A népegészségügyi termékadóról szóló

Az előadások a következő témára: "A népegészségügyi termékadóról szóló"— Előadás másolata:

1 A népegészségügyi termékadóról szóló
2011. évi CIII. Törvény (Neta tv.)

2 Háttér A népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében 2011. szeptember 1-jével bevezetésre került a népegészségügyi termékadóról szóló törvény. Kapcsolódó jogszabályok: Áfa tv. Art. A jogszabály felépítését követve szeretném bemutatni a törvény hatálya alá tartozó termékek körét és az egyes – törvény által meghatározott – kötelezettségeket. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a jogszabály szövege nem ad felhatalmazást sem a kormánynak, sem pedig a pénzügyekért felelős miniszternek arra, hogy a törvény végrehajtása érdekében rendeletet alkosson. Ebből következően végrehajtási rendelet nem készül, így a jogértelmezést és a jogalkotó szándékát figyelembe véve az alábbiak szerint kell eljárni…

3 Értelmező rendelkezések I.
cukor: 1701, 1702 VTSZ alá tartozó termék; só: 2501 VTSZ alá tartozó termék; értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja; teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely Az értékesítés fogalma az ingyenes átadásra nem terjed ki, azonban a 2+1 akció esetében nem erről van szó, hanem arról