Jogszociológia 4. előadás november 13. Uszkiewicz Erik

Az előadások a következő témára: "Jogszociológia 4. előadás november 13. Uszkiewicz Erik"— Előadás másolata:

1 Jogszociológia 4. előadás 2013. november 13. Uszkiewicz Erik
Szegénység Jogszociológia 4. előadás 2013. november 13. Uszkiewicz Erik

2 „Valami nincs rendben?”

3 Hányan voltak szegények Magyarországon 2012-ben?
2012-ben a magyar lakosság 17%-a volt jövedelemszegény*, 19%-a munkaszegény**, 37%-a élt súlyosan deprivált** anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8%-a ahol mindhárom formája jelen volt. (Forrás: TÁRKI Monitor, 2012) *Jövedelmi szegénység: a medián-jövedelem 60%-ánál vett szegénységi küszöb **A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.

4 A jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a munkaszegénység Magyarországon 2012-ben

5 Központi Statisztikai Hivatal, 2011
2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24%) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48%), Lettországban, Romániában (40%), Horvátországban és Litvániában (33%) mértek.

6 Alapfogalmak abszolút szegénység – relatív szegénység
átmeneti szegénység – tartós szegénység „underclass” a szegénység kultúrája

7 A szegénység kultúrája

8 A múlt munka-erőpiaci sajátosságok az oktatás sajátosságai
a rendszerváltás (?) sokkja

9 A szegénység típusa és a szegények száma Magyarországon történeti perspektívában
Ország összlakossága Szegények száma Szegények aránya 1870 Létfenntartási szint körüli szegénység, pauperizmus 13,5 millió 9 millió 65% 1910 18,3 millió 9-10 millió 50-55% 1935 8,9 millió 5,5-7 millió 65-80% 1940 9,1 millió 5 millió 55-60% 1948 9,2 millió 4,5-6 millió 60% 1952 9,5 millió 5,5-6,5 millió 65-75% 1965 Relatív szociális szegénység 10 millió 3-4 millió 30-40% 1980 10,7 millió 1,5-3 millió 10-30%

10 A szegénység tartóssága és átöröklődése
a szegénység öröklődése iskola egyéni-családi válsághelyzet(ek)

11 Fontosabb szegénységi kockázatok
gazdasági aktivitás – iskolai végzettségű gyermekszám lakóhely jellege etnikai hovatartozás

12 (Forrás: BI számítás KSH 2005. évi Mikrocenzus alapján)
A tartós mélyszegénységben élő, tartósan nem dolgozó aktív korú népesség aránya településméret szerint a különböző helyzetű megyékben (alsó becslés, %) (Forrás: BI számítás KSH évi Mikrocenzus alapján)

13 Eltérés a jó és rossz helyzetű megyék ellátottsága között (adott indikátor esetében a rossz helyzetű megyék és jó helyzetű megyék átlagának hányadosa) (minél kisebb egynél a mutató értéke, annál nagyobb a rosszabb helyzetű megyék hátránya – az adott településtípuson belül)

14 Egyes jóléti szolgáltatások hozzáférhetősége településméret szerint

15 Voting activity by education

16 Proportion of adults voting, by level of education (2008) Percentage of year-olds, by educational attainment

17 Proportion of adults satisfied with life, by level of education (2008)

18 Civic engagement, by students’ level of civic knowledge (2009) expected adult electoral participation (Mean scale of civic engagement among grade 8 students, by level of civic knowledge)

19 Köszönöm a figyelmet!