7. lecke A részesedések számvitele

Az előadások a következő témára: "7. lecke A részesedések számvitele"— Előadás másolata:

1 7. lecke A részesedések számvitele
PÉNZÜGYI SZÁMVITEL 7. lecke A részesedések számvitele

2 Először néhány általános gondolat a pénzügyi befektetésekről …

3 Pénzügyi befektetések
Más vállalkozásban lekötött (pénz)eszközök, amelynek célja (Tartós) jövedelem Irányítás, ellenőrzés, befolyásolás Árfolyamnyereség Nem realizált (tartás alatt, folyamatos, a piaci árváltozás függvényében) Persze lehet kedvezőtlen is a változás Realizált (értékesítéskor, egyszeri) Persze lehet veszteség is! 7. lecke © Deák István

4 CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (1)
FAJTA (megjelenési forma) SZERINT ÉRTÉKPAPÍR (standardizált) TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ KAMATOZÓ NEM KAMATOZÓ ADOTT KÖLCSÖN (szerződéses) MÁS VÁLLALKOZÁSNAK (KÖLCSÖN) PÉNZINTÉZETNEK (LEKÖTÖTT BANKBETÉT) 7. lecke © Deák István

5 CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (2)
TARTÓSSÁG SZERINT TARTÓS (A/III.) FORGATÁSI CÉLÚ (B/II, B/III, B/IV.) 7. lecke © Deák István

6 CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (3)
KAPCSOLAT IRÁNYA SZERINT FÜGGETLEN FÉL HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉP KÖLCSÖN NEM FÜGGETLEN FÉL TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉP KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS JELENTŐS TULAJDONI RÉSZESEDÉS EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONY 7. lecke © Deák István

7 Értelmezések Kapcsolt vállalkozás Jelentős tulajdoni részesedés
Anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat Jelentős tulajdoni részesedés 20%-ot meghaladó részesedés más vállalkozásban Egyéb részesedési viszony Más vállalkozásban 20%-ot el nem érő részesedés 7. lecke © Deák István

8 MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN (1)
A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll-ban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Befektetett pénzügyi eszközök ÉH 7. lecke © Deák István

9 Alkalmazzuk az alábbi rövidítéseket!
Kapcsolt vállalkozás → KAV Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozás → JELTURÉV Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás → ERVÁV 7. lecke © Deák István

10 Hogyan értelmezzük tehát …
A/III/1. és A/III/3. és A/III/5. tételt? A/III/2. és A/III/4. és A/III/6. és A/III/7. tételt? És az A/III8. tételt? És az A/III/9. tételt?? 7. lecke © Deák István

11 MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN (2)
B/II. KÖVETELÉSEK (rövid távú kölcsönök) B/II/2 Követelések KAV-val szemben B/II/3 Követelések JELTURÉV-vel szemben B/II/4 Követelések ERVÁV-val szemben B/II/6 Egyéb követelések ALFA Zrt kölcsönad: Béta Kft-nek, amely leányvállalata 8 hónapra: B/II/2. 18 hónapra: A/III/2. Béta Kft-nek, amely nem kapcsolt vállalata 8 hónapra: B/II/6. 18 hónapra: A/III/7. 7. lecke © Deák István

12 MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN (3)
B/III. ÉRTÉKPAPÍROK B/III/1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban B/III/2. Jelentős tulajdoni részesedés B/III/3. Egyéb részesedés B/III/4. Saját részvények, üzletrészek B/III/5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok „ALFA” Zrt vásárol: „BÉTA” Zrt részvényeket → Részesedés Befektetési céllal: A/III Forgatási céllal: B/III. „ALFA” Zrt részvényeket → Saját részvény B/III/4. 7. lecke © Deák István

13 MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN (4)
B/IV. BANKBETÉTEK (lekötött bankbetétek) B/IV/2 Bankbetétek 7. lecke © Deák István

14 Vegyük észre, hogy Pénzügyi befektetések kifejezést általános értelemben használtuk, nem a „Befektetett pénzügyi eszközök” csoportot jelöli, hiszen Pénzügyi befektetés rövid távra is lehetséges, amit fajtától függően a forgóeszközök megfelelő csoportjában mutatunk ki. 7. lecke © Deák István

15 ÁTSOROLÁS A MÉRLEGBEN Bekerüléskori besorolás változtatása
GAZDÁLKODÓI DÖNTÉS Befektetési cél → forgatási cél Forgatási cél → befektetési cél KÖTELEZŐ Miért? 7. lecke © Deák István

16 MEGJELENÉS AZ EK-BAN: Pénzügyi műveletek eredménye
Megjelenítés szempontjai: FAJTA SZERINT: kamat, osztalék, árfolyamnyereség/veszteség, egyéb BEFEKTETÉS IDŐTÁVJA SZERINT: befektetett eszközhöz, ill. forgóeszközhöz kapcsolódó BEFEKTETÉS IRÁNYA SZERINT: Tájékoztató adatként kiemelve a kapcsolt vállalkozáshoz tartozó ÉRTÉKKORREKCIÓK (értékpapírok) Értékvesztés, visszaírás 7. lecke © Deák István

17 Pénzügyi eredmény szerkezete
Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Kapott osztalék és részesedés XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Részesedésből származó bevételek,árfolyamnyereségek Részesedésből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése, visszaírása 7. lecke © Deák István

18 Az értékpapírok számvitele

19 ÉRTÉKPAPÍR fogalma vagyoni értéket (jogot) megtestesítő, forgalomképes okirat vagy elektronikus jel Hitelviszony (követelés) Tulajdonviszony (részesedés) Rendelkezési jog 7. lecke © Deák István

20 Számviteli elszámolásban
Értékpapírnak minősül (de az értékpapír törvény szerint nem értékpapír!): Üzletrész Egyéb társasági részesedés (pl. bt-ben) Nem minősül értékpapírnak: Váltó → követelés Csekk → pénzeszköz 7. lecke © Deák István

21 CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (például)
Elektronikus úton létrehozott, rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, de az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét tartalmazó adat (jel) Megtestesülő jog szerint Megjelenési forma szerint Materializált Dematerializált Immobilizált Csak szerződésen alapuló Lejárat (futamidő) szerint Lejárattal rendelkező (rövid, hosszú) Lejárat nélküli Devizanem szerint Forintban vagy devizában denominált Forgalomképesség szerint Tőzsdei forgalmazás vagy nem tőzsdei forgalmazás Hozam szerint Rögzített, nem rögzített, hozam nélküli 7. lecke © Deák István

22 Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok

23 Csak számviteli elszámolási szempontból minősül értékpapírnak
TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (sztv. 3. § (6) bek. 3. pont) Lejárat nélküli Hozam nem rögzített Fajtái Részvény Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Visszaváltható részvény Stb. Üzletrész egyéb társ. részesedés Biztosít: Szavazati jog Osztalék Likvidációs hányad Csak számviteli elszámolási szempontból minősül értékpapírnak 7. lecke © Deák István

24 RÉSZESEDÉS ÉLETPÁLYÁJA
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK osztalék osztalék osztalék osztalék osztalék T A R T Á S I D Ő S Z A K A F O R D U L Ó N A P O K Eseti értékkorrekciók (év, ví, éh) MEGSZERZÉS KIVEZETÉS 7. lecke © Deák István

25 Részesedések értékelési feladatai
Bekerülési érték (BekÉ) – Évközi kivezetések (állománycsökkenések) = KSZÉ a fordulónapon Értékvesztés (ÉV) + Visszaírás (VÍ) +/- devizás részesedés nem realizált árfolyam-különbözete Mérlegérték (MÉ=KSZÉ) Értékhelyesbítés (ÉH) Piaci érték (PÉ) 7. lecke © Deák István

