Az Oracle SQL 1. Az első lépések.

Az előadások a következő témára: "Az Oracle SQL 1. Az első lépések."— Előadás másolata:

1 Az Oracle SQL 1. Az első lépések

2 Történelem 1. E. F. Codd, 1970: relációs adatmodell ("A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks", Communications of the ACM) P. Chen, 1976: kiterjeszti a kulcsok halmazelméleti leírásával IBM, 1976: adatbázisgép tervének közzététele Alapja az „R” adatbázis Kidolgozói Codd és Chen

3 Célkitűzések IBM-nél A tárolás módja és a logikai adatszerkezet független legyen egymástól Külön adatbázisnyelv, ami szabványosítja az adatszerkezet definiálását az adatok kezelését az adatok biztonságára vonatkozó előírásokat Az adatkezelő utasítások az „adatbevitel - módosítás - törlés” logikáját követik, a fizikai műveleteket elrejtik Munkájuk eredménye a SEQUEL nyelv (Structured English Query Language) tervezői: D. D. Chamberlin, R. F. Boyce

4 Történelem 2. A SEQUEL név később SQL-re rövidül
Hosszú csend, nincs jelentős fejlesztés az IBM-nél (védik a piacon lévő termékeiket?) Relational Software, 1979: az SQL első, kereskedelemben hozzáférhető megvalósítása Új cégek jelennek meg saját relációs adatbáziskezelővel és SQL-lel: 1983: Oracle (adatbáziskezelőjük: Oracle) 1984: Relational Co. (adatbáziskezelőjük: Informix)

5 Történelem 3. 1986: ANSI szabvány az SQL alaputasításaira (SQL-86, vagy SQL-1) 1987: ISO szabvány az SQL alaputasításaira (SQL-87) Új cégek, növekvő verseny, az IBM is erősít 1989: második ISO szabvány az SQL-re, újabb területeket szabványosít (SQL-89) 1992: harmadik ISO szabvány az SQL-re (SQL-92, vagy SQL-2)

6 Történelem 4. 1996: a tárolt eljárások és függvények szabványosítása
1999: ISO szabvány (SQL-1999, vagy SQL-3) 2003: ISO szabvány (SQL-2003) 2006: ISO szabvány (SQL-2006) A szabványok kompromisszumok, csak a meglévő gyakorlatot szentesítik! Minden megvalósítás tartalmaz eltéréseket!

7 Illik tudni... Az Oracle egy cég neve, 1983-ban alakult
Többféle programtermékük is van Ezek közül a legismertebb az Oracle adatbázis-kezelő Különböző operációs rendszerekre létezik Az idők során több verziója is elkészült Mi az Oracle 9i-t használjuk

8 Ismerkedési lehetőségek
Kipróbálás céljából a teljes rendszer letölthető ingyenesen az Oracle honlapjáról ( A teljes (angol nyelvű) dokumentáció elérhető az Interneten több helyen is Nálunk a címe: Az Oracle Press és az O’Reilly könyvei

9 A „gyári” dokumentáció fontosabb könyvei
Error Messages Master Glossary Master Index SQL Reference SQL*Plus User’s Guide and Reference

10 Az SQL nyelv bemutatása

11 Az Oracle adatbázis csak SQL nyelvű utasításokkal érhető el!
Az SQL jelentősége Az Oracle adatbázis csak SQL nyelvű utasításokkal érhető el!

12 Az SQL nyelv fontosabb formai jellemzői
A kulcsszavakban nincs különbség a kis- és nagybetű között select, Select, SELECT egyenértékű Az utasítások végén pontosvessző van Az utasítások szabadon széttörhetők több sorra

13 Az utasítások szerkezete
Követik a beszélt nyelv logikáját, kiolvasva értelmes, kerek angol mondatokat kapunk Az utasítások szakaszokra (záradék, clause) oszthatók minden szakaszt jellemző kulcsszó vezet be az egyes szakaszok pontosítják az utasítás tárgyát és a végrehajtás feltételeit

14 Példa SQL utasításra SELECT vevokod, nev1, telefon FROM vevok
alaputasítás SELECT vevokod, nev1, telefon FROM vevok WHERE nev1 LIKE ‘K%’ ORDER BY nev1, vevokod; WHERE- szakasz: válogatás ORDER BY szakasz: a rendezés megadása

15 Az utasítások fajtái Adatdefiníciós: CREATE, ALTER, DROP
DDL, data definition language Adatkezelési: SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE DML, data manipulation language Adatbiztonsági: GRANT, REVOKE DCL, data control language Kiegészítő utasítások az egyes megvalósításokban a tárolás előírása az adatmentés és a visszatöltés elvégzése a működés körülményeinek beállítása

16 Create Adatbázis objektum létrehozása
CREATE TABLE Szamla ( Szamlaszam NUMERIC(24), Tulajdonos VARCHAR(60), Nyitas DATE, Allapot VARCHAR(1), PRIMARY KEY (Szamlaszam) );

17 Alter Adatbázis-objektum módosítása
ALTER TABLE Szamla MODIFY Szamlaszam VARCHAR(26);

18 DROP Egy adatbázisbeli objektum (index) megszüntetése
DROP INDEX Szamla_1; Egy adatbázisbeli objektum (tábla) megszüntetése DROP TABLE egy_tabla;

19 COMMENT Megjegyzést fűz egy adatbázis-objektumhoz
COMMENT ON TABLE Szamla IS 'Ügyfelek bankszámlaszámai'; COMMENT ON COLUMN Szamla.Allapot IS 'Számla állapota: "N" – Normál, "D" – Törölve';

20 Select leggyakrabban használt utasítás
inkább deklaratívnak tekinthető, mint procedurálisnak az adatok egy halmazát válogatja ki a halmaz általában szekvenciálisan olvasható különleges jelzés, EOF – End of File BOF – Beginning of File

21 Select akiknek egynél több aktív bankszámlája van
SELECT COUNT(*), Tulajdonos FROM Szamla WHERE Allapot = 'N' GROUP BY Tulajdonos HAVING COUNT(*) > 1 ORDER BY Tulajdonos

22 Több Select Az eredményhalmaz oszlopait kell itt felsorolni
SELECT Vevo.Nev, (SELECT SUM(Osszeg) FROM Rendeles WHERE VevoID = Vevo.ID) RendelesOsszeg

23 Összetett Select a legnagyobb árbevételű munkáinkat
SELECT munka_szám FROM munka WHERE óraszám*óradíj = ( SELECT max(óraszám*óradíj) FROM munka );

24 Select/from mely adatbázis-táblákból szeretnénk összegyűjteni az adatokat ? SELECT * FROM Beteg, Kezeles

25 Select/from minden beteghez csak a hozzá tartozó kezelést
SELECT * FROM Beteg KEY JOIN Kezeles definiált külső kulcs a Kezeles tábláról a Beteg táblára !!!! Az orcle ezt nem támogatja, még akkor sem, ha van külső kulcs

26 Select/Where A Boole-algebra kifejezései használhatók, OR, AND és NOT operátorokkal

27 Select/Where Szűrési feltételeket fogalmaz meg = szűkíti az eredmény halmazt SELECT * FROM Beteg, Kezeles WHERE Beteg.ID = Kezeles.BetegID AND Kezeles.Datum = CURRENT DATE

28 Select/ GROUP BY Egyes sorok összevonását, csoportosítását írja elő az eredménytáblában SELECT COUNT(*), Tulajdonos FROM Szamla WHERE Allapot = 'N' GROUP BY Tulajdonos Csoportosítás a tulajdonos alapján, COUNT(*) egy-egy csoport sorainak számát adja vissza, az összevonás előtt

29 Select/Having Szűrés a csoportosítás utáni eredményhalmazra
SELECT COUNT(*), Tulajdonos FROM Szamla WHERE Allapot = 'N' GROUP BY Tulajdonos HAVING COUNT(*) > 1 csak azok a csoportok jelennek meg, amelyek egynél több sorból lettek összevonva

30 Select/Order By az eredményhalmaz rendezését adja meg
SELECT * FROM Beteg ORDER BY Szuletes DESC születési dátum szerint sorba rendezve, elöl a legfiatalabbal

31 Case select app_id,budget_info_type,amount from acq_budget_info
CASE WHEN logikai vizsgálat THEN kifejezés ha igaz .. ELSE kifejezés ha az előzőekre nem illeszkedik A logikai vizsgálat eredményétől függően vezérelhetjük, hogy mit szeretnénk az adott oszlopban látni select app_id,budget_info_type,amount from acq_budget_info

32 Case A lekérdezés transzponáltja
select APP_ID, max(net_income), max(gross_income), max(bonus) from ( select APP_ID, case when BUDGET_INFO_TYPE='net_income' then amount else null end as net_income, case when BUDGET_INFO_TYPE='gross_income' then amount else null end as gross_income, case when BUDGET_INFO_TYPE='bonus' then amount else null end as bonus, from acq_budget_info) xx group by APP_ID

33 Lekérdezési terv Query plan
Az adatbázis kezelők eltérő algoritmusokat használnak (pl: * Az eltérések a változókezelés, elágazások, ciklusok kezelése, kivételkezelés stb. vannak Gyakori a szabály-alapú (rule-based) (relációs adatbázis szerkezetét), és a költség-alapú (cost-based),(átlagát, szórását )

34 Insert Adatokat ad hozzá egy táblához
INSERT INTO Szamla (Szamlaszam, Tulajdonos, Nyitas, Allapot) VALUES (123456, 'H. Kovács Géza', ' ', 'N');

35 Update Módosítást hajtunk végre
UPDATE Szamla SET Allapot = 'D' WHERE Szamlaszam = ;

36 Delete Törlés végzünk DELETE FROM Beteg WHERE TAJ = ' ';

37 Egyéb utasítások Tudunk bonyolultabb algoritmusokat is írni
Pl: például komoly adatkezelési feladatokat szeretnénk az ügyfél-oldalról a kiszolgáló-oldalra áthelyezni csak egyszerűsíteni akarjuk a programozást, pl a TAJ számból kiszedni a szóközöket

38 Jelentős különbségek SQL-ben
Az Oracle rendszereiben nincs NUMERIC, helyette a NUMBER-t kell használni Az Oracle nem támogatja a VARCHAR-t, helyette a VARCHAR2-t javasolja Az Oracle nem támogatja a LONG VARCHAR-t, helyette a CLOB-ot javasolja Az Oracle-ben a DATE dátumot és időt is tartalmazhat, más rendszerekben ez csak dátum lehet

39 Jelentős különbségek SQL-ben
SELECT-FROM szakaszba írt összekapcsolási utasításokat, mások csak a SELECT-WHERE-ben fogadják el SELECT * FROM Beteg KEY JOIN Lelet SELECT * FROM Beteg, Lelet WHERE Beteg.ID = Lelet.BetegID

40 Jelentős különbségek SQL-ben
gyors keresésnél csak a teljesen pontosan beírt keresőkérdésre találják meg a választ, néhol figyelni kell a kis- és nagybetűkre, valamint az ékezetek helyes használatára (Oracle, Firebird) Ahol egyenrangúak (Sybase Ase, Sybase ASA)

41 Jelentős különbségek SQL-ben
From nélküli Select SELECT SYSDATE SQL kiszolgálók esetében nem működik, mivel a FROM náluk kötelező nyelvi elem!! az Oracle minden adatbázisában szerepelteti a DUAL táblát, amelynek egyetlen rekordja van. Így Oracle SQL-ben ezt kell írnunk SELECT SYSDATE FROM DUAL

42 Az SQL utasítások feldolgozása
Az alkalmazás egy SQL utasítást (szöveg!) küld az adatbázisba Az adatbázis ellenőrzéseket végez: szintaxis a hivatkozott objektumok megléte, az adattípusok helyessége jogosultság Az adatbázis elvégzi a kért utasítást Adatokat és / vagy állapot-információkat ad vissza SQL utasítás adatbázis alkalmazás adatok

43 A kliens-server környezet
Az adatbáziskezelő egy szerveren fut (nálunk Linux alatt) A használatához a kliens gépekre megfelelő programot kell telepíteni megfelelő módon elküldi az SQL utasításokat fogadja az adatbázisból érkező adatokat Az Oracle által szállított hagyományos kliens program az SQL*Plus Újabb, kényelmesebb az SQL Developer Mindkettő többfajta operációs rendszerre is létezik

44 Az utasítások végrehajtásának követése
Az SQL utasítások végrehajtási módjáról és annak hatékonyságáról felvilágosítást lehet kérni További információk a gyári dokumentációban: SQL*Plus User’s Guide and Reference, 9. fejezet: Tuning SQL*Plus

45 Az Oracle munkakörnyezete

46 Objektumok egy adatbázisban 1.
Tábla (adattábla, table): az adatok tárolási helye Nézet (nézettábla, view): meglévő táblákból kiválogatott / származtatott adatokat „tartalmaz” (inkább: szolgáltat) táblaként kezelhető mint a választó lekérdezés Accessben Index: az adatok gyors visszakeresését segítő segéd-információk Sorozat (sequence): egyedi egész értékeket szolgáltat hasonló szerep, mint a számláló adattípusnak Accessben

47 Objektumok egy adatbázisban 2.
Tárolt eljárások (function, procedure, package): PL/SQL nyelven írt, az adatbázisban tárolt és az adatbázis-szerveren futó eljárások / függvények / programcsomagok Trigger: különleges PL/SQL eljárás nem az alkalmazás hívja, hanem bizonyos adatbázis-események (pl. rekord beszúrása) hatására automatikusan elindul ellenőrzésre, az integritás biztosítására használjuk Az újabb Oracle verziók a PL/SQL mellett a Java használatát is támogatják

48 A DUAL tábla Az Oracle specialitása Egy sora és egy oszlopa van
Minden felhasználónak van rá SELECT jogosultsága Jól használható számítások végrehajtatására vagy függvények kiértékelésére SELECT 2+3 FROM DUAL; SELECT USER, SYSDATE FROM DUAL;

49 A TNSNAMES.ORA fájl Egyszerű szövegfájl
A hagyományos kliensprogramok esetében minden kliensgépen megtalálható (pl. a C:\oracle\ora92\network\Admin-ban) Az adatbázisok nevéhez megadja a hálózati helyet A karbantartásához külön program is van: Start menü / Programok / Oracle - OraHome92 / Configuration and Migration Tools / Net Manager

50 A SCOTT felhasználó Az Oracle telepítésekor egy minta-adatbázis is telepíthető: egy SCOTT nevű felhasználó TIGER jelszóval néhány tábla adatokkal Nagyon sok Oracle példa hivatkozik ezekre az adatokra

51 A DEPT tábla A SCOTT felhasználó táblája DEPT: department (részleg)
DEPTNO: department number (a részleg száma) DNAME: department name (a részleg neve) LOC: location (helység)

52 Az EMP tábla A SCOTT felhasználó táblája EMP: employee, alkalmazott
EMPNO: employee number, az alkalmazott kódja ENAME: employee name, az alkalmazott neve JOB: munkakör MGR: manager, a főnökének a kódja HIREDATE: belépési dátum SAL: salary, fizetés COMM: commission, ??? DEPTNO: department number (a részleg száma)

53 A példa-adatbázis szerkezete

54 A példa-adatbázis szerkezete
A Stolnicki-könyvből átvéve, egyszerűsítve A mezőtípusok az Oracle lehetőségeihez igazítva vevők rendelések cikktörzs a rendelések tételei

55 A vevők adatai (VEVOK tábla)

56 A rendelések adatai (RENDEL tábla)

57 A rendelések tételei (RTETEL tábla)

58 A cikkek adatai (CIKK tábla)
sql01 első lépések