Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Óvodából az iskolába Készítette: Bóczi Zsuzsanna 2017. november 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Óvodából az iskolába Készítette: Bóczi Zsuzsanna 2017. november 13."— Előadás másolata:

1 Óvodából az iskolába Készítette: Bóczi Zsuzsanna 2017. november 13.

2 Nemzeti Köznevelési törvény
A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény 45. § (2)  A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését."

3 Óvodából az iskolába Az óvodás kisgyermekek iskolaérettségi vizsgálatát az óvoda, az iskola és a szülő kezdeményezheti, hogy az óvodás gyermek tankötelezettségének kezdetéről iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság döntsön.

4 Nkt. 45. § (4) bekezdés szerint: "A tankötelezettség kezdetéről
az óvoda vezetõje, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülõ kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt."

5 Fejlődéslélektani vonatkozások
a gyermek képessé válik a tudatos alkalmazkodásra szüleiről leválva új kapcsolatokat alakít gondolkodásának érzelmi telítettsége csökken képes a késleltetésre, bizonyos mértékű önuralomra elfogadja a szabályokat érdeklődése a tudásszerzés és a teljesítmény felé irányul saját teljesítményét adekvát kritikával szemléli figyelmét tartósan tudja összpontosítani érlelődik kitartása, képes egy feladat befejezésére

6 Testi fejlettségtől az idegrendszer érettségéig
testi fejlődés, teste megnyúlik elkezdődik a fogváltása érzékszervei épek (hallása, látása pontos) nincs beszédhibája, beszédértése megfelelő képes testrészeinek harmonikus működtetésére: elemi mozgásai összerendezettek, egyensúlyát meg tudja tartani jól ismeri testrészeit finommozgásai egyre pontosabbá válnak

7 Mi kell még a sikeres olvasás- és írástanuláshoz?
legalább átlagos terjedelmű alapszókincs érett gondolkodási funkciók megbízhatóan működő emlékezet időben, térben való tájékozódás képessége azonosság és különbözőség felismerése

8 Mire lehetnek hatással kudarcélményei?
érzelmi életére a szülő-gyerek kapcsolatra tanuláshoz való viszonyára kortárskapcsolataira, felnőttekhez való viszonyára

9 Mit lehet tenni? az iskolaérettség kritériumainak figyelembe vétele már az óvodai felkészítés során is folyamatában fontos iskolaérettségi vizsgálat (nem csak annak eldöntésére: menjen-e vagy maradjon…) érési problémák: előnyös lehet még egy év óvodai nevelés szocializációs problémák: inkább hátrány a „visszatartás” miben lehet partner a szülő?

10 Az iskolaérettségi vizsgálatok helye a pedagógiai szakszolgálati ellátásban

11 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (3)A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

12 Szakértői bizottságok
megyei szakértői bizottság tankerületi szakértői bizottság harmadik életévüket betöltött gyerekek, tanulók teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek) vizsgálat, felülvizsgálat a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása Területi ellátási kötelezettsége: adott tankerület (járás) területe

13 A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása
= iskolaérettségi vizsgálat

14 15/ EMMI rendelet Iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából szakértői véleményt kell készíteni óvodába járó gyermek estében, annak megítélése céljából, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie? annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hat éves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését óvodába járó gyermek esetén, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség egyértelműen nem állapítható meg – a gyermek óvodai fejlődését nyomonkövető óvodai dokumentumok alapján ha a szülő nem ért egyet az óvodának az óvodai fejődést nyomonkövető dokumentumainak alapján születő, a gyermek „iskolába léphet” javaslatával ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyerekről szóló óvodai döntéssel a gyermek óvodai nevelésben való további részvételével

15 PREVENCIÓ Cél: ne az iskolaérettségi vizsgálaton derüljön ki, hogy részképességzavara, tanulási nehézsége van a gyereknek, esetleg BTM-es gyerek/tanuló lesz! Szenzitív szakaszban kell fejleszteni!!

16 Iskolaérettségi vizsgálat
A szülőt és a gyereket is fel kell készíteni!!!

17 Testi, pszichés, szociális területek
ISKOLAÉRETTSÉG Testi, pszichés, szociális területek

18 FOGALMA Biológiai és pszichés érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint, az iskolai éltre való alkalmasság. Azoknak az elsősorban pszichés funkcióknak a megléte, melyek alapfeltételei az eredményes iskolai tanulásnak.

19 TEVÉKENYSÉGVÁLTÁS: a játékot a szervezett tanulás váltja fel,
a tevékenységet egyre inkább a feladattudat és kötelességtudat szervezi, minden tevékenység a tanulásnak rendelődik alá.

20 Az óvoda fontos iskola előkészítő munkát végez:
szervezett, célirányos képességfejlesztő foglalkozások, a tanulás elemei játékos formában, a teljesítmény értékelése

21 AZ ISKOLAÉRETLENSÉG: tanulási lemaradáshoz, magatartászavarhoz,
súlyos esetekben pszichoszomatikus tünetképződéshez vezet

22 AZ ISKOLAÉRETLENSÉG TIPIKUS OKAI:
túl fiatal életkor, fejlődési lemaradás, zavar, kedvezőtlen szociális háttérhatások.

23 SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG, BEILLESZKEDÉSI ALKALMASSÁG
tudja érzelmeit szabályozni, tudja vágyait késleltetni, tudjon lemondani pillanatnyi érdekeiről, tudjon más célkitűzéseivel azonosulni, tudjon meghatározott célok irányában együttműködni

24 VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK mozgásos feladatok megoldása utasításra,
beszélgetés a mindennapi élet történéseiről, szegélydíszrajz, tizenhat szótagos mondat, eseménykép értelmezése, gondolkodási műveletvégzés

25 Iskolaérett gyermek szegélydíszrajza

26 Iskolaéretlen gyermek szegélydíszrajza


Letölteni ppt "Óvodából az iskolába Készítette: Bóczi Zsuzsanna 2017. november 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések