A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés története

Az előadások a következő témára: "A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés története"— Előadás másolata:

1 11455-12Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok / Hegesztési ismeretek II,

2 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés története
A hegesztés viszonylag fiatal technológia, aminek az a magyarázata, hogy a szükséges koncentrált, nagy hőáramsűrűségű hőforrások a múlt század végéig nem álltak rendelkezésre. A lágy- és keményforrasztás, mint rokontechnológia azonban már ie körül ismert volt, amit az ötvösök által készített ékszer- fegyver- és használati tárgyleletek bizonyítanak. A hegesztés fejlődése a villamosság megismerésével és az oxigén-acetilén gázégő kifejlesztésével nagy fejlődésnek indult. A nagy fejlesztési eredményeket a világháborúk kényszere és az 1960-as, 1970-es évek ipari-technikai forradalma hozta magával. Az utolsó tíz évben a mikroelektronika és az informatika a hegesztőgépeket a szerszámgépekkel azonos fejlettségi szintre emelte.

3 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés története
A hegesztés ma a világ acéltermelésének több mint a felét érinti, ezért erre a területre hatalmas pénz- és szellemi erőforrások koncentrálódtak. A tőkebefektetések és az egyre újabb kihívásoknak megfelelni kívánó fejlesztés a garancia arra, hogy a hegesztés, mint fontos technológia továbbra is az élvonalban maradjon. A hegesztés az egyedi gyártástól kezdve a tömeggyártásig, a civil termékektől a hadiiparig és a termelőeszközöktől a fogyasztási cikkekig minden területen megtalálható. A hegesztett termékek mérete a mikrométeres tartománytól (mikroelektronika) a több százméteresig ( repülőgép hordozó, tankhajó, offshore technika) terjed. Ma már az acél mellett a nemvasfémeket és a nemfémes anyagokat is hegesztik és ez utóbbi területen további rohamos fejlődés várható.1

4 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés története
A hegesztéstechnika témakörben többféle hegesztési eljárás létezik, ezek közül az egyik legfontosabb a védőgázas,fogyóelektródás (angol nevén Gas Metal Arc Welding, GMAW ) ívhegesztési eljárás. Mivel a védőatmoszféra semleges nemesgáz (inert gáz) és aktív gáz is lehet, különösen Európában elterjedt a MIG: Metal Inert Gas MAG: Metal Active Gas rövidítése.

5 AZ ELJÁRÁS ELŐNYEI - mélyebb beolvadás, kedvezőbb varratalak,
- nagy leolvasztási teljesítmény, - mélyebb beolvadás, kedvezőbb varratalak, - kevesebb hozaganyagveszteség (végmaradék és fröcskölés összesen 2…8 % ) - folyamatos hegesztés - a salakeltávolítási művelet elmaradása, - kevesebb gőz és füst, kisebb egészségi ártalom és elszívási kényszer, - jól gépesíthető és automatizálható, - könnyebben elsajátítható és végrehajtható kézi hegesztési technika, mint bevonatos elektródával (ívgyújtás, láthatóság, salakkezelés), - a sok ismert alváltozat az eljárásnak nagy rugalmasságot kölcsönöz, - széles védőgáz és hozaganyag választék, - nagy megbízhatóság, kiváló varratminőség, alacsony hidrogéntartalom, - minden hegesztési pozicióban használható.

6 AZ ELJÁRÁS KORLÁTAI - összetettebb és drágább gépi berendezés, korlátozottabb hordozhatóság, - korlátozottabb hozzáférés, - vékony és lágy huzalok előtolása problematikus, - szél- és huzatérzékenység.

7 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eljárásváltozatai
Védőgázas ívhegesztéskor egy vagy több villamos ív keltette hő hatására alakul ki a hegfürdő. A nagy hőmérsékletre hevült fémet a levegő káros gázaitól védőgáz óvja. Azokat a hegesztési eljárásokat, amelyeknél a villamos ív (ívek) a munkadarab és a leolvadó hozaganyag vagy hozaganyagok között létesülnek, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztésnek nevezzük.

8

9

10

11 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eljárásváltozatai
Az eljárás jól gépesíthető, nagy termelékenységű, robotizált hegesztésre is alkalmas. Számos területen képes kiváltani a bevont elektródás ívhegesztést. A gépesítés szintjeit a következő táblázat szemlélteti:

12

13 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, eljárásváltozatai
A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés mindig egyenárammal (többnyire fordított polaritással) megy végbe, így a hegesztő-áramforrás egyenáramú berendezés.

14 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztési eljárások csoportosítása
A fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési eljárásokat a védőgáz és az alkalmazott hozaganyag alapján csoportosíthatjuk. Ha a védőgáz semleges (pl: egyatomos argon) gáz, akkor nem lép reakcióba a folyékony fémmel, ezért az eljárást fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztésnek nevezzük. Rövidítése: MIG, jelentése németül: Metal Inert Gas. Argon védőgáz alkalmazásakor az eljárás magyar rövidítése: AFI (argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés).

15 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztési eljárások csoportosítása
Ha a védőgáz szén-dioxid (CO2), akkor a gáz a hegesztési hőmérsékleten felbomlik szén-monoxidra(CO) és oxigénre(O). Az eljárást hibásan CO hegesztésnek nevezik! Az oxidáló hatású gázközeg miatt az eljárást Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztésnek, rövidítve németül MAG: Meatl Active Gas nevezzük.

16 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztési eljárások csoportosítása
A hozaganyag szerint megkülönböztetünk tömör és porbeles hozaganyagú eljárásokat.

17 Hegesztő berendezések és eszközök
A fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés berendezései kialakításuktól és alkalmazásuktól függően különböznek.

18 A huzaladagoló berendezés elhelyezése
A huzaladagoló berendezés elhelyezésétől függően lehetnek: - kompakt, zárt rendszerű huzaladagolóval egybeépítet áramforrás 0,8-1,2 mm átmérőjű huzallal, legfeljebb 3-5m hosszú hegesztőtömlővel (a, ábra), - univerzális, különálló huzaladagoló berendezést 0,8-2,4mm huzalátmérővel, a huzaladagoló és a pisztoly közötti távolság max. 3m (b, ábra), - tandem rendszerű berendezés, ahol a hegeszési munkahely váltásakor a hegesztőnek nem kell a huzaldobot mozgatnia (c, ábra),

19 A huzaladagoló berendezés elhelyezése
- toló-húzó (push-pull) berendezés, amelynél 0,6mm átmérőjű huzal is használható, hatósugara kb. 10m (d, ábra), - kis huzaldobos berendezés, amelynél a pisztolyban van egy max. 0,5 kg tömegű acél huzalú huzaldob. A berendezés alkalmas alumínium vékonyhuzalos hegesztéséhez (e, ábra).

20

21 A hegesztő áramforrás jelleggörbéje
A hegesztő áramforrás statikus jelleggörbéje vízszintes vagy enyhén eső. A stabil ívet eredményező munkafeszültség egyenest az U= ,05 * I összefüggés írja le. Az ívhossz változtatásával eső jelleggörbével igen kis áramerősség-változás érhető el, míg vízszintes jelleggörbével, pl. 1,2mm-es huzalelektródával akár 130A változás is elérhető 8V hegesztési feszültségváltozás mellett, amelyet a néhány milliméteres ívhossz változás okoz.

22 Hegesztő áramforrás A fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztéshez nagy teljesítményű áramforrás alkalmazása indokolt. Napjainkban a nagy működési frekvenciájú gépekhez inverteres, illetve szaggatós áramforrásokat alkalmazzák. A hagyományos áramforrásoknál lényegesen kisebb tömegű inverteres berendezések az egyenirányított hálózati feszültségből állítják elő a nagyfrekvenciás áramot, míg a kapcsoló üzemmódú (szaggatós) áramforrások az egyenirányított és a hegesztéshez szükséges feszültségre transzformált áramot kapcsolják ki és be.

23 A vezérlőegység a vezérlőegység feladata: a hegesztéshez szükséges kapcsolások elvégzése, valamint a hűtővíz (ha vízhűtéses) és a védőgáz ellátás ki/be kapcsolása és ellenőrzése. Az ívgyújtást elősegítő elektronikus egység is a vezérlőegységben van. A kapcsolási utasítások a hegesztőpisztoly nyomógombjaival adhatók. A kapcsolási rendszer lehet kettő és négyütemű.

24 A vezérlőegység Kétütemű kapcsolás esetén a védőgáz, a huzaladagolás és a hegesztőáram addig folyik, amíg a kapcsoló a hegesztőpisztolyon bekapcsolt állapotban van. Ezt a szabályozást általában a rövid varratokhoz alkalmazzák.

25 A vezérlőegység Négyütemű kapcsoláskor a hegesztőpisztolyon lévő kapcsológomb benyomásával a védőgáz áramlás megindul, elengedéskor bekapcsol a hegesztőáram és a huzalelőtolás. A hegesztés befejezésekor a gomb ismételt benyomásával először az áramot és a huzalelőtolást kapcsolja ki, a védőgáz a gomb lenyomva tartásáig tovább áramlik.

26 A vezérlőegység Ívgyújtáskor csökkentett huzalelőtolás állítható be, majd csak a hegesztési áramkör zárása után biztosított a beállított huzaladagolás.

27 Huzaladagoló berendezés
A huzaladagoló berendezés feladata: a huzal egyenletes, 2-20m/min közötti huzalsebességű törés nélküli előtolása. A stabil hegesztési folyamat feltétele a huzaladagolási sebesség és a huzalleolvadási sebesség egyensúlyának fenntartása. A huzaladagoló berendezések lehetnek egy, két illetve ritkán három görgőpárosak (pl. porbeles huzalelektródákhoz). A huzaladagoló görgőket egy vagy két motor hajtja.

28 Huzaladagoló berendezés
A huzaladagoló görgők készülhetnek sima, és vagy hornyos recézett kivitelben. A lágy huzalokhoz íves hornyú görgőket alkalmaznak.

29

30 Huzaladagoló berendezés
A hegesztési munkahelyet a szükséges védőgázzal egyedi gázpalackról vagy körvezetékről látják el. A gázmennyiséget nyomáscsökkentő szelep útján lehet beállítani l/min-ben. Az átfolyó gáz mennyiségét mérő gázátfolyásmérőt (rotamétert) a szelep után helyezik el, gyakran azzal egybeépítve.

31 REDUKTOR ARGON/CO2 200 BAR 32 L/MIN.

32 Hegesztőpisztolyok hűtési módja
A hegesztőpisztoly lehet gáz (másképpen léghűtéses) vagy vízhűtéses. - a gázhűtéses hegesztőpisztoly kb. 250A-ig, - a vízhűtéses kézzel vezetett hegesztőpisztoly kb. 500A-ig, - a vízhűtéses hegesztőfej (gépi pisztoly) kb. 800A-ig használható.

33 Tömlőköteg A huzaladagolót és a hegesztőpisztolyt a tömlőköteg köti össze, amely magába foglalja az áramvezető sodrott rézkábelt, a hűtővíztömlőket, a védőgáztömlőt, a vezérlőkábeleket és a huzalvezető spirálcsövet.

34 Védőgázok A védőgázok tulajdonságait- egyéb védőanyagokkal ellentétben- a vegyi összetétel maradéktalanul meghatározza.

35 Védőgázok hegesztés minőséget és gazdaságosságot befolyásoló fontos
hegesztőanyagai. A védőgáz az elsődleges védelmi funkción kívül befolyással van az ívstabilitásra, az ívhőmérsékletre, a hőmérséklet íven belüli eloszlására, az anyagátmenetre, a varrat beolvadási alakjára és méreteire, a felülettisztítás hatásosságára, a varratban zajló metallurgiai folyamatokra, a varrathibákra, a varrat mechanikai jellemzőire és közvetve a hegesztési paraméterekre, a hegesztés teljesítményadataira és a varrat fajlagos költségeire.

36 Védőgázok rendszere Komponensek száma szerint: - monogázok (egykomponensűek) -kétkomponensű gázkeverékek - háromkomponensűek - négykomponensűek

37 Védőgázok Az egykomponensű, vagy monogázok egyedül képesek a szükséges védőhatás kifejtésére. Védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztést Ar, He, CO2, H2 és N2 gázban lehet végezni. Két vagy több gáz összekeverésével az előnyös tulajdonságok összegzését kívánjuk elérni, anélkül, hogy a negatív hatások is összegződnének. A legfontosabb gázkeverékek Ar és/vagy He nemesgázokból és az O2 és/vagy CO2 monogázokból állnak. Egyes gázok korlátlanul keverhetők, mások koncentrációja a keverékben korlátozott lehet.

38 Semleges (inert) védőgázok
Aktív védőgázok Semleges (inert) védőgázok -kémiai kapcsolatba lép a varratfémmel, -oxidál vagy redukál, -ha egy gázkeverék tartalmaz aktív komponenst is, akkor aktív gázkeveréknek számít, -jelölése: 135 -se nem oldódik, se nem vegyül a varratfémmel, -jelölése: 131

39 Semleges (inert) védőgázok
Aktív védőgázok - Szén-dioxid CO2, - oxigén O2, - Argon Ar, - Hélium He,

40 Védőgázok A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés védőgázait (beleértve az ív és gyökoldali védelmet szolgáló gázokat is) a gázellátó cégek egyedi palackokban, palackkötegekben, illetve tartálykocsival a fogyasztónál telepített tartályba töltve forgalmazzák.

41 Védőgázok: Palack, palackköteg

42 Védőgázok: telepített gáztároló

43 Védőgázok A gázok közül a szén-dioxidot palackban, a tartályban tárolt oxigént, héliumot és argont cseppfolyós állapotban, illetve összenyomott gázállapotban tárolják.

44 Védőgázok Hegesztéskor a szükséges gázmennyiség 8-16 l/min, függően a hegesztési feladattól.

45 Védőgázok jellemzői és a palackok nemzetközi színjelölése
Jellege Palack színjelölése Palacknyak színjelölése Argon (Ar) Semleges, nem éghető nem mérgező Szürke Sötétzöld Hélium (He) Barna Nitrogén (N) Fekete Ar bázisú/O2 keverék Élénkzöld Oxigén (O2) Nem mérgező, égést tápláló Kék Fehér Szén-dioxid (CO2) Nem éghető, nem mérgező Hidrogén (H2) Éghető, nem mérgező vörös Vörös Formáló gáz

46

47 Védőgázok: Argon (Ar) - egyatomos nem éghető, - nem mérgező, - semleges gáz, azaz nem lép kémiai reakcióba az ömledékkel, - a levegőnél nehezebb (1,7484 kg/m3) ezáltal hatékony az ömledék védelme, - könnyű az ív gyújtása a kis ionizációs feszültségnek köszönhetően, - hővezető képessége rossz, ezért a pisztoly túlhevülhet, a beolvadás csekély lesz, fennáll a porozitásveszély-

48 Védőgázok: Argon (Ar) A gázt általában 40literes palackokban 20 MPa (200 bar) nyomáson forgalmazzák, így a palackban 8000 liter =8m3 gáz tárolható. Hegesztéskor a palackot nem szabad teljesen kiüríteni, a levegő palackba bejutásának elkerülése végett! Nagyobb felhasználók cseppfolyós (-189°C-os) argontartályból nyerik a gázt. Argont főként könnyű és színesfémek, nikkel, titán stb. hegesztéséhez használják.

49 Védőgázok: Szén-dioxid (CO2)
- színtelen, kis koncentrációban szagtalan, - nem mérgező, nem éghető gáz, - az égés nem táplálja, - levegőnél nehezebb (1,98kg/m3) így hatékonyan védi az ömledéket. Ionizációs potenciálja nagy, így nagyobb feszültségigényű, egyes ívtípusoknál erős fröcskölés jellemzi.

50 Védőgázok: Szén-dioxid (CO2)
Hegesztéskor a szén-dioxid az ívből hőt elvonva felbomlik (CO2>CO+1/2 O2), majd a fordított polaritás miatt viszonylag hideg munkadarab felületén visszaalakulva (rekombinálódva) azt leadja, minek következtében keskeny, mély beolvadású varrat képződik. A légnemű halmazállapotú vegyület normál légköri nyomáson (alatt) -78,5 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával 0,51MPa-nál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is.

51 Védőgázok: Szén-dioxid (CO2)
A gázt többnyire 20kg-os palackokban használják. 20kg cseppfolyós szén-dioxidból kb. 10 m3 gáz vehető ki. A mindenkori gázmennyiséget a gázpalack tömegének lemérésével lehet meghatározni. A gázpalack és a nyomáscsökkentő közé általában 24V-os előmelígtőt erősítenek fel a gáz nyomáscsökkentőbe fagyása elkerülése céljából.

52 Védőgázok Gyakran alkalmazunk két, vagy három komponensű védőgáz keveréket, melyet kevert állapotban forgalmaznak. A legelterjedtebb kétkomponensű gázkeverék az argon+szén-dioxid, illetve argon+oxigén, könnyű- és színesfémeknél az argon+hélium. Lásd táblázat alul:

53 Tulajdonságok CO2 Ar/CO2 Ar/O2
Összetétel (%) 100 75-97,5/25-2,5 92-99/8-1 Beolvadás -normál helyzetben - kénszerhelyzetben Jó Mély beolvadás Növekvő CO2-vel nagyobb Kötéshiba veszély a hígfolyós fürdő miatt Pisztoly hőterhelése Csekély, a jó hővezetés matt Növekvő CO2-vel kisebb Nagy Oxidáció mértéke Nagy, különösen 8% O2-nél Porozitási hajlam Igen csekély Igen érzékeny Résáthidalás Rosszabb Csökkenő CO2-vel nagyobb Fröcskölés Növekvő áramnál erősebb Fröcskölés mentes Hőbevitel A legkisebb

54 Védőgázok: Argon-széndioxid
Argonhoz kevert 15-25% szén-dioxid oxidáló hatása mintegy 3-5% oxigénnek felel meg, de ezen gázkeverék hővezető képessége lényegesen nagyobb. Ilyen védőgázokat eredményesen lehet alkalmazni vékony szelvények hegesztésekor a túlzott átolvadás veszélye nélkül. A nagyobb szelvényvastagságú anyagoknál a jobb hővezető képesség a nagyobb hegesztési sebességben használható ki. Ezt a gázkeveréket ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok hegesztéséhez széleskörűen alkalmazzák, mert fröcskölés mentes, szép sima felületű varrat készíthető.

55 Védőgázok: oxigén tartalmú argon bázisú védőgáz keverék
A 2-5% oxigén tartalmú, argonbázisú gázkeverékben végzett hegesztéskor már az oxigén aktivitása olyan mértékű, hogy a képződő oxidok miatt a fémolvadék felületi feszültsége érzékelhetően lecsökken, ami a huzal leolvadásakor kisebb cseppméretben jelentkezik. A hegfürdő nagyobb hígfolyóssága révén kisebb lesz a varratdudor, a szélbeégés veszélye csökken, pikkelymentes varrat készíthető.

56 Védőgázok: oxigén tartalmú argon bázisú védőgáz keverék
Ilyen gázkeveréket alkalmaznak a növelt folyáshatárú, a kis átmeneti hőmérsékletű, mikroötvözött, valamint a króm-nikkel ötvözésű, ausztenites szövetszerkezetű acélok hegesztéséhez. A nagyobb oxigéntartalom nagyobb hígfolyósságot jobban irányítható hegfürdőt eredményez, amit elsősorban vékonyabb szelvények hegesztésekor használhatunk.

57 A VFI eljárások hegesztőanyagai
Hozaganyag az összehegesztendő anyagokhoz hozzáadott, célszerűen megválasztott harmadik anyagféleség, amely rendszerint az alapanyaggal azonos csoportba tartozik, de egyes esetekben attól eltérő is lehet. A hozaganyag a hegesztési folyamatban megolvad és az alapanyag olvadékával keveredik. A hozaganyag nélküli hegesztést autogén hegesztésnek nevezzük. A VFI eljárásnál hozaganyagként huzalelektróda használatára van szükség A hegesztett kötés minősége szempontjából a huzalelektróda mellett a védőgáz is azonos fontossággal bír.

58 Huzalelektródák A VFI eljárás huzalelektródáival szemben támasztott követelmények: - hegeszthetőségi kritériumok, - elvárt mechanikai jellemzők, - megkívánt hegesztési tulajdonságok. A huzalelektródákat általában tömör kivitelben gyártják, de Fe és Ni ötvözetekhez porbeles huzalok is kaphatók.

59 Porbeles huzalelektródák
A porbeles elektródhuzal egy acélszalagból készült cső, belsejében por alakú töltettel. Ez a hajlított acélszalag - a köpeny - biztosítja a jó áramvezetést, és képezi a leolvadó cseppek fémanyagának döntő hányadát. A porbeles elektródhuzalos hegesztés a bevontelektródás kézi ívhegesztés és a védőgázas hegesztés előnyeit egyesíti. A porbeles huzalokat ma már nemcsak egyszerű kör keresztmetszetűre készítik, hanem a szalagot bevezetik a huzalkeresztmetszet belsejébe. Jellegzetes porbeles elektródhuzalok keresztmetszetét szemlélteti az alábbi ábra.

60

61 Tömör huzalelektródák
ACÉLOK HEGESZTÉSE: A tömör huzalelektródák jelölését és a velük szemben támasztott követelményeket az MSZ EN 440 ,a porbeleseket az MSZ EN 758 tartalmazza.

62 Varratképzés Wps is

63 Ötvözetlen és gyengén ötvözött finomszemcsés acélok huzalelektródái
A semleges gázvédelmű (nemesgázok) huzalelektródák, amennyiben ennek hegeszthetőségi szempontok nem mondanak ellent, az alapanyaghoz nagyon hasonló összetételben készülnek.

64 Ötvözetlen és gyengén ötvözött finomszemcsés acélok huzalelektródái
Aktív védőgáz esetén a hegfürdő oxigéntartalma növekszik, ezért a huzaloknak megfelelő mennyiségű dezoxidáló komponenst kell tartalmazni, ezért aktív védőgázokhoz 1,0…2,0 % Mn és 0,5…1,0 % Si tartalmú huzalt gyártanak. Mivel a Mn és a Si további növelése hegeszthetőségi okokból és főleg a szívósság csökkenése miatt nem kívánatos, ezért előtérbe kerül a szemcsefinomító hatással is rendelkező mikroötvözők Al, Ti és Zr adagolása, amelyek egyszersmind kiváló dezoxidensek is. A mechanikai tulajdonságok és a korrózióállóság javítására további ötvözők ( Ni, Mo, Cr, Cu ) hozzáadása szükséges

65 Ötvözetlen és gyengén ötvözött finomszemcsés acélok huzalelektródái
A VFI hegesztéssel alacsony hidrogéntartalmú (low hydrogen, LH) varratok is készíthetők. Ennek lényeges feltétele, hogy a huzalok felülete tökéletesen száraz és fémtiszta legyen.(

