Társas lény – 3 Módszerek 1.

Az előadások a következő témára: "Társas lény – 3 Módszerek 1."— Előadás másolata:

1 Társas lény – 3 Módszerek 1

2 Miért más a szociál-pszichológus mint a mindennapi ember?
Miben más ez, mint mindaz, ami egyébként is érdekli az átlagembert? A különbség nem a célokban, hanem a módszerekben rejlik! Pl: azt képzelnénk, hogy a lottónyertesek, frissen és gyorsan előléptetettek stb. boldogak, míg azok, akik megtudták, hogy súlyosan betegek, vagy akiket nem léptettek elő boldogtalanok De! A szociálpszichológia következetes kutatásai kimutatták, hogy ez nem ilyen egyszerű. A lottónyertesek 1-2 év elteltével nem boldogabbak, súlyos betegek gyakran rendkívüli lelkierővel térnek vissza az életbe, akit gyorsan léptetnek elő többnyire elégedetlenebb mint az, akinek kevesebb volt esélye az előrejutásra stb. A tudományos kutatásra alapozott következtetések nem mindig egyeznek meg a józan ésszel (sokszor torzítunk, és ennek nem is vagyunk tudatában, így nem tudunk védekezni – lásd majd még pl. a sémás információ feldolgozás témakörét.)

3 Az empirikus tudományok módszertana
A szociálpszichológia empirikus tudomány, vagyis kutatási eredményekre támaszkodik Adatokra és elméletekre épül, keresi az ok-okozati összefüggéseket (illetve más együttjárásokat és korrelációkat). Igyekszik magyarázatokkal és előrejelzésekkel szolgálni az emberi közösségek viselkedésével kapcsolatban. A megfigyelések alapján hipotéziseket gyárt és próbálja ezeket ellenőrizni. A képen Francis Bacon ( ), az induktív tudományos módszer kidolgozója.

4 Az adatok különböző forrásai
Más tudományokhoz hasonlóan a szociálpszichológia szisztematikus módszerek segítségével gyűjti az ismereteket, vagyis megfigyeléseket végez: Az adatgyűjtés főbb metódusai: laborkísérletek, terepkísérletek, korrelációs kutatások, leíró kutatások, résztvevő megfigyelések, tesztek, interjúk, felmérések, longitudinális vizsgálatok... Miben különbözik a kísérlet más kutatási stratégiáktól? Miben különbözik a laborkísérlet a terepkísérlettől?

5 A kísérletezés alapelve
Az okok és az okozatok különválasztása Egy vagy több tényező (független változó ~ ok) szisztematikus befolyásolása, miközben az összes többi lehetséges tényezőt változatlan szinten tartjuk. Azon tényező(k) (függő változó ~ okozat) mérése, amely(ek)re feltételezésünk szerint az előbbi(ek) hat(nak). Milgram 1963 5

6 Labor kísérlet - pl Asch vagy Milgram
Tipikusan társas helyzetek – gyakran kellenek beépített emberek, megtévesztés Előny: a feltételek egyenként változtathatók, könnyű leszigetelni a külső hatásokról Hátrány: általában nem tarthatnak tovább néhány óránál, a legtöbb helyzet mesterkélt (pl a kísérletvezető azt kéri a kísérleti személyektől, hogy a kísérlet során szerzett pontjaikat adományozzák egy másik kísérleti személynek, és ez méri a segítő viselkedést) A társadalmi elvárások is torzíthatják az eredményt, mert a viselkedés más lehet, mint az otthoni megszokott körülmények közt, ez megnehezíti a szociálisan kényes témák laboratóriumi kutatását, (előítélet, segítségnyújtás, agresszió, intimitás stb.)

7 Terep kísérlet pl. Muzafer és Carolyn Sherif a gyerekekkel
Természetes előfordulási helyen, kísérleti eszközökkel Természetesebb helyzet mint a labor Nem egy változót néznek, hanem változók egy csoportját Nem lehet annyira leszigetelni külső befolyásoló tényezőkről a kísérleti személyeket Hosszabban tarthat Kontrollcsoport – célja a függő és független változók elkülönítése: minden szempontból ugyanúgy összeválogatott társaság (egészség, nem, életkor, társadalmi háttér – szocioökonómiai státusz SES (pl. foglalkozás, iskolázottság)) viszont egy adott hatásnak (a független változónak) nem tesszük ki őket A kísérletről bővebben:

8 A kísérlet(terv)ezés lépései
A hipotézis megfogalmazása A minta kiválasztása A kísérleti forgatókönyv elkészítése Helyzetteremtés megtervezése, fedőtörténet A független változó manipulációjának megtervezése A függő változó mérésének megtervezése Etikai megfontolások! Lezáró beszélgetés Az eredmények statisztikai elemzése 8

9 Teszttípusok feleletválasztós tesztek: állítás (sohasem vállalkozom veszélyes dologra, ritkán álmodozom napközben, valamikor a gondolataim gyorsabban futnak át a fejemben, mint ahogy ki tudom őket mondani); igaz, nem jellemző, nem tudom, vagy abcd (pl. IQ) projektív tesztek: pl. Rorschach (bár ez nem szociálpszichológiai hanem klinikai teszt; 10 ábra, részben színesek, tengelyesen szimmetrikus „lepkeszerű” tintapacák), Holtzman, ember-rajz stb. Nincs megadva kontextus, definiálatlan inger, széleskörű válaszlehetőségeket ad, de itt is vannak jellemző válaszok (Rorschach tesztet csak kiképzett ember veheti fel) fél-projektív tesztek: van némi kontextus, de aluldefiniált az inger. Pl. rajz-értelmezés, mondat-befejezés, kép-rendezés stb. Holtzman teszt: ugyan azokat az ábrákat használja mint a Rorschach, de csak egy válasz adható rájuk, kevésbé analizálja az asszocációk menetét. Ember-rajz: elsősorban kisgyermekeknél alkalmazható lelki életük feltérképezése céljából (persze nem csak ember, bármilyen rajz tökéletesen megfelelhet – a lényeg a szimbolikus kommunikáció értelmezése).

10 Interjúk Strukturáltabbak vagy kevésbé strukturáltak, annak függvényében, hogy mennyire kell mérhetőnek lennie az eredménynek, illetve mennyire szeretne „mélyebb” megértést elérni a felmérés. Pl. előre magadott kérdések, fontos a megfogalmazás, kötött sorrend (pl. népességszámlálás), de lehet szabadabb is – általánosabb, mélyinterjú, egy adott témához kapcsolódóan (zenehallgatási, szexuális stb. szokások). Szintén igényel kisebb-nagyobb kiképzést a torzítások minimalizálása érdekében, különösen a mélyinterjúknál, ahol miközben nagy a kérdező szabadsága, fontos hogy minél kisebb torzítással sikerüljön az információkhoz jutni.

11 Elméletépítés veszélyei
Több agressziót mutatnak az agresszív műsorokat néző, lövöldözős játékokat játsszó stb. gyerekek. De vajon a Tv nézés (Pc játék) okozza-e az agressziót, vagy az amúgy is agresszívebb gyerekek pereferálják az erőszakos filmeket? Hogyan lehet elkülöníteni az ilyen összefüggéseket? Tyúk-tojás problémák. Az ok-okozati összefüggés és a korreláció nem ugyan az! A beérkező válaszokat nem torzították-e: a kérdést feltevő pszichológus előítéletei, a helyzet hatalma, ahogyan a kérdések fel lettek véve (pl. a válaszadó felesége is jelen volt) egyéb társadalmi elvárások Nem volt-e maga a kérdés elfogult? (pl. az IQ tesztek szociálisan erősen meghatározottak!) A szociálpszichológiai mérésekben a torzítások elkerülése miatt külön jelentősége van a „megfigyelő hatásának”, vagyis annak az eredetileg a kvantum-fizikában felismert jelenségnek, hogy pl. egy elektron sebességének megfigyelése önmagában is hatással van az elektron sebességére (lásd még a Heisenberg féle határozatlansági elvet). Márpedig az elektronokhoz képest az emberek fokozottan érzékenyek az irántuk tanusított figyelemre!!

12 Adatok vs. elméletek Az empirikus tudományok általános nehézsége, hogy véges számú adatot elvben mindíg végtelenül sok elmélettel lehet magyarázni Hogyan lehetne kísérletet tervezni annak eldöntésére, hogy melyik elmélet magyarázza helyesebben a társas facilitás és társas inhibíció jelenségét? Hiszen a jelenségek (adatok) szintjén nincs vita, csak a magyarázat lényegét illetően: ugyan azokra a kísérletekre született magyarázatul Zajonc „motivációs drive-elmélete”, mint Baron „figyelmi elmélete”. (Előbbi szerint a társak jelenléte okozta magasabb drive/arousal automatikusan a domináns választ hívja elő – ami összetett feladatoknál inadekvát; Baron értelmezésében viszont a társak jelenléte a magasabb motivációs szint mellett eltereli figyelmi kapacitásunk egy részét – de egyszerű feladatok esetén a kevesebb figyelem is teljesen elegendő fókuszt eredményezhet.) Milyen körülmények kellenének ahhoz, hogy a két modell különböző előrejelzéssel szolgáljon? Megkülünböztethető-e egymástól egy domináns válasz illetve egy jól fókuszált figyelemnek köszönhető reakció?

13 A társas facilitáció és a Stroop-interferencia
A Stroop-feladatnál tudjuk, hogy mi a domináns válasz: a feladat láttán a „szemünk” bevett reakciója a szavak jelentésének értelmezése. Ugyanakkor a nem-domináns válasz sem túl nehéz: ha arra összpontosítunk képesek vagyunk a betük színét is könnyen érzékelni. Mi fog történni ha a kísérleti alanyokat megkérjük, nevezzék meg a betük színét? A motivációs-drive elmélet jóslata, hogy társak jelenlétében a domináns válasz kerül előtérbe, vagyis (bár javul a jelentés értelmezése, de) romlik a színek megnevezésének hatékonysága. Ha nem a szavak jelentésének értelmezése lenne a domináns válaszunk, a marketingesek által használt összes fényreklám visszafele sülne el! A figyelem-elmélet szerint mivel csak két kulcs- ingerről van szó, a társak jelenlétében beszűkült figyelem is elegendő a releváns információk hatékony feldolgozásárára: vagyis javul a színek megnevezésének hatékonysága is. A kísérletek a figyelem-elméletet igazolták – de ettől még létezhetnek további helyes alternatív elméletek is!

14 Korreláció Természetes helyzetekben megjelenő különbségeket és együttjárásokat korrelációs módszerrel lehet vizsgálni (pl. aki sokat dohányzik, hamarabb hal meg) – két változó együttváltozása Korrelációs együttható: nincs korr: 0, tökéletes korreláció: 1 pl 0.75 az egyetemen az első és a második egyetemi év érdemjegyei közt 0.70 a 7 évesen és 18 évesen felvett IQ teszt eredményei közt 0.50 a szülő magassága és a gyermek felnőttkori magassága közt negatív is lehet: vagyis a -1 is tökéletes korrelációs, csak fordított -0.40 hányszor hiányzik vki az óráról és az érdemjegy (persze átfordítható: órára járás és érdemjegy: 0.40)

15 de! Oksági kapcsolatra nem lehet csakúgy következtetni a korrelációból
Korreláció és okság de! Oksági kapcsolatra nem lehet csakúgy következtetni a korrelációból Pl. korreláció van az aszfalt puhasága közt és az aznap bekövetkeztetett gutaütések közt de nem az aszfalt kipárolgása mérgez, hanem egy 3. tényező – a napsütés-hőség – okozza mindkettőt magas a korreláció a francia falvakban fészkelő gólyák és a gyerekszületés számok közt – van okozati kapcsolat? Lehet, hogy van okság de nem magától értetődő, és minél több változót veszünk fel annál valószínűbb hogy valamilyen statsztikai összefüggést találunk közöttük. Akár a névhosszúság és az iskolai végzettség közt, vagy a tesztfeladat szövegében a t betük száma és a helyes válsz betüjele között – ezek mégis teljesen véletlen korrelációk. (Magyarázat a francia gólyákra: vidéken szokott több gyerek születni – és persze vidéken sokkal több a gólya mint a városban;)

16 Összefoglalás A szociálpszchológia empírikus tudomány, az adatokat szisztematikusan gyűjti; kísérletek, kérdőívek és egyéb kutatási módszerek segítségével. Elméletei ok-okozat összefüggések felfedésén alapszanak. A hipotézisek tesztelése során a cél a független (ok) és a függő (okozat) változók minél precízebb kiszűrése és szétválasztása. (Erre a különböző adatgyűjtési módszerek esetében eltérő mértékben van mód.) Ok és okozat elkülönítésére emberi viselkedés esetében a legcélravezetőbb ún. kontrollcsoportokat alkalmazni. A hipotézis tesztelése során a kontrollcsoportot minden egyéb hatásnak kiteszik a (vélt) független változó kivételével. (Szemben a kisérleti csoporttal, amit minden hatásnak kitesznek.) Az ok-okozti kapcsolat esetenként nehezen megkülönböztethető a korreláció jelenségétől, mely esetében két változó együttjárásából nem következik semmilyen közvetlen összefüggés. Házi feladat: Értem-e a Stroop interferencia tanulságát és ha igen mi az?