26 BEKERÜLÉSI ÉRTÉK Általános szabály érvényes (Mi is az?)
Adott eszköz megszerzése érdekében felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege Bekerülési jogcím kezdő értéke + a bekerülés kapcsán felmerülő járulékos tételek 7. lecke © Deák István

27 Bekerülési érték: kezdő érték
Elsődleges megszerzés (kibocsátás) Cégalapítás → társasági szerződés szerint Másodlagos megszerzés (forgalmazás) Vásárlás (vételár) Apportként átvett (társasági szerződés szerinti érték) Térítés nélkül átvett (piaci érték) PB és halasztott bevétel Követelés ellenében átvett (megállapodás szerinti érték) 7. lecke © Deák István

28 Bekerülési érték: járulékos tételek
Tranzakciós költségek (jutalék, opciós díj, bizományosi díj) elszámolása Ha befektetési célú Bekerülési érték kötelező része Ha forgatási célú Gazdálkodói döntés alapján Bekerülési érték része (mint befektetési célúnál) Tárgyévi eredmény része (pénzügyi ráfordítás) Gazdálkodói döntés: AIE képzése (ha a járulékos költség jelentős összegű és az eladási árban várhatóan megtérül) 7. lecke © Deák István

29 Példa Leszállításos vételi opciós ügylet
1000 db „Alfa” részvény vásárlása Ft/db kötési árfolyamon Fizetett opciós díj: Ft Minek az ára ez? Kifizetés az ügylet elején Kimutatása (egyéb) követelésként (367. – 38.) 7. lecke © Deák István

30 Az opciót nem hívjuk le, mert …
Az opciós díjat elveszítjük 87. – 367. 7. lecke © Deák István

31 Az opciót lehívjuk, mert …
Befektetési célú 17. – 17. – 7. lecke © Deák István

32 Az eladási árban várhatóan megtérül
Az opciót lehívjuk Forgatási célú Aktiváljuk az opciós díjat 37. – 37. – Nem aktiváltjuk az opciós díjat Nem határoljuk el 87. – Elhatároljuk (Miért?) 37. – 87. – 39. – Mikor oldjuk fel? Mert jelentős összegű és Az eladási árban várhatóan megtérül 7. lecke © Deák István

33 Akinek van kedve Elmélkedjen az opció kiírójának (az eladónak) az elszámolásáról! 7. lecke © Deák István

34 ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK

35 Eredményhatás kimutatása pénzügyi befektetéseknél
Általános szabály: értékpapírok eredményhatásait a pénzügy műveletek között, nettó módon kell kimutatni Az eseményből eredő bevétel és a kapcsolódó ráfordítás különbségét, ha Bevétel > Ráfordítás → árfolyamnyereség: PB Bevétel < Ráfordítás → árfolyamveszteség: PR A fordulónapi értékkorrekciók Értékvesztés → PR (Értékvesztés) visszaírása → PR (–) 7. lecke © Deák István

36 TSZÉ= társasági szerződés
ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK Általános mozgásnemek Eladás Értékesítés árfolyamnyeresége → PB Értékesítés árfolyamvesztesége → PR Apportként átadott Ha TSZÉ > KSZÉ → PB Ha TSZÉ < KSZÉ → PR Térítés nélküli átadás PR Kivezetések értékelése egyedi vagy csoportos értékelés (átlag, FIFO) alkalmazása TSZÉ= társasági szerződés szerinti érték 7. lecke © Deák István

37 ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK Ügyeljünk az egyes esetekre!
Apportként átadott tárgyi eszköz ellenében szerzünk részesedést (bekerülési jogcím) Tárgyi eszközt adunk át, tehát az eredményhatás EB vagy ER Apportként átadott részesedés ellenében szerzünk (egy másik) részesedést (kikerülési és egyben bekerülési jogcím is) Részesedést adunk át, tehát az eredményhatás PB vagy PR Apportként kapott részesedés (bekerülési jogcím) Ennek nincs eredményhatása!!! 7. lecke © Deák István

