A trianoni béke és következményei

Az előadások a következő témára: "A trianoni béke és következményei"— Előadás másolata:

1 A trianoni béke és következményei
A trianoni békeszerződés (Párizs-Versailles, Trianon palota) június 4.

2 A Tanácsköztársaság után
1919. aug Peidl Gyula szakszervezeti kormánya Igazi hatalom Horthy Miklós kezében: Nemzeti Hadsereg(Clerk-misszió) Nov. 16-án Horthy bevonul Budapestre Választásokat tartanak: Kisgazdapárt nyert Románok fosztogatnak

3

4 Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője október 5-én megakadályozta, hogy a Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák

5 A fehérterror A kegyetlenkedéseket, gyilkosságokat különítményesek követték el bosszúként az 1919 március-július közötti kommunista terror felelősei ellen. Hírhedtek voltak a Prónay Pál, Héjjas Iván által vezetett különítmények. A „fehérterror” a kommunista bűntettek helyszíneit járta végig, és azok elkövetőit vonta felelősségre, sokszor igen erőszakos módszerekkel. A mozgalomnak körülbelül ugyanannyi áldozata volt, mint a vörösterrornak: nagyjából 600.

6

7 Királyság király nélkül
A köztársaság gondolatát minden politikai párt elvetette → államforma: királyság (kifejezve a történelmi Mo.-ra vonatkozó jogfolytonosság igényét is) Ki legyen a király? Habsburg v. nemzeti? Legitimisták (Habsburg IV. Károly a törvényes király) Szabad királyválasztók (fiatalabb generáció, a háborút elvesztő Habsburgokkal és a hozzájuk hű tisztikarral szemben) Az antant semmilyen Habsburg szerepvállalást nem engedélyezett → magyar kormányzó → Horthy: az antant és a legitimisták is mellé állnak

8 A kormányzó 1920. I. tc.: az államfői hatalomról (a kormányzó jogköre)
1920. márc. 1. Horthyt megválasztják kormányzónak

9 vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868
vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, – Estoril, Portugália, 1957.) A Monarchia flottájának parancsnoka a vh-ban(tengernagy) Ferenc József szárnysegédje Református Dzsentri családból származik

10

11 A békekonferencia működése
A vesztesekkel nem tárgyaltak, csak a kész béke aláírására hívták meg őket Mindenki oktrojált, kényszerített békének tekinti Az előkészítés bizottságokban zajlik, ahol a területi és nagyhatalmi igényeket egyeztetik A győztes oldalon állók igényei szerint alkotják meg a béke pontjait

12 A magyar probléma A trianoni béke előkészítése során nincs „magyar-ügy”, azaz Magyarország sorsával külön nem foglalkoztak Csak a nemzetiségiek igényei alapján vizsgálták az ország sorsát

13

14 Legfontosabb alkalmazott szempontok
Elvileg a nemzetiségi elvet akarták alkalmazni, azaz a magyaroktól el akarták szakítani a szlovák, román, szerb tömegeket, hogy önálló országba kerüljenek Ennek ellenére ezt sem alkalmazták következetesen, mert egyéb indokokkal rendszeresen felülírták

15 A nemzetiségi elven túli egyéb, gazdasági-stratégiai igények
Románok: a vasútvonal határozta meg a határvonalat: ezért a határ mellett magyar etnikai tömbök kerültek át Csehszlovákia: szükséges volt a Csallóközre, hogy legyen mezőgazdasági termelés, folyókat hajózhatónak állítottak be Szerbek: Belgrád védelme miatt kérték az újvidéki régiót

16 Trianon adatokban 1920. jan. a magyar békedelegáció érkezése
vezető: gróf Apponyi Albert tagok: Teleki Pál, Bethlen István cél: a történelmi Magyarország egységének bizonyítása Mo. területe 282 ezer km²-ről (Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km²-re Mo. lakóinak száma 18 millióról 7, 6 millióra csökkent. Több millió magyar került más országokba /ma minden negyedik magyar határon túl él!/

17 Apponyi Albert

18 A Trianoni béke rendelkezései
Általános hadkötelezettség tiltása max fő lehet a katonaság létszáma Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos Jóvátételfizetési kötelezettség » az országot katonai visszavágásra alkalmatlanná tették!!! pozitívum: Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról (1921. dec.) „civitas fidelissima” – leghűségesebb város

19 Teleki vörös térképe

20 Amit veszítettünk… A történelmi Magyarország területének és lakosainak durván 2/3-át Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld) A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét A gazdasági és földrajzi egységet Nyersanyagforrásokat, ipari kapacitást A vasúthálózat és a piac egységességét Nagyvárosok vonzáskörzetüket (elmaradottság)

21

22 Amit okozott a béke… Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát
„megcsonkított” ország – „elszakított magyarok” Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat Egy állandó „revízió igényt” → kódolt új háború A nemzetiségi kérdés megoldatlansága áthelyeződött az utódállamokba Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező népek között - irredentizmus Egy Bp. központú, gazd-i nehézségekre ítélt országot és elmaradottságra ítélt elszakított területeket Folyamatos külpolitikai nehézségek (revízió)

23 A trianoni béke eredménye

24 A revíziós igény A hivatalos Magyarország nem fogadhatott el ilyen területi és etnikai csonkítást, célul tűzte ki, hogy vissza kell szerezni az elszakított országrészeket Ez a revíziós politika, mely egységes támogatást kapott az országban (eltérő módozatok) » békés revízió » teljes revízió Ezzel az volt a baj, hogy irreális elképzelés volt a régi Mo. megőrzése, hiszen a franciák és angolok saját céljaik miatt elhatározták Mo. felbontását

25 1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Garnd Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd ).

26

27

28

29

30 TRIANON GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

31

32 -szénbányák: csak barnaszén (Salgótarján, Tata, Pécs környéke) marad meg.
Alföld értékes részeinek elvesztése (Bácska, Bánát) Közigazgatási központok elvesztése (Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Arad, Temesvár) Megmaradt városok peremre szorulnak, elvágták őket gazdasági hátterüktől (Miskolc, Kaposvár, Szeged)

33 Budapest-központúság erősödése
Egységes Kárpát-medencei piac és együttműködés megszűnt Utódállamok mind önellátásra termelnek, de nem működik, szükség van exportra, importra Németország lesz a legfontosabb gazdasági partner

34 Ipartelepek- 48%-a maradt az új országban
Gyáripari termelés 55% Vasérctermelés 11% Textilipar 42% Vasúthálózat 38% (fontos csomópontok határon kívül kerültek) Szántóföldek 42%, ennek ¾-e csak 1-5 hold nagyságú Élelmiszeripar 57% (túl sok, le kell építeni) Lakosság 89% magyar lesz Városlakók aránya 30%-ra nő (1910: 20%)

35

36 Trianoni béke – híradó (Justice for Hungary)
József Attila: Nem, nem soha Trianon – angol nyelvű

37