati adatátviteli közegeknél érzékenyebb az elektromos zajra és interferenciára, emellett a jelerősítők közötti távolság az UTP kábelek esetében kisebb, mint a koaxiális kábeleknél. Korában az UTP kábelről azt tartották, hogy viszonylag alacsony adatátviteli sebességet biztosít. Ez ma már nem igaz, sőt, a csavart érpár tekinthető a leggyorsabb átvitelt biztosító réz alapú átviteli közegnek.

23 A sikeres kommunikáció előfeltétele, hogy a vevő képes legyen értelmezni az adó által küldött jeleket. A hálózat-összekötő készülékek között az alábbi kábelkapcsolat-típusokat használják. A, A kapcsoló és a számítógép hálózati kártyájának portját egy úgynevezett egyeneskötésű kábel csatolja össze. B, A két kapcsoló portjait keresztkötésű kábel kapcsolja össze. C, Azt a kábelt amely a számítógép soros portjára csatlakozó RJ-45-ös adaptert a forgalomirányító vagy kapcsoló konzolportjához köti, konzolkábelnek nevezzük.

24 Kábelfelismerés A kábelek kialakítása a kapcsolat típusától és a szükséges érintkezőkiosztástól függ. Lásd a , a és a ábrát. Ha a kábel nincs beépítve a falba, akkor két végét könnyen egymás mellé tudjuk helyezni. Ezt követően vizsgáljuk meg a két RJ-45-ös csatlakozóban a vezetékek színét. Ehhez helyezzük a kábeleket tenyerünkre, egymás mellé, a rögzítőpöcökkel lefelé, a kábel végeit magunktól elfelé fordítva. Az egyeneskötésű kábelek mindkét végén azonos a színek sorrendje. Ha keresztkötésű kábelt vizsgálunk, akkor az egyik végen az 1-es és a 2-es érintkezőre csatlakozó vezetékek a másik végen a 3-as és a 6-os érintkezőre vezetnek és viszont. Ennek oka az, hogy a küldésre és a vételre használt érintkezők eltérő pozíciókon találhatók. A konzolkábeleknél a színsorrendnek balról jobbra nézve a kábel túlsó végén pontosan fordítottnak kell lennie