38 ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK Kivételes mozgásnemek: Társaság átalakulása miatt
Jogelődben lévő részesedés megszűnik és helyébe lép a jogutódban megszerzett részesedés A különbség PB vagy PR társaság jogutód nélküli megszűnése miatt Részesedés kivezetése Megszűnt részesedés ellenében kapott pénz, illetve eszköz (vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke) Ezek további részleteivel nem foglalkozunk 7. lecke © Deák István

39 Fordulónapi értékelés
Piaci érték – könyv szerinti érték viszonya

40 Piaci érték és szerepe a részesedések fordulónapi értékelésénél
Mi mutathatja a piaci értéket? tőzsdei ár (felhalmozott osztalékkal csökkentve) és tendenciája befektetésre jutó saját tőke (annak a cégnek a saját tőkéje, ahol a befektetésünk van) és tendenciája megtérülés valószínűsége Üzleti év teljessége alapján Mérlegkészítéskor ismert információk figyelembevétele Devizás részesedés esetében Fordulónapi választott árfolyammal számítva 7. lecke © Deák István

41 Tendencia a piaci érték érvényesítésénél: kell értékvesztés?
KSZÉ Tartós? Jelentős? Bk1 F0 F1 7. lecke © Deák István

42 Tendencia a piaci érték érvényesítésénél: kell értékvesztés?
KSZÉ PÉ Tartós? Jelentős? Bk1 F0 F1 7. lecke © Deák István

43 ÉRTÉKVESZTÉS Feltétel: PÉ < KSZÉ, tartósan és jelentősen (lényegesség elve) ÉV = PÉ – KSZÉ Elszámolása: pénzügyi ráfordítás 7. lecke © Deák István

44 VISSZAÍRÁS Feltétele: VÍ = PÉ – KSZÉ, ahol
PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen, és ÉV > 0 (vagyis KSZÉ < BekÉ) VÍ = PÉ – KSZÉ, ahol KSZÉ = BekÉ – ÉV VÍMAX = ÉV Elszámolása: Pénzügyi ráfordítás (–) Ezt is nettó módon! 7. lecke © Deák István

45 Vegyük észre, hogy a visszaírás negatív ráfordítás!
ÉV – VÍ KÖNYVELÉSE PÉNZÜGYI RÁF RÉSZESEDÉSEK ÉV PÉNZÜGYI RÁF. ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁS Vegyük észre, hogy a visszaírás negatív ráfordítás! Vagyis … 7. lecke © Deák István

46 Értékvesztés, visszaírás a forgatási célúaknál is lehet!!!!
ÉRTÉKHELYESBÍTÉS Csak tartós befektetési célú részesedésnél! Feltétel: PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen ÉH = PÉ – KSZÉ ahol KSZÉ = BekÉ Részesedésnél ÉH csak a BekÉ fölötti PÉ esetében lehetséges Vö! Tárgyi eszközök esetével! Elszámolása: Értékelési tartalékkal szemben 7. lecke © Deák István

47 Vegyük észre, hogy A részesedés névértékének önmagában sem a bekerülési érték számításánál, sem a fordulónapi értékkorrekciók számításánál nincs szerepe! 7. lecke © Deák István

48 Devizás részesedések értékelése (általános szabály)
Monetáris tételek közé tartozik Bekerülési érték: általános szabályok Napi választott árfolyam Realizált árfolyamkülönbözet: Értékesítésen elért eredményhatás két összetevője Árhatás Árfolyamhatás Egy összegben kell kimutatni Példa 1000 € bekerülési értékű részvény eladása 1300 €-ért Árfolyamok: bekerüléskor 290 Ft/€, eladáskor 300 Ft/€ Eredményhatás: (1300*300)-(1000*290)= Ft. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek tételben jelenik meg 7. lecke © Deák István

49 Devizás részesedések értékelése (általános szabály)
Fordulónapi értékelés (Sztv. 54. § (7) bek.) Árhatás (ÉV, VÍ): befektetés devizanemére vonatkozik, a piaci érték változásának hatása devizában Meghatározása: a befektetés pénznemében (devizában) Elszámolása a fordulónapi átértékelés előtti könyv szerinti árfolyamon Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése tételben Árfolyamhatás: a deviza árfolyamváltozás hatása Meghatározása: a befektetés pénznemének forintban kifejezett árfolyamváltozása alapján Árhatás elszámolásával korrigált devizaösszegre Összevont árfolyamkülönbözet részeként (Pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai tételben) 7. lecke © Deák István

50 ahol: [368] árfolyamkülönbözeti elszámolási számla
PÉLDA vásárlás Vételár 1000 €, bekerülési árfolyam 300 Ft/€, bekerülési érték Ft Piaci érték 800 € Fordulónapi árfolyam 310 Ft/€ Árhatás = 200*300 = Ft Elszámolása értékvesztésként (87. – 179.) Árfolyamhatás = ( )*( ) = 8.000 Elszámolása az összevont árfolyamkülönbözet részeként (17. – [368]) Mérlegérték = = Ft, azaz 800*310 ahol: [368] árfolyamkülönbözeti elszámolási számla 7. lecke © Deák István

51 HOZAM ELSZÁMOLÁS Hozam: osztalék → pénzügyi bevétel Mi a gond?
Nem ismert előre a mértéke, összege Ki dönt róla és mikor? És mi ennek a következménye a tulajdonos elszámolásaira? Az osztalék nem abban az évben jelenik meg, amelyikre vonatkozik, hanem amelyikben döntenek róla 7. lecke © Deák István

52 Osztalék elszámolása Mikor kell könyvelni? Anyavállalat (aki kapja)
Az osztalékról szóló döntés napjával Anyavállalat (aki kapja) Követelés (LV-vel szemben) – Pénzügyi bevétel Leányvállalat (aki fizeti) Eredménytartalék – Kötelezettség (AV-vel szemben) 7. lecke © Deák István

53 Osztalék elszámolása Tulajdonos (AV) 368. – 97. Tulajdonos (AV)
384. – 368. fordulónap Döntés az osztalékról Osztalék kifizetése Társaság (LV) 458/459. – 384.0 Társaság (LV) 413. – 458/459. 7. lecke © Deák István

54 Feladat (1) Részesedés névértéke , vételára , bekerülési értéke 20x i piaci érték a) b) Mennyi a 20x i mérlegérték? Határozza meg a kapcsolódó főkönyvi számlák 20x jei nyitóegyenlegét! 7. lecke © Deák István

55 Mi a teendő 20x6. 12. 31-én, ha a piaci érték
7. lecke © Deák István

56 Hogyan változna a kidolgozás MEgyÉB esetében?
Általában? Kkt, bt esetében? 7. lecke © Deák István

57 Feladat (2) Részesedés névértéke €, vételára € (bekerülési árfolyam 300 Ft/€) 20x i piaci érték a) € b) € 20x i választott árfolyam 305 Ft/€ Mennyi a mérlegérték? Mennyi az ár- és árfolyamhatás? 7. lecke © Deák István

58 Feladat (2) Mérlegérték a) 12.000*305 b) 16.000*305 7. lecke
© Deák István

59 Feladat (2) Árhatás Árfolyamhatás a) 4*300 b) 3*305 a) 12*(305-300)
7. lecke © Deák István

60 Szegedi Tudományegyetem GazdaságtUDOMÁNYI KAR
Közgazdász KÉPZÉS Távoktatási TAGOZAT LECKESOROZAT Copyright © SZTE GTK 2017/2018 A LECKE tartalma, illetve alkotó elemeI előzetes, írásbeli engedély MELLETT használhatók fel. Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP