A Mocsári Teknős Bajer Katalin.

Az előadások a következő témára: "A Mocsári Teknős Bajer Katalin."— Előadás másolata:

1 A Mocsári Teknős Bajer Katalin

2 Vázlat Az Emys Orbicularis ismertetése Elterjedés Életmód
Természetvédelmi helyzet

3 Ismertető: Az Emys Orbicularis
A mocsári teknős mintegy cm-es páncélhosszúságú, állóvizekben gyakori, ragadozó víziteknős. A páncél csontos lemezeit szarupajzsok borítják, amelyek alapszíne többnyire sötétbarna vagy zöldesfekete, rajta élénk vagy elmosódott, középről sugarasan szétterjedő citromsárga pettyezettség látható. Nem ritkák a teljesen sötét, egyszínű, de a sárgán domináló példányok sem. Hátpáncélja mérsékelten domború, a gerinc mentén többnyire 5 nagy, hatszögletű pajzs sorakozik. Ezeket kétoldalt újabb nagy pajzsok veszik körül, míg a szegélyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotják. A haspajzs a nőstényeknél lapos vagy enyhén domború, a hímeknél inkább homorú. Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni, s ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá. Nyakát a nyakrejtő teknősökre jellemzően S-alakban meghajlítva, a test, hossztengelye irányában húzza vissza, nem pedig féloldalra hajtva, mint a nyakfordító teknősök. A hímek farka testükhöz viszonyítva hosszabb, töve vaskosabb, mellső lábaikon a karmok erőteljesebbek, szemükbe a szivárványhártya élénk narancsvörös vagy barnáspiros színű. Velük szemben a nőstényeknek rövidebb a farkuk, domborúbb a haspáncéljuk, szivárványhártyájuk sárgás vagy fehéres színű. Első új jegyzet… Itt az előadónak ezt mondania kéne. A dia csak a közönség segítségére szolgál, hogy nyomon tudják követni, ha elkalandoztak az előadó mondanivalójától.

4 Elterjedés Európában egyedül a Brit-szigetekről és a vele szembeni kontinentális partvidékről, valamint Skandináviából hiányzik, ami az eljegesedés alatti visszahúzódással magyarázható. Magyarországon gyakori, (főként a síkvidéki, álló vagy lassú folyású vizekbe, vízlevezető csatornákban, ártéri területek, alföldi szikes tavakban, kubikgödrökben. Egyetlen vadon élő hazai teknősfajunk. Az állatkereskedésekben vásárolható észak-amerikai eredetű vörös fülű ékszerteknőst ugyan esetenként ki-kiengedik, ha gazdájuk megunta, de a szabad természetben (tehát nem városi tavacskákban, kerti medencékben) való bizonyított túléléséről, azaz átteleléséről még nincs tudomásunk. A tőlünk délre élő, növényevő szárazföldi teknősök (görög teknős, mór teknős) pedig melegigényesek, a mi kontinentális, fagyos teleinket a szabadban nem élik túl, bár egyes elengedett példányokról időnket felröppen a hír.

5 Életmód: víz, helyváltoztatás, szokások
A mocsári teknős a tiszta vizet kedveli, babonás tévhit az, hogy "a moslékban jól érzi magát". A mozgása a szárazon esetlen, de a vízben annál jobban úszik. Előszeretettel napoznak a vízen úszó fatörzseken vagy a partról benyúló ágakon, esetleg magán a parton; de látásuk kitűnő, és már több tíz méterről egymást riasztva belecsusszannak a vízbe, ha valaki közeledik. Új jegyzet 2: FIGYELEM, Előadó! Az „Életmód” fejezet KÉT részből áll! A következő dia tartalmazza az „Étrend” és a „Szaporodás,” valamint a „Telelés” aspektusait…

6 Életmód: étrend, szaporodás, telelés
Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem, ő a vizek hullaeltakarítója. Felszínen lebegő haltetem vagy fenékre süllyedt döglött béka; egyik sem marad rejtve előtte; hamar akár csapatnyi teknős összegyűlik és éles karmaikkal, szarukávás állkapcsukkal szétmarcangolják, eltüntetik a maradékot. A mocsári teknős tojásokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a nőstény a vizek partján a homokba vagy a tőzegbe rak. A körülbelül 2 x 3 cm-es ovális tojásokból augusztus-szeptemberben kikelő kisteknősök alig dióhéjnyiak. Keltetők, figyelem! Az emys orbicularis tojásainak keltetése nem nagy ördöngősség, bár szükséges hozzá 1-2 hasznos tudnivaló. A keltető közegnek rendszerint nedves perlitet ajánlanak, s tartsuk 24-29C fok közelében a hőmérsékletet. A kelési idő 55 és 80 nap közé fog esni. Telelni a kifejlett állatokkal együtt az iszapba vagy a parton, fagymentes helyre húzódnak.

7 Természetvédelmi helyzet
A mocsári teknős védett állat. Eszmei értéke Ft. 1999 a mocsári teknős éve: A világviszonylatban egyedülálló "népszerűtlen állat év"-hez a Kétéltű és Hüllő Napok látogatói ezúttal a hüllők között választhattak ki egy fajt. Az ismeretszerzést és terjesztést egyaránt szolgáló rendezvénysorozathoz hozzáértők és lelkes érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt csatlakozhatnak. A rendszeres természetvédelmi felmérések három élőhely-típusra koncentrálódnak. A Velencei-tónál a mocsári teknős együtt él a vörösfülű ékszerteknőssel, aminek következményeit nem ismerjük. Az Ipoly mentén az árterek élővilágába beilleszkedő teknőspopulációkat vizsgáljuk, míg az Alföld déli részén a folyók mellett a csatornarendszerek teknősállományát is kutatjuk. A mocsári teknőshöz kapcsolódó gazdag hiedelemvilág összegyűjtése külön feladat, ami a természetvédelem iránt közvetlenül nem érdeklődők figyelmének felkeltését is szolgálja.

8 Előfordulási diagram

9 Előfordulási táblázat:
Előfordulás helye (illusztráció egyszerűsítése végett) 1-1 nemzeti parkban  Előfordulás ideje 1. Évben 2. Évben 3. Évben 4. évben Ipoly völgye 20 27 50 30 Velencei tónál 38 34 31 Alföld területe 45 46 43

10 Források Az „Ismertető” alatt található információk: A „Mocsári Teknős Éve – 1999”- ről szerzett információ: A költési időről és az előfordulásról szerzett információk forrása: