Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

2 Nyugat-Európa földrajzi határai
Politikai értelemben: tágabb terület Hidegháború, bipoláris világ idején NATO tagok Tengerentúli, angolszász szemlélet Földrajzi értelemben: szűkebb terület (6 ország) Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia 2

3 Nem egyértelműen besorolható területek
Nyugat- vagy Észak-Európa? Egyesült Királyság, Írország Nyugat- vagy Dél-Európa? Andorra, Monaco, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Vatikán Franciaország déli része: Langue d’oc Nyugat- vagy Közép-Európa? Ausztria, Liechtenstein, Németország, Svájc 3

4 BeNeLux országok: az európai integráció előfutárai
BENELUX = Belgium, NEderland, LUXemburg Kis terület Nagy népsűrűség Kimagasló gazdasági fejlettség Előnyös földrajzi fekvés Három vezető európai hatalom között népességi, legnagyobb gazdasági potenciál Európai megapolisz központja Évszázados hagyományú kereskedelem Gazdasági összefonódás 4

5 Gravitációs és potenciálmodellek centrumtérsége
5

6 Társadalom- és gazdaságtörténet
Középkor: sűrű népesség, virágzó mezőgazdaság, céhes kézműipar Flandria: híres, lenvászon, posztó, csipkeáruk Amszterdam, Antwerpen: Nyugat-európa legfontosabb kereskedelemi gócpontjai (Rajna-vidék, Brit-szigetek, Baltikum felé) Harcok a németalföldi városokért Első sikeres polgári forradalom spanyol Habsburgok ellen – Hollandia Spanyol, majd osztrák Habsburg fennhatóság – Belgium (megtorpant a fejlődése) XVII. sz.: Hollandia fénykora Gyarmatok (Barents, Tasman) Minden kontinensen (D-, K-Ázsia: monopolhelyzet) 6

7 Társadalom- és gazdaságtörténet
1651: Navigation Act: cromwelli hajózási tv.: Anglia megnyirbálta tengeri Hollandia kereskedelmi hatalmát Indonézia, Suriname, (ma is: Holland Antillák) Gyarmatáru kereskedelem Eredeti tőkefelhalmozás Napóleoni háborúk: francia uralom mindkét részen Bécsi kongresszus (1815): önálló királyság Különválás (1830): Belgium elszakad (vas, szén) Belgium az ipari forradalom fő színtere (vas, acél, mozdony, sín) 1831: B: 3,8 mió, NL: 2,6 mió Belgium: fogyó bányakincsek, Belga-Kongó 1930: B ≈ NL 7

8 Integrációs törekvések
XX. század: nemzetközi kereskedelem gyors bővítése Történelmi előzmények Szerény természeti erőforrások Szűk belső piac Belgium és Luxemburg gazdasági uniója (1922) Hollandia elvi csatlakozása (1944) 1948–1960 között Belső vámhatárok leépítése Áru, tőke, munkaerő szabad áramlása Szociális és gazdasági politika összehangolása De: pénzügyi unió nem 8

9 Népesedés Belgium Hollandia Luxemburg Alig gyarapszik
Vendégmunkások (D-Eu-ból) már a XX. sz. elején, de az 1970-es években ugrásszerűen megnőtt, ma 9 % Hollandia Gyors természetes szaporodás (1945–1950: 18 ezrelék, 2003: 3,7 ezrelék) Fedezte a munkaerőigényt  nem volt sok eu-i vendégmunkás, ma is csak 4,5% Külföldi származású de 20% (gyarmatok, TR, Marokkó), probléma: nagyvárosi szegregáció Ma: NL ≈ 1,5 x B Luxemburg Vendégmunkások aránya magas (39%) 9

10 Kis országok  élénk részvétel a nemzetközi munkamegosztásban
Terület (ezer km2) Lakosság (millió fő, 2005) Népsűrűség (fő/km2) GDP/fő (€, 2005) Belgium 30,5 10,47 343 28500 Hollandia 33,9 16,31 481 31000 Luxemburg 2,6 0,45 173 64300 BENELUX 67 27,23 406 30600 Kimagasló a népességhez és GDP-hez viszonyított külkereskedelmi forgalom Világkereskedelem több mint 7%-a (USA, No. után VR3.) Legfőbb partnerek: Eu. vezető gazdasági hatalmai, belső forgalom kisebb Erős érdekeltség a szélesebb körű integrációban Kedvező földrajzi helyzet Régi tagság Brüsszel, Luxemburg: legfontosabb intézmények székhelyei 10

11 Hollandia nemzeti EUrópa-politikája
Kereskedelemfüggő gazdaság (XVI–XVII. század óta) „Multilaterális” kereskedelem Atlantista Angolok és németek fontos üzleti partnerek Ipar kevésbé jelentős „Hárommagos” szerkezet: Shell, Philips, Unilever Költségvetési befizetések csökkentése Koalícióépítés a nagyokkal szemben Nagyhatalmi egyensúly 11

12 Belgium nemzeti EUrópa-politikája
Klasszikus viszony a harmadik világ országai felé (gyarmattartó – Kongó) Maghreb-országok, Közel-Kelet (szénhidrogénhiány) Kelet-Közép-Európa támogatása (Törökország is) Nagyhatalmi egyensúly 12

13 Luxemburg nemzeti EUrópa-politikája
Aktivitás az európai intézményekben Minél mélyebb, szorosabb integráció Nemzetek felettiség Az Európai Bizottságban a nagy országoknak is csak egy-egy biztosa legyen 13

14 Gazdaságszerkezet és nemzetiségi kép
Eltérő gazdasági szerkezet meghatározó tényezői Történelmi fejlődés Népességföldrajz Természeti adottságok Hollandia: etnikailag egységes Germán népek összeolvadása Fríz kisebbség Belgium: nemzetiségi választóvonal: politikai ellentét É: flamand (holland nyelv) D: vallon (francia nyelv) 14

15 A BeNeLux-országok mező- és energiagazdasága, iparvállalatai, nagyvárosai
15

16 Belterjes mezőgazdaság
Mg jelentősége Mg-ilag hasznosított terület 50% felett: főként állattenyésztésre Kicsi méret: 20–25 ha (birtoktestek több parcellára oszlanak – holland tagosítási program) NL: mg-i termelés jelentősebb (agrárfogl aránya 3,1%, B: 1%) Eu. legmagasabb színvonalú mezőgazdasága Gépesítés, műtrágya, tejhozam (NL: 8000 l/tehén, 8,5 t búza/ha) Magas ráfordítások: EU KAP Külkereskedelem NL: mg termék exportőr (pedig nagy népsűrűség), hús, tojás, tejtermékek, zöldségfélék, virágok: exp 20%-a B: gabonabehozatal (nem ellensúlyozza más mg-i termékekkel) Talaj, vizek szennyeződése: Mg helyett erdősítés, természetvédelem, turizmus 16

17 Energiagazdaság Hollandia: Belgium: Hatalmas földgázvagyon
Kitermelés: 1960-as évektől: Groningen, Északi-tenger Csökkenő kitermelés (ma 87 Mrd m3) VR 5–8., ER 3. (GB, N után) Földgázkivitel ≈ szén-, olajbehozatal Belgium: Valaha jelentős szénbányászat, de 1992-re megszűnt Magas az atomenergia aránya (58%) 17

18 Ipar Mindkét országban jelentős a fémfeldolgozás
Belgium: nagy múltú gépgyártás Hollandia: fél évszázados (korszerűbb) Második legnagyobb foglalkoztató Hollandia: élelmiszeripar (hazai + import alapanyagok) Belgium: textil- ruházati ipar 3. vegyipar Hollandia: hazai földgáz, import kőolaj Jelentősebb nagyvállalatok: Soceté Générale: vas – és színesfémkohászat Solvay: vegyipar Akzo Nobel: vegyipar 18

19 Royal Dutch Shell: kőolajipar
VR3, ER2, (BP, Exxon Mobil után) Szénhidrogének kitermelése, feldolgozása Csökkenő tartalékok (kitermelés>felfedezett új mennyiség) Egyesülés (brit anyavállalat, de kp.: Amszterdam, adózás NL-ban) Jelenleg megosztott központ irodák helyett a társaság székhelye Hollandiában lesz; itt lesznek az igazgatóság és a menedzsment többségének irodái is. NBr: globális olajtermékek és a vegyipari termékek, valamint a kereskedelmi ágazat központja 19

20 Unilever: élelmiszer- vegyipar
1930, brit (szappan) – holland (magarin), London–Rotterdam Élemiszeripari termékek (Rama, Flora, Bertolli, Iglo, Hellmann’s, Knorr, Lipton …) Tisztítószer-kozmetikum (Cif, Domestos, Axe, Dove, Lux, Rexona, Signal …) 20

21 Philips: elektrotechnika
Fémfeldolgozás, élelmiszeripar, vegyipar Mezőgazdasági gépek, szivattyúk, hajómotorok, vasúti kocsik, kikötői berendezések (daru, rakodógépek …) elektromos berendezések Elektronika, elektrotechnika Központ: Eindhoven Jelentős az import nyersanyag; ipar – kikötőkben, folyók mentén (Randstad kialakulása) 21

22 Brüsszel Kétnyelvű világváros: vallon (francia) és flamand (holland)
1,2 mió fő Belga út- és vasúthálózat gyújtópontja, urbanizációs tengely Antwerpennel Kezdetben csipkeverés, ma tercier (divatáru-készítés, könyvnyomtatás) Fémfeldolgozás, de ipari foglalkoztatás 10–15% Belga király, parlament, kormány székhelye  államigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi központ Nemzetközi vállalatok, nemzetközi szervezetek székhelyei Eu-i Bizottság székhelye (több mint 20 ezer alkalmazott)  Európa „fővárosa” NATO székhelye  világpolitikai rang Műemlékekben gazdag óváros körül hivatalnok-negyedek 22

23 Amszterdam 800 ezer fő Gazdasági centrum, névleges főváros, kulturális központ Fénykora a XVI–XVII. sz.: Eu. Legforgalmasabb pénzpiaca, kereskedelmi központja Védett, de sekély vizű kikötő, hajók méretének növekedése  hanyatlás 1876: Északi-tengeri-csatorna  85 ezer t-s óceánjárók is eljutottak ide Gép- (repülőg., hajó …), gyarmatáru kereskedelemhez kapcsolódő élelmiszeripar Divatáru, nyomdaipar, gyógyszergyártás, gyémántcsiszolás Szolgáltatás (nagykereskedelmi, pénzügyi funkciók …) = 3 x ipari fogl. Waterfront Program: városrehabilitációs projekt az 1980-as évek elején 23

24 Rotterdam 600 ezer fő Európa legforgalmasabb kikötővárosa (Europoort)
Kőolaj-finomítás, vegyipar, hajógyártás, élelmiszeripar Logisztikai központ Nemzetközi cégek székh. (NN, Unilever…) 24

25 Hága 500 ezer fő Közigazgatási központ (királynő, parlament, kormány)
Nemzetközi Bíróság, Nemzetközi Törvényszék Üdülő- és fürdőhely 25