IZOMSZÖVET.

Az előadások a következő témára: "IZOMSZÖVET."— Előadás másolata:

1 IZOMSZÖVET

2 OSZTÁLYOZÁS HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET SIMAIZOMSZÖVET SZĺVIZOMSZÖVET

3 HARÁNTCSĺKOLT IZOMSZÖVET
A harántcsíkolt izomszövet morfológiai jellemzők és a csontos vázhoz való viszony alapján két alcsoportra osztható: Vázizomszövet Zsigerek harántcsíkolt izomszövete

4 VÁZIZOMSZÖVET Szerkezeti és funkció-nális alapegysége a harántcsíkolt izom-rost. Mioblasztok fúziójából alakul ki. Hossza néhány milli-métertől 30–40 centi-méterig terjedhet. Átmérőjűk 10–100 μm között változik.

5 A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST ELKTRONMIKROSZKÓPOS SZERKEZETE

6 Vastag (miozin) filamentumok
A miozin molekula két nehéz láncból és két-két könnyű láncból áll. Mindegyik nehéz láncnak globuláris feji és elnyújtott farki része van, a két nehéz lánc egyesülve egy kétfejű molekulát hoz létre. A feji rész rendelkezik az aktinkötő képességgel és az ATP-áz aktivítással. A fejet a farokkal összekötő rész hajlékony, két konformáció között ingadozik (egy kiegyenesített és egy görbültebb) és éppen ez teszi a miozint motoros jellegű molekulává. A miozinfilamentum úgy jön létre, hogy az egyenes farokvégek a miofilamentum tengelye mentén aggregálódnak, a kihajló fejek a miofilamentummal szöget zárnak be. A vastag filamentumok bipolárisak, ami azt jelenti, hogy a miozin farokrészei a filamentum közepe, a fejek pedig a filamentum két vége felé tekintenek.

7 Vékony (aktin) filamentumok
Két egymás köré csavarodott aktin láncból állnak A két lánc között barázda található, ebben a tro-pomiozinból álló lánc foglal helyet, melyhez helyenként troponin kapcsolódik A troponint három alegység alkotja: troponin - I troponin - C troponin – T

8 Az akto-miozin funkciója
Az aktin és a miozin ATP jelenlétében akto-miozint képez. A miozinok mechanoenzimek, ATP-t bontanak, melynek következtében megváltozik konformációjuk. Az ATP bontás során, az addig 90o-os szögben elhelyezkedő miozinfej megbillen és a farok tengelyével körülbelül 45o-os szöget zár be A miozinfej ezáltal magával húzza a megkötött F-aktinfilamentumot (csúszófilamentum mechanizmus). Ezután az aktin-miozin kapcsolat oldódik, a miozin eredeti 90o-os szögállása visszaáll, az aktin nem válik le teljesen csak újabb ATP kötődésével.

9 A HARÁNTCSÍKOLT IZOMROSTOK TÍPUSAI
- Vörösizomrostok - kis átmérőjű rostok, színük sötétebb, több mioglobint, nagyobb méretű és nagyobb számban előforduló mitokondriumot ,több lipidet és kevesebb glikogént tartzalmaznak. - lassan fáradnak, oxidatív jellegű rostok. - emberben a rekeszizomban és a nagy rágóizomban fordulnak elő. - Fehérizomrostok világossabb, rövidebb rostok, összehúzódásuk gyors glikolitikus jellegű több glikogént tartalmaznak szarkoplazmás retikulumuk fejlettebb gyorsan összehúzódnak de gyorsan fáradnak emberben ilyen a kétfejű karizom, egyenes hasizom, szemmozgató izmok Intermedier izomrostok - átmérőjük átmenetet képez a fehér és a vörös izomrostok átmérője között - rózsaszínűek, hajszálérhálózatuk fejlett. - gyorsan húzódnak össze, fáradékonyságuk a vörös és fehér izom közötti.

10 SZÍVIZOMSZÖVET A rostok egy része összehúzódásra, más része ingerkeltésre és ingevezetésre specializálódott, megkülönböztetünk: - munkaizomszövetet - nodális szövetet

11 Munkaizomszövet Izomrost több izomsejtből épül fel
Az izomsejtek elágazóak. A sejtek az Eberth-féle vonalak mentén kapcsolódnak egy-máshoz. A sejtek egy vagy két sejtmaggal rendelkeznek, amelyek központi helyzetűek A miociták harántcsíkozottak. Az összehúzódásra képes elemek szarkomérekbe szerveződnek.

12 A munkaizomsrostok elektronmikroszkópos szerkezete
Az interkaláris korongok valódi sejthatárok, lépcsőzetes szerkezetet mutatnak, sejtkapcsoló struktúrákat (fascia adherens, dezmoszóma, nexus) tartalmaznak.

13 EM szerkezet Szarkoplazmatikus hálózat a szívizomsejtben:
1 – szarkolemma, 2 –szarkoplazmás hálózat, 3 – M-csík, 4 – világos korong, 5 – sötét korong, 6 – Z- lemez, 7 – mitokondrium, 8 – diád, 9 – T-csövecske.

14 A SZÍV INGERKELTŐ ÉS INGERVEZETŐ SZÖVETE
Pacemaker (P) sejtekből áll, ezek kis méretű sejtek, kevés sejtszervecskét tartalmaznak, ezért üresnek látszanak. A sejtmag centrális helyzetű. Kevés és szabálytalan lefutású miofibrillum jellemző e sejtekre, a T-rendszer hiányzik. A P-sejtek csoportokba tömörülnek: szinusz csomó, pitvar-kamrai csomó, Purkinje-rostok. A P-sejtek között nexusok találhatók nagy számban, melyek biztosítják a szívizomszövet automációját.

15 SIMAIZOMSZÖVET A legősibb formája az izomszövetnek.
Belső szervek falának alkotásában vesz részt. Összehúzódása lassúbb de hosszabb ideig tart, nem fárad, energiafelhasználása kisebb a vázizomnál. Akaratunktól függetlenül működik. Szövettani egysége a simaizomsejt.

16 Simaizomszövet OM-os szerkezete
A miociták orsó alakúak. A sejtmag központi helyzetű és megnyúlt Citoplazmája acidofil és nem mutat harántcsíkolatot. Az egy irányba, kötegbe vagy lemezbe rendeződött sejteknél az izomsejtek szélesebb, centrális része a szomszédos izomsejtek elvékonyodó végeivel érintkezik. A szoros elrendeződés biztosítja az összehúzódás erejének sejtről sejtre történő hatékony közvetítését.

17 A simaizomszövet EM-os szerkezete
A szarkolemma alatt meg-vastagodások szubplazmalemmás plakkok találhatók, ezek rögzítik az aktinfilamentumokat a setjhártya belső felszínéhez Az aktinfilamentumok hosszabbak, mint a harántcsíkolt izomrostokban, a miozinokra pedig nem jellemző a virágcsokorhoz hasonló szerkezet. A miozinok kinyúló feji része a vastag filamentum egyik oldalán az egyik vég, másik oldalán a másik vég felé mutatnak. Ez a szerkezet teszi lehetővé az aktinfilamentum teljes elcsúszását a vastag filamentum teljes hosszában. A simaizomsejtek nagyobb hosz-szirányú megrövidülésre képesek, mint a harántcsíkolt izomrostok .