Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.

Az előadások a következő témára: "Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok."— Előadás másolata:

1 Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok

2 Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002
Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet egytengelyű igénybevétellel a szabványban előírt sebességgel szakadásig terhelnek, és közben mérik a próbatest által felvett erőt és a megnyúlást.

3 A szakítóvizsgálat elve

4 Szakítópróbatest Arányos próbatest

5 Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatestek Betonacél

6 Lágyacél szakítódiagramja
A I. a rugalmas alakváltozás szakasza.  = E . (Hook törvény), ahol  - feszültség, E - rugalmassági modulus  - alakváltozás.

7 Lágyacél szakítódiagramja
II.a. folyási szakasz a folyási szakasz az FeH erőnél kezdődik maradó alakváltozás megindulása

8 Lágyacél szakítódiagramja
II.b. egyenletes alakváltozás szakasza. próbatest minden keresztmetszete egyenletesen alakváltozik. keményedés jelensége

9 Lágyacél szakítódiagramja
III. kontrakciós szakasz a próbatest alakváltozása egy meghatározott téfogatrészre korlátozódik .

10

11 A szakadás folyamata

12 Mérnöki rendszer feszültség :  = F/ Ao
alakváltozás, fajlagos nyúlás :  = l/lo ahol F az erő Ao az eredeti keresztmetszet lo a jeltávolság eredeti értéke l a megnyúlás

13 Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után l dl
= s feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő A a megváltozott keresztmetszet dl a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő l dl d = j

14 Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség
Mértékegysége: N/mm2

15 Folyáshatár – egyezményes folyáshatár

16 Egyezményes folyáshatár
A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2 adott maradó alakváltozáshoz tartozó feszültség

17 Finom- nyúlásmérés

18

19 Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm2

20 Alakváltozási mérőszámok
Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: X Mértékegysége: %

21 Alakváltozási mérőszámok
Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció . Jele: Z Mértékegysége: %

22 A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják
a próbatest alakja, mérete, felületi minősége a terhelés növelésének sebessége a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

23 Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi.
A fajlagos törésmunka (Jele: Wc) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatesten a törésig felemésztődik. Mértékegysége J/cm3.

24 Az acél viselkedése magasabb hőmérsékleten

25 Nyomóvizsgálat Nyomószilárdság:

26 Példa nyomóvizsgálatra

27 Hajlító vizsgálat Nyomott oldal Húzott oldal

28 Meghatározható mérőszám
Hajlító szilárdság Jele: Rmh Mértékegysége: N/mm2 ahol M a maximális hajlítónyomaték a K a keresztmetszeti tényező, ami kör keresztmetszet esetén négyszög keresztmetszetre

29 Hajlító vizsgálat

30 Keménységmérés a mérés gyors, egyszerű
a darabon "roncsolásmentesen" elvégezhető az eredményekből egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk a technológiai folyamatba beilleszthető

31 A Brinell keménység értelmezése
Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. Jele: HB. A gömbsüveg felülete Dh. Ezzel a keménység számértéke: A keménység mértékegység nélküli szám!

32 Vickers keménység mérőszáma
A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

33

34

35 Hordozható keménységmérő

36 A különböző anyagok keménységi értékei

37 Irodalom …..Szemelvények
Szentgyörgyiné Gyöngyösi Éva – Bencsik Ferenc Pál : Villamos anyagismeret és technológia (Nemzeti tankönyvkiadó) Csizmadia Ferencné: Anyagismeret (SzIF-Universitas Kft.) Ginsztler – Hidasi –Dévényi: Alkalmazott anyagtudomány (Műegyetemi Kiadó)