Társadalmi devianciák

Az előadások a következő témára: "Társadalmi devianciák"— Előadás másolata:

1 Társadalmi devianciák
A normaszegő viselkedés

2 és megint Durkheim… 1897. Az öngyilkosság Durkheim úgy találta, hogy
az öngyilkosság jellemzőbb az özvegy, elvált vagy házasságon kívül élőkre, mint a házasokra. gyerekes emberek körében kisebb az öngyilkossági arány az öngyilkossági ráta a protestánsoknál magasabb, mint a katolikusoknál. a katolikus országokban sokkal nagyobb a társadalmi integráltság, mint a protestánsoknál. Ugyanígy indokolható a házas emberek és a gyerekesek körében tapasztalt kisebb öngyilkossági arány is.

3 …az öngyilkosság és a társadalmi integráció
Durkheim az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot tanulmányozta. Észrevette, hogy más az öngyilkossági arány a protestánsok és a katolikusok között, amiből arra következtetett, hogy az erősebb társadalmi kontroll miatt kisebb az öngyilkossági arány. Durkheim szerint az embereknek van egy bizonyos szintű ragaszkodása a társadalomhoz. Ezt ő társadalmi integrációnak nevezi. Túlzottan alacsony vagy túlzottan magas társadalmi integráció is rossz hatással lehet. Az alacsony társadalmi integrációs szint azért káros, mert szervezetlen társadalomhoz vezet, ahol az emberek az öngyilkosságot végső megoldásnak tartják, míg ha ez az arány túl magas, akkor attól tartanak, hogy ők csak málhák a társadalmon.

4 …modern fogalmak Durkheimnél
Durkheim két tényező (társadalmi integráció és szabályozottság) mentén az öngyilkosság 4 típusát különíti el. Egoista öngyilkosság Oka a társadalmi integráció alacsony foka (az egyén nem integrálódott kellőképpen a közösségbe). Durkheim megállapítja, hogy a különböző felekezetek között különbség van az öngyilkosságok arányában (csökkenő sorrendben: protestáns, katolikus, zsidó), és ezt a vallások integráló hatására vezeti vissza. Mivel a zsidó vallás integrálja legszorosabban tagjait, köztük a legkevesebb az öngyilkosság, annak ellenére, hogy ez az egyetlen vallás, mely formálisan nem tiltja az öngyilkosságot. Családi állapot szerint is kimutatható a különbség: a házasságnak és a gyereknek védő szerepük van (házasok, családosok közt arányaiban kevesebb az öngyilkos, mint egyedülállók között). Altruista öngyilkosság Az előző típussal szemben itt annyira erős az integráció, hogy az egyén feloldódik a közösségben, az individualizáció csak minimális. Az egyénnel a közösség rendelkezik. Az öngyilkosságot a közösség társadalmi célok érdekében követeli. Altípusai: kötelező, fakultatív, kiélezett vagy misztikus. (Példák az altruista öngyilkosságra: amikor a vezér halálakor a szolgák "kötelezően" öngyilkosok lesznek; egyes közösségekben a munkaképtelen öregek öngyilkossága; harakiri.)

5 Egy fontos szó:az anómia
Anómiás öngyilkosság Ezt a típust már nem a társadalom integráló, hanem szabályozó ereje határozza meg. Az adott társadalom öngyilkossági aránya összefügg a közösség szabályozó hatásával. Az anómia ("törvény nélküli állapot", szabályozatlanság, válság, a kollektív rend zavara) megnöveli az öngyilkosságok számát. Közismert, hogy a gazdasági válságok fokozzák az öngyilkosságok számát. A gazdasági anómiához hasonló hatású a "házi anómia" (változás, törés a családi állapotban, megözvegyülés vagy válás). Fatalista öngyilkosság Az anómiás típus ellentéte, azaz a túl erős szabályozás következménye. Azért következik be, mert az egyén számára a szabályok megváltoztathatatlanok, a változ(tat)ás lehetetlennek tűnik. Viszonylag ritka típus (például a fiatal férjek öngyilkossága tartozik ide).

6 A normaszegő viselkedés
Deviáns viselkedés: eltér az adott társadalomban elfogadott normáktól kultúránként változó szociológia: nem sommás erkölcsi ítéleteket fogalmaz meg! a modern társadalmakban bizonyos fokig együtt kell élnünk velük! Az a normaszegő viselkedés, ami az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros

7 Devianciák - mozgó határokkal
Bűnözés Öngyilkosság Alkoholizmus Kábítószer fogyasztás Lelki betegségek (prostitúció, homoszexualitás, más viselkedés formák) (régebbi és sokatmondó név: TBZ, társadalmi beilleszkedési zavarok)

8 Minden kiálló szöget be kell verni???
Durkheim: a teljesen konform társadalomban, ahol senki nem térne el a normáktól, minden fejlődés leállna. (Tudományos újítók, forradalmárok, a vallás és erkölcs megújítói…) A helyes mérték: bizonyos mennyiség, de ne legyen társadalmi dezintegráció, vagyis a társadalom felbomlása… Kutatások: biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és szociológiai

9 Mit kutat a szociológia a devianciában?
Szociológiai elméletek: Kulturális elmélet Anómia elmélet Minősítési elmélet Nem az egyén deviáns magatartásának okait kutatják, hanem a társadalmi gyakoriság magyarázatát keresik Általában mindenfajta devianciát magyaráznak

10 Öröklődés vagy szocializáció??
Biológiai elméletek: Lombroso, olasz orvos: bűnözés és koponyaalkat Közelmúlt genetikusai: erőszakos bűnözés: kromoszóma rendellenesség Elmebetegségek: öröklődés Alkoholizmus: genetika Pszichológiai elméletek: Frusztráció-agresszió elmélet – a személyes szükségletek kielégítetlensége Akut feszültséghelyzet: elmagányosodás, családi viszály, férfi-nő problémák, iskolai kudarcok – belemenekülés a devianciába Pszichoanalitikus elméletek: a személyiségfejlődésben keresik az okokat Az alkoholizmus: lassú öngyilkosság, alapja a halálvágy Destruktív agresszivitás: Hitler, Sztálin

11 A szocializáció, mint közös nevező…
Ezt a fogalmat a pszichológia és a szociológia egyaránt használja: a deviáns viselkedés mélyebb oka a szocializáció zavara: kérdés, valamely társadalomban mennyire gyakoriak a szocializációs zavarok és ennek mi az oka? Bűnözés: a racionális választás elmélete – mérlegelés a haszon és a lebukás kockázata között (1986)

12 Kulturális elméletek Kultúránként eltérő normák:
Eltérő ivási szokások, vérbosszú, párbaj, , vagy a szamuráj erkölcs szerinti öngyilkosság vagy a hisztéria, illetve a depresszió gyakorisága, elfogadottsága A deviáns viselkedésre vonatkozó normák társadalmi rétegenként is eltérőek lehetnek. Viselkedési minták kulturális átörökítésének szerepe. Differenciális asszociáció: azok, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel, nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké

13 Anómiaelméletek Anómia: a társadalmi normák meggyengülésének állapota -gyors és nagy társadalmi változások hatására Nagy és gyors változások: - akut feszültséghelyzet - norma és értékzavar - gyakori szocializációs zavarok Anómia = társadalmi dezintegráció Merton elmélete (1930) nem egyszerűen a normák meggyengülése, hanem egy nagy ellentmondás: a társadalomban elfogadott, preferált célok és a megengedett eszközök között (pl. anyagi siker: munka, takarékosság)

14 Anómia Srole (1956) mentális betegségek vizsgálata: 1. meggyőződés, hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt 2. A társadalom működése érthetetlen, kiszámíthatatlan 3. Az életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem fontosak 4. Az egyén hiábavalónak, haszontalannak érzi magát 5. Nem várható segítség az embertársaktól Elidegenedés: marxi fogalom, továbbfejlesztve: Hatalomnélküliség - az élet értelmetlensége – elmagányosodás -önmagunktól való elidegenedés - önértékelés elvesztése -normanélküliség Az anómiaelméletek lényege: a deviáns személy a társadalmi viszonyok áldozata

15 Minősítési elmélet A 60-as években jelent meg: a társadalmi intézmények válaszreakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés deviáns-e. (rendőrség, bíróság,pszichiátriai intézmények) Ez a minősítés a stigma (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére) Az elméletek szintézise: - az egyén deviáns viselkedésének gyökere legtöbbször valamilyen szocializációs zavar - az ennek következtében nem teljesen erős személyiség nem képes a felnőtt élettel együtt járó feszültséget elviselni devianciába menekül, a közvetlen környezet kultúrája szerint választ ezek közül mindez függ a makrotársadalom állapotától, az anómia és az elidegenedés fokától

16 Milyenek vagyunk?? - link ajánlat
Dr.Kopp Mária kutatásai + Hungarostudy Az öngyilkosok aránya Magyarországon igen magas (százezer lakosra 22,6 fő jut), ez 2008-ban világviszonylatban a második, és az EU-átlagot (17 fő/százezer lakos) is meghaladja. Hazánkban az öngyilkosságok száma 1988 óta folyamatosan csökken. A rendszerváltás több lehetőséget teremtett egyrészt a lelki egészség javítására ("szabadabb élet"), a kezelésekre és a megelőzésre, másrészt más deviáns viselkedések megvalósítása felé, elsősorban ezek járultak hozzá a javuló statisztikákhoz.

17 Kábítószer fogyasztás
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

18 Öngyilkossági struktúra itthon
Nemek, életkor és családi állapot szerint Az öngyilkosok körülbelül 70%-a férfi. Jellemző, hogy számuk az évek szerint nagyobb kilengéseket mutat, mint a nőké, továbbá a nők esetében lassabb, de stabilabb csökkenés figyelhető meg, így 1994-re mindössze 24,8% volt a nők aránya. Egy hipotézis szerint a férfiak tette inkább magyarázható külső, aktuális változásokkal, a nőké pedig mélyebb, kulturális vagy tradicionális értékek alakulásával. Az életkor előrehaladtával növekszik az öngyilkosság gyakorisága. A férfiaknál éves és 65 év feletti korcsoportban, míg a nőknél elsősorban 65 év felett figyelhető meg. Nemtől függetlenül a házasok követnek el legritkábban öngyilkosságot, és az özvegyek illetve az elváltak a leggyakrabban. Ezek a különbségek markánsabbak a férfiaknál. Módszer szerint Hazai sajátosság az önakasztás gyakorisága, jóllehet a férfiaknál ennél is többen választják a mérgezést. Az 1995-ös Demográfiai Évkönyv adatai szerint hazánkban az elkövetők 62,3%-a önakasztás, 20,9%-a mérgezés, 6,3%-a magasból leugrás, 2,6%-a lőfegyver vagy robbanás, 2,3%-a vízbefulladás, 1,9% vágóeszköz, 1,2% áramütés miatt vesztette életét.

19 Alkoholizmus „Hazánkban ‘előkelő’ helyet foglal el az alkohol okozta halálozás. Becslések szerint legalább 800 ezer felnőtt, de egyesek szerint legalább 1 millió honfitársunk küzd alkoholproblémával. Ez a felnőtt férfi lakosság 20%-át és a 15 év feletti nők 5,2%-át jelenti. A nők között sok a zugivó. Ez napi 1 liter bort, 3 üveg (1,5 liter) sört, vagy 2-3 deciliter tömény szeszt jelent (kb. napi 100 g tiszta szesz). A férfiak 43%-a sört, 41%-a bort vagy pezsgőt, 16,5% röviditalt fogyaszt. A nők 53,2%-a a bort, 22,7%-a a sört, 24,1%-a a röviditalt kedveli. A nemzeti rövidital-fogyasztás ezzel együtt 1985 óta csökken. A sörfogyasztás 11,2%-kal emelkedett, a borfogyasztás 12%-kal csökkent. Egy átlagcsalád 2001-ben Ft-ot költött havonta alkoholos italokra. A kontrollvesztett alkoholisták száma, akik állandó orvosi kezelést igényelnek, legalább ezer. Az alkoholfüggő betegek gyógykezelése bármely betegség miatt 35%-kal többe kerül, mint egy átlagbetegé.” Tompa Anna Mindentudás egyeteme

20 Bűnözés A bűnözés az 1990-es évek utolsó harmadától kezdődően magas szinten stagnál (1996-ban 466, 1998-ban 597, 2000-ben 450, 2001-ben 465, 2002-ben pedig 420 ezer bűncselekmény elkövetése vált ismertté). Magyarországon a változások kezdő évében, 1988-ban minden tízezer lakosra 174,8, 1992-ben 432,6, 2001-ben 456,5, 2002-ben 413,6 bűncselekmény jutott. A bűnözés szerkezeti változása is sokkolta a magyar közvéleményt. Az emberek 1989 és 1992 között, mindössze három év alatt szembesültek azzal a robbanásszerű növekedéssel, amelyhez a nyugat-európai lakosok két évtized alatt "szokhattak hozzá". Hasonló helyzet alakult ki a környező országokban is. Valamennyi rendszerváltó országban legalább megduplázódott a bűnözés. Mindezek ellenére Magyarország bűnözése - a tízezer lakosra jutó bűncselekménnyel - nem tekinthető túl magasnak, az európai középmezőny alsó felében található. Ugyanez az adat Svédországban 1362, Hollandiában 1020, Németországban 833, és Ausztriában 626. Általános tendenciák: dominál a vagyon elleni bűnözés, egyre több a lakásbetörés, terjed a félelmet keltő erőszak, a nyugat-európai országokban érzékenyebben reagálnak a szexuális bűncselekményekre és a családon belüli erőszakra, minden negyedik ismertté vált bűncselekményt alkohol hatása alatt követnek el, az ismertté vált bűnelkövetők többsége hátrányos szociális adottságokkal rendelkezik, a súlyos bűncselekmények többségét olyanok követik el, akik már nem először kerülnek szembe a bűntető igazságszolgáltatással (2003-as adatok alapján)

21 Mentális betegségek