66 Huzalelektróda

67 Korrózióálló acélok huzalelektródái
A korrózióálló acélokhoz számos huzalelektródát gyártanak, amelyek kémiai összetétele a vegyi ellenállás megőrzése miatt csak kis mértékben térhet el az alapanyagétól. A (0,65…1,00%) Si tartalom melegrepedés elhárításához szükséges. A huzalok további ötvözője a titán (Ti) és a nióbium (Nb). A külső gázvédelmű porbeles huzalelektródákat kis (1,2 mm) átmérővel austenites szalagból nemesgáz vagy enyhén oxidáló Ar bázisú gázkeverékekhez gyártják. A vastagabb huzalok olcsóbb kivitelben lágyacél szalagból porötvözött kivitelben készülnek.

68 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE
Nikkel A nikkelhuzalok a hegesztéstechnológiai módnak megfelelően 0,8; 1,2 és 1,6 mm-es átmérővel készülnek. Kémiai összetételüket tekintve a tiszta nikkel, Ni-Mo, Ni-Cr, Ni-Cu és Ni-Cr-Mo ötvözetekből gyártják őket.

69 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE
Réz A 3 mm-nél vastagabb rézötvözetek gazdaságosan VFI eljárással hegeszthetők, ezért a kereskedelemben sokféle rézhuzal kapható.

70 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE: réz
A legfontosabb huzalelektróda anyagok : -dezoxidált rezek, - sárgarezek (5…40 % Zn tartalommal), - ónbronzok, - alumíniumbronzok, - nikkelbronzok, - szilíciumbronzok.

71 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE: alumínium
A huzalokat a kereskedelemben kapható, szabványosított méretű dobról, drótkosárról letekerve kell eljuttatni a hegesztés helyéhez. A vékony huzalokat alkalmazó VFI hegesztés egyik fő technikai problémája a huzaltovábbítás megoldása. A huzaltovábbítás lehet húzó (pull) rendszerű, vagy toló (push) rendszerű. A toló-húzó (push-pull) huzaltovábbítók az előbbi két rendszer kombinációjaként vékony, lágy huzallal is jól működnek, de a húzó rendszerű előtolók problémáit magukon viselik és emellett igen drágák.

72 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE: alumínium
Az alumíniumhuzalok előtolási problémái miatt a huzalokat félkemény vagy kemény fokozatra húzzák, mivel a lágy huzalok csak húzó rendszerű huzaltovábbítóhoz alkalmasak. Huzalelektróda minden hegeszthető Al ötvözethez kapható.

73 NEMVASFÉMEK HEGESZTÉSE: alumínium
A legfontosabb huzalelektróda ötvözetcsoportok a következők: - nagytisztaságú Al, - Al-Mg, - Al-Mn, - Al-Si, - Al-Si-Mg, - Al-Si-Cu, - Al-Mg-Zn.

74 A VFI ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT VARRAT MINŐSÉGE
A VFI eljárással készített kötések minősége a számszerű hegesztési paraméterektől, és a hegesztési körülményektől függ. A hegesztőanyagok (huzalelektróda és védőgáz) szerepe mindenképpen meghatározó. Jól dezoxidált, ötvözött hozaganyaggal és enyhén oxidáló, vagy teljesen nemesgázvédelemmel jó mechanikai jellemzők érhetők el.

75 A VFI ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT VARRAT MINŐSÉGE
A gépi hegesztéssel készült varratok egyenletesebbek, hegesztői hibáktól mentesek, de az illesztési pontatlanságokra érzékenyebbek. A varratok esztétikus megjelenése szempontjából a védőgáz, a cseppátmenet és a pisztolyvezetés egyenletessége lényeges. A nem megfelelő gázvédelem a felület oxidációját, egyes ötvözők kiégését és a varrat porozitását okozhatja.