Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Kontinensek állatai Project-hét KKI-Darány
Készítette: Cseresznyés Géza 2003.november Felső -tagozat
2
Kontinensek állatai Készítsétek elő a feladatlapot !
Kezdődjön a munka !
3
Kontinensek A kontinensek nagy szárazföld darabok melyeket óceánok fognak közre . Mi is ezeken a szárazföld darabokon élünk , barátainkkal , az állatokkal együtt .
4
Kontinensek Itt a Föld kontinenseit látod:
5
Kontinensek Azt fogjuk megvizsgálni ,
6
Kontinensek Hogy melyik kontinensen ,
7
Kontinensek Milyen állatok élnek !
8
Kontinensek Mik a legjellemzőbb tulajdonságaik !
9
Ázsia A legnagyobb kontinens !
10
Szibériai tigris Neofelis tigris altaica
Életmód, táplálkozás: Magányosan élő állat, ragadozó életmódot folytat, s étlapján szinte mindenféle állat szerepel, amit csak be tud cserkészni, le tud teríteni. Hatalmas testméretei és ebből következő testi ereje miatt természetes ellensége nemigen van, az ember az egyetlen ellensége.
11
Szibériai tigris Neofelis tigris altaica
Szaporodás, egyedfejlődés: A tigrisek vemhességi ideje nap, az utódok száma ellésenként átlagosan 1-4, de arra is akad példa, hogy egyszerre hat kölyök lát napvilágot. A kistigrisek négyéves korukban válnak ivaréretté és akár a 26 éves életkort is megérhetik
12
Szibériai tigris Neofelis tigris altaica
Érdekességek: A szibériai tigris a kihalás szélén álló ritka állatfaj, állománya világszerte csak néhány száz egyedből áll, s ezért az állatkertek világszerte erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a szibériai tigris ne pusztuljon ki végleg a Földről.
13
Fekete párduc Panthera pardus var. melanotica
A Leopárd ,vagy más néven Párduc, Alsó- ázsiai elterjedésû. Színváltozata a fõleg Dél-Kelet-Ázsiában élõ fekete párduc.
14
Fekete párduc Panthera pardus var. melanotica
Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy évvel késöbb pedig ivaréretté. Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken át.
15
Óriáspanda Az óriáspanda a többi medvével ellentétben, melyek sok húst is fogyasztanak, kizárólag növényevő. Bambusszal táplálkozik, amit ülve fogyaszt el.
16
Óriáspanda Mellső lábának különlegesen párnázott mancsaival fogja meg a fiatal hajtásokat. A természetben már nagyon megritkult, ami a vadászatnak és a közép-kínai bambuszerdők eltűnésének a következménye. Jól tűri a fogságot, bár tartása különleges táplálkozása miatt eléggé körülményes.
17
Óriáspanda A pandakölykök nyolc centiméteresen születnek és anyjuk kilenc hónapig szoptatja őket. Hosszúsága farokkal együtt körülbelül 1,6 méter. A pandák jól másznak fára, inkább éjjel aktívak, jó látásuk és szaglásuk révén találják meg táplálékukat.
18
Házi bivaly Az Ázsiában itt-ott még megtalálható vadbivaly, vízibivaly vagy arni . Rövid távon különösen nagy erőkifejtésre képes. Rendszerint nehéz terepen - például rizsföldeken - igen nehéz teher vontatására használják.
19
Házi bivaly Rövid távon különösen nagy erőkifejtésre képes. Teje nagyon zsíros, húsa vöröses, rostos, idősebb korában kissé pézsmaízű. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják - az is - de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
20
FEKETE PÓKMAJOM (Atales paniscus)
Hosszú végtagjai és fogófarka van, testhossza eléri a 43 cm-t, farka 50 cm fölött van, súlya 5 kg is lehet.
21
FEKETE PÓKMAJOM (Atales paniscus)
Mindent megeszik: különféle gyümölcsöket, bogyókat, csonthéjas terméseket, egyéb növényrészeket, de tojást, rovarokat és más kisebb állatokat is. A vadonban az idegen betolakodót megtámadja, ágakat tör le, s azzal dobálja meg. .
22
EZÜSTFÁCÁN /Gennaeus nycthemera/
A kakas cm, a barna tyúk 70 cm nagyságú, bóbitája kisebb, és sötétbarna színű Délnyugat-Kína, Hátsó- India sűrű erdős helyein, s az őserdő szélén él párban vagy kisebb csoportban, .
23
EZÜSTFÁCÁN /Gennaeus nycthemera/
Főleg növényi táplálékot fogyaszt világosbarna színű tojásából a csibéket nap alatt kelti ki a tyúk. .
24
OLDJÁTOK MEG AZ 1-es ÉS AZ 1.a FELADATOKAT !
ÁZSIA FELADATMEGOLDÁS OLDJÁTOK MEG AZ 1-es ÉS AZ 1.a FELADATOKAT ! .
25
EURÓPA .
26
A mi kontinensünk ahol mi is élünk .
EURÓPA A mi kontinensünk ahol mi is élünk . .
27
DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD
A dámszarvas az egyik közismert szarvasfaj, évszázadok óta tartják vadaskertekben, s a világ sok állatkertjének népszerû lakói. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén Európától Kis-Ázsián keresztül Iránig élt. .
28
DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD
Testhossza kb. 1,75 m, vállmagassága 1 m, súlya eléri a 100 kg-ot. Szétterjedõ, lapát alakú agancsa terpesztése eléri a 76 cm-t. .
29
BARNAMEDVE ( Ursus arctos)
A barnamedve igen változékony faj, olyannyira, hogy az újvilágiakat sokáig külön fajba sorolták. Színezetük a nagyon világosbarnától a csaknem feketéig változhat, soknál ezüstös szõröket is látni. Egy nagy európai barnamedve testhossza eléri a 2,5 m-t, vállmagassága 1 m is lehet, a nõstények kisebbek, mint a hímek, súlya eléri a 265 kg-ot .
30
BARNAMEDVE ( Ursus arctos)
A barnamedve mindenevõ, különbözõ bogyókat, diókat, hajtásokat és egyéb növényi részeket fogyaszt, de kisebb állatokat, dögöt, rovarokat, mézet és néha háziállatokat is eszik. Általában 3, de néha 6 apró, 500 g körüli súllyal születõ kölyke a medve téli szállásán születik, ezt nem is hagyják el 4 hónapos korukig. Életük második évében válnak függetlenné. A téli hónapokban, legalábbis részben, alszanak. .
31
UHU ( Bubo bubo ) A legnagyobb európai bagoly. Mintegy kétszer akkora, mint az erdei fülesbagoly. Tollfülei jól láthatók. Sárgásbarna tollazata sötétbarnán sávozott. Nagy szeme narancsvörös. Mezei nyúl és siketfajd nagyságig mindenféle állatot zsákmányol. Hajnalban és alkonyatkor vadászik. .
32
UHU ( Bubo bubo ) Nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. A faágakon közvetlen a törzs mellé húzódva telepszik le. Magányosan vadászik. Mély, rövid "u-hu", a második tag halkuló. Fészkénél éles "kvek, kvek"-szerű hangot is hallat. .
33
MAGYAR SZÜRKE MARHA / Bos primigenius hungaricus /
Ősi rideg tartású háziállat fajtánk. A magyar pusztákon alakúlt ki a legnemesebb tipusa : szilajságával, õserõt sejtetõ impozáns formájával az Alföld, fõleg a Hortobágy tájegységének világszerte nyílvántartott jellegzetességeihez tartozik. .
34
MAGYAR SZÜRKE MARHA / Bos primigenius hungaricus /
Napjainkban a fajta fenntartása érdekében nemzeti parkokban, gazdaságokban, állatkertekben történik a fajta megtartása és továbbtenyésztése. Így állatkertünkben is látogatóink évente gyönyörködhetnek a vörhenyes szinü "Pirók" borjak játékában, fejlõdésében. .
35
NYÁRI LÚD / Anser anser /
A legnagyobb termetûűeurópai vadlúd-faj. Nappal járnak táplálék után. Hajnalban húznak ki legelõterületükre. Hangja: A házilúdéhoz hasonló gágogás. Élőhelye: Télen füves pusztákon, szántóföldeken, a tengerpartok közelében, mocsarakban, folyótorkolatokban. .
36
NYÁRI LÚD / Anser anser /
Nagyobb nádas mocsarainkban, széles nádfoltokban az ország területén szétszórtan költ, de száma fogyatkozóban van. Mint természeti érték, szigorúan védett. Vadászata minden idõben tilos. Magyarország egyetlen költõ vadlúdfaja. Vonuló. .
37
FEHÉR GÓLYA ( Ciconia ciconia)
Nagy termetű, erőteljes, Feje, nyaka, teste piszkosfehér. Evezőtollai, nagy szárnyfedői és válltollai fénytelen feketék. Hosszú csőre és lába élénkpiros. Szívesen álldogál fákon, épületeken, sokszor csak fél lábon. Kimért, határozott léptekkel sétál. Szárnycsapása lassú. Gyakran nagy magasságban repül, vagy kifeszített szárnnyal, nagy köröket írva ,szárnycsapás nélkül vitorlázik. .
38
FEHÉR GÓLYA ( Ciconia ciconia)
Röptében hosszú, kinyújtott nyaka különbözteti meg a gémektől. Rendezetlen, elszórt csapatokban vonul. Hangja: Párválasztás, fészekrakás idején nyakát, fejét hátára hajtva, majd előrenyújtva, csőrével ütemesen kelepel. Költésidőben néha sziszeg. Élőhelye: Mocsarak, vizenyős rétek, legelők, szántóföldek. .
39
Feladatmegoldás EURÓPA
OLDJUK MEG a 2. és a 2.a. feladatot ! .
40
AFRIKA .
41
OROSZLÁN Pathera leo . A hím oroszlán 2 m hosszúra nõ,farka további 1 m, súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint a nõstény, és általában látványos sörény díszíti. Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb vidékein nagy területen fordult elõ, keleten Kis-Ázsiában. Arábiában és Indiában. Ma már kihalt elterjedési területe északi részén, kivéve az indiai Girben élõ népességet. A Közel-Keleten még a huszadik században is éltek oroszlánok.
42
OROSZLÁN Pathera leo . Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-rõl is lehet hallani. Az oroszlánok általában lusta állat benyomását keltik, de nappal és éjszaka egyaránt vadásznak. Általában falkában ejtik el zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt sem. Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a nagyobb zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülsõ mancsuk csapásával ölik meg.
43
NÍLUSI VÍZILÓ Hippopotamus amphibius
. A nílusi víziló egykor Afrika Szaharától délre esõ vidékénnek nagy részén, ahol megfelelõ vízi élõhelyet talált, honos volt. Még a történelmi idõkben is élt a Nílusban (s az ókori egyiptomiak gyakran ábrázolták), a pleisztocén földtörténeti korban pedig még Európában is elõfordult, északon Anglia vonaláig. Elterjedési területe erõsen beszûkült és felszabdalódott, de helyenként még mindig tömeges. Testhosszuk eléri a 4,5 m-t, vállmagasságuk az 1,5 m-t, súlyuk a kg-ot.
44
NÍLUSI VÍZILÓ Hippopotamus amphibius
. E csapatosan élõ nagytestű, vastag bõrû állatok csaknem szőrtelenek. A szemfogak nagy agyarakká módosultak, ezek súlya egyenként eléri a 3 kg-ot. Gyakran elefántcsont vagy rozmáragyar helyett használják faragásra. A vízilovak a nappal nagy részét a vízben alvással töltik, csak az orrnyílásuk, szemük és fülük látszik ki. Éjjel elhagyják a vizet, hogy legeljenek, ilyenkor 3 km-nél is messzebbre elvándorolnak. Általában ártalmatlan állatok, de veszélyessé válhatnak, ha elvágják a vízhez visszavezetõ útvonalat.
45
CSIMPÁNZ (Pan troglodytes)
. A csimpánz maximális testhossza 170 cm, súlya a természetben eléri az 55 kg-ot (fogságban több). A nöstények kisebbek, mint a hímek. Testfelépitésük az emberszabásu majmok közül, leginkább hasonlítható az emberhez. Korábban különbözõ erdõzónákban Nyugat-Afrika nagy részén elõfordult a Szaharától délre, Közép-Afrikában a Zaire folyótól délre volt elterjedésének határa, nyugaton Tanzánia nyugati része.
46
CSIMPÁNZ (Pan troglodytes)
. A csimpánzok társas életmódot folytatnak, csapataik nagysága eléri a 60-at, de leggyakrabban kisebb családokban találkozni velük. Növényekkel és állati eredetû eledellel táplálkoznak. Különbözõ dolgokat szerszámként használnak, így kövek segítségével törnek fel diókat, levelekkel itatnak fel vizet, ágakkal pedig termeszeket szednek ki a várból. Ezek a viselkedési módok nem ösztönszerüek, hanem az idösebb, tapasztaltabb állatoktól tanulják el a fiatalok.
47
CHAPMANN-ZEBRA . A hegyi zebra két különálló népességben él: a fokföldi hegyi zebra (E.z.zebra) majdnem teljesen kipusztult e század elején. de lassacskán feljövõben van a Hegyi Zebra Nemzeti Parkban, és a Hartmann-zebra (E.z.hartmannae) ami a második világháborút követõ esztendõkben még ezer fõt számlált, de egyed maradt csak. Az alföldi zebra az afrikai síkságok egyik legjellegzetesebb állata.
48
JÁVORANTILOP (Tragelaphus onyx)
. Két közeli rokon jávorantilopfaj ismert. A közönséges jávorantilop valaha egész Afrikában élt a sűrű esőerdőt és a sivatagokat kivéve, de az erőteljes vadászat, a mezőgazdaság terjeszkedése ; a marhavész, egykori elterjedési területének nagy részéről kipusztította.
49
JÁVORANTILOP (Tragelaphus onyx)
. Testhossza 3,45 m lehet, vállmagassága az 1,8 m-t, súlya az 1 tonnát érheti el. Mindkét ivar visel szarvakat, a bikáé 1 m-nél hosszabbra is nõhet, majdnem kétszer akkora, mint a teheneké. A jávorantilopot mind Afrikában, mind a Szovjetunióban háziasították. Kezes állatokká válnak, juh minõségû húst adnak, s olyan körülmények között is növekednek, ahol a szarvasmarha nem él meg.
50
KÉTPUPU TEVE Camelus ferrus bactrianus
. Két tevefaj él: a dromedár vagy egypúpú teve (Camelus dromedarius) és a baktrián vagy kétpúpú teve Száraz vidéken élnek víz nélkül hosszú ideig is kibírják. A szükséges nedvességet zsírtartalékukból és növényekbõl nyerik, köztük sós növényekbõl is. Jellegzetes és sajátos testfelépítésével (párnás talp, zárható orrnyílások, zsír, púp, stb.) a sivatagi, félsivatagi körülmények elviseléséhez alkalmazkodott.
51
KÉTPUPU TEVE Camelus ferrus bactrianus
. A teve kiválóan alkalmazkodott a sivatagi élethez. Púpja a hátán látható zsírraktárnak köszönhetően óriási távolságot képes megtenni evés és ivás nélkül. Hatalmas gyomra rengeteg füvet és vizet tud befogadni. A tevéknek és lámáknak egyaránt hosszú, izmos lábuk van, jó futók. Nyakuk hosszú, ajkának bőre kemény, így szúrós növényeket is le tud legelni. A felnőtt teve magassága (púpja hegyénél) 2,1 méter, súlya úgy 500 kg, így szemük, fülük és orruk is elég magasan van, és már messziről észreveszik a veszélyt.
52
Feladatmegoldás AFRIKA
KONTINENSEK Feladatmegoldás AFRIKA . OLDJUK MEG a 3. és a 3.a feladatot !
53
KONTINENSEK AMERIKA .
54
AMERIKAI BÖLÉNY KONTINENSEK
Bison bison . Az amerikai bölényt Észak- Amerikában buffalónak (bivalynak!) hívják. Egykor az egész földrészen ez volt a legnépesebb nagyemlõs, Alaszkától Mexikóig mintegy 50 millió élhetett. Testhossza eléri a 3,5 m-t, farka 50 cm körül van, vállmagassága 2,5 m, súlya meghaladhatja az 1 tonnát, de általában kisebb. Kérõdzõ állat.
55
AMERIKAI BÖLÉNY KONTINENSEK
Bison bison . Az első európai telepesek megérkezésével a hatalmas bölénycsordák irtása szinte azonnal megkezdődött, húsáért és bőréért egyaránt vadászták. Sok indián törzs élete nagyban függött a bölénytől: húsukat ették, bőrükből ruhát, lábbelit, sátrat, inából és csontjából íjat, tűt és egyéb eszközöket készítettek. Az indiánok elleni háborúban a telepesek azért is pusztították a bölényeket, hogy így is gyengítsék ellenfelüket, máshol a háziállatok számára akartak legelőterületekhez jutni. A vasút nyugati irányú terjeszkedésével is felgyorsult a bölények pusztítása, a vonatról lövöldözték le az állatokat. .
56
KONTINENSEK LAMA lama glama . Az újvilági tevefélék képviselõje. Háziasított példányai Peru, Bolívia, Chíle m magas hegyvidékein hasznos segítõi az embernek. Úvilági rokonaiknál kisebb termetûek. Számos színváltozatuk ismert.
57
KONTINENSEK PUMA Felis concolor . Majdnem olyan méretű, mint a jaguár testhossza eléri a cm-t, ebből farka 90 cm, súlya kg is lehet. Mind színezetben, mind test nagyságban nagy a változékonyság.
58
KONTINENSEK PUMA Felis concolor . A puma korábban széltében- hosszában elõfordul az amerikai földrészen, s annak dacára, hogy tûzzel vassal pusztították, még mindig elég nagy területen él Észak-Amerika déli és nyugati részén, Közép- és Dél- Amerikában Manapság fõként hegyvidéken található, territóriumának nagysága négyzetkilométer is lehet.
59
KANADAI FEHÉR FARKAS KONTINENSEK
/Canis lupus ssp. / . A farkas vérbeli ragadozó. Szinte mindent legyűr: megeszi a bölényt, jávorszarvast, vapitit, gímet, őzet, muflont – egyszóval bármit, amit el tud ejteni. Ha a kényszer ráviszi, jó étvággyal bekebelez kisebb rágcsálókat, madarakat is. Sőt, olykor még növényeket is fogyaszt, különösen kedveli például a fekete áfonyát. Vadászati módszere igencsak sokféle. A rágcsálókat egyszerűen összeroppantja, a kisebb csülkösvadnak átharapja a torkát, a nagyobb állatot pedig – olykor váltott falkatársakkal – addig ûzi, amíg az „végkimerülve” meg nem áll; ekkor a falka ráront és leteperi.
60
PÉZSMAKACSA KONTINENSEK
(Cairina moschata) . Az észak-amerikából származik. A perui indiánok háziasították, később Európába is elkerült. A vad példányai fákon fészkelnek.
61
MOSÓMEDVE Procyon lotor
. Eredeti hazája Észak- Amerika, ahonnan prémes állatként hozták be Európába, és csupán néhány kiszökött állattól származnak a földrészen megtelepedett mosómedvék.
62
Feladatmegoldás AMERIKA
. Oldjuk meg a 4. és a 4.a feladatokat !
63
KONTINENSEK - ANTARKTISZ
.
64
ANTARKTISZ a végletek földrésze
Az Antarktiszon él rendkívül sajátos része bolygónknak – földrajzi, természeti és egyéb szempontból egyaránt. Szinte nincs is olyan jellemvonása, amellyel ne hívná fel magára a figyelmet a kontinensek sorában. Az elmúlt 5 millió évben folyamatosan jéggel borított földrész jelenlegi legnagyobb jégvastagsága m. Bolygónk jégkészletének 90%-a itt található, amely a földi édesvíz 70%-át tárolja. .
65
KONTINENSEK - AUSZTRÁLIA
.
66
KOALA . A koala Kelet – Ausztrália erdőiben él, s a legmagasabb fákon oly lassan mozog, hogy emiatt „ausztráliai lajhárnak” nevezték el. Minden mozdulatát a legnagyobb óvatosság jellemzi. Csak ritkán hagyja el a fák koronáját. Félig éjjeli állat, mely csak estefelé lát hozzá a táplálkozáshoz.
67
KOALA . Rendkívül kényelmesen legelészi a fiatal hajtásokat és leveleket, elsősorban az eukaliptusz fákról, s teletömi velük pofazcskóját.A nőstény csak egy kölyköt hoz egyszerre a világra, s ezt miután kinőtt az erszényből, anyja a hátán illetve a vállán cipeli magával.
68
KENGURU A kenguru érzékei közül feltehetőleg a hallás a legfejlettebb, erre lehet legalábbis következtetni a fogságban tartott példányoknak abból a szokásából, hogy a mi szarvasunkhoz hasonló módon állandóan mozgatják a füleiket. .
69
KENGURU . Ritkán hoznak egynél több kölyköt világra egyes kenguruk jelentős nagysága ellenére a nőstények megdöbbentően rövid ideig viselősek, az óriás kenguru pl. csak 39 napig. A születése után 12 órával a fiatal óriás kenguru alig valamivel hosszabb 3 cm-nél. Csaknem 8 hónapon át kizárólag az erszénybe táplálkozik, de már valamivel hamarabb ki- ki dugja hébe- hóba a fejét, de még képtelen a maga erejéből mozogni.
70
HANGYÁSZSÜN Rövid nyakuk fokozatosan megy át zömök, nehézkes testükbe. A felső állkapocs kissé túlér az alsón. A kis, tojásdad orrlyukak a csőr felsőoldalának csaknem a végénél találhatók, ott, ahol a csőrt bevonó csupasz bőr lágyabbra válik, s így az orrnak némi mozgékonyságot enged. Apró szemeik mélyen ülnek a fej két oldalán. .
71
HANGYÁSZSÜN Jellemző rájuk otromba, tüskékkel és szőrökkel borított testük; henger alakú, fogatlan, csak alsó végén hasított csőrük; rövid farkcsonkjuk ; szabad, tökéletlenül mozgatható ujjaik; valamint hosszúra nyúlt, féregszerű, szájukból messze kiölthető nyelvük. .
72
KACSACSŐRŰ EMLŐS Ez az érdekes állat különösen Délkelet- Ausztráliában és Tasmániában található. Kb. 60 cm hosszú, amiből lapos farkára 14 cm jut. Erős lábának 5 ujját nagy úszóhártyák kötik össze. E lábak igen alkalmasak úszásra és ásásra. Az állat bundája sűrű, durva, ezüstszürke árnyalatú sötétbarna nemezszőrök alkotják, és ezek alatt nagyon puha, szürke gyapjúszőrök találhatók. .
73
KACSACSŐRŰ EMLŐS Csőre feketés. Bundájából sajátos halszag árad, különösen ha az állat nedves, ami valószínűleg a bőr olajos váladékától ered. A kacsacsőrű emlős legjobban a folyók csendes helyein szeret tanyázni, különösen holtágakban, ha partjukat sűrű lombú fák árnyékolják be. Itt a parton építi meg fészekszerű több, gyakran tekervényes járatból álló tanyáját. .
74
EMU A strucc után Földünk második legnagyobb madara. Magassága 1,5-1,8 m, testtömege kg. A tojók valamivel nagyobbak a hímeknél. Ennek a viszonylag nagytestű futómadárnak szinte semmi szüksége nincsen szárnyakra, ezért szárnyai elcsökevényesedtek, s a felületes szemlélő gyakran észre sem veszi a tollak között. Testét egyébként laza, bozontos tollazat borítja, amely hosszúkás és keskeny, szürkés, néhol feketés színű tollakból áll. Lábai és nyakának felső része csupasz, ez utóbbin kékes szín figyelhető meg. A fejtető tollai néha bohókás, hajszerű tollképződményt alkotnak. . .
75
EMU Amíg az emucsibék a mezőgazdaság számára igen hasznos állatok, hiszen fehérjedús táplálékon élnek, s mindenféle rovart összefogdosnak, addig a felnőtt, kifejlett állatok jobbára növényi részeket csipegetnek fel, s ezzel a mezőgazdaság számára kárt okoznak. Táplálékát lassan bandukolva gyűjti össze, ám szükség esetén nagy sebességgel képes szaladni. Az emutojások eléggé nagyok, úgy 15 cm hosszúak, tömegük pedig kb gramm. . .
76
Feladatmegoldás Ausztrália
. Oldjuk meg a a és az 5.b feladatokat ! .
77
Feladatmegoldás Ausztrália
. Köszönöm a részvételt !!! Géza bácsi .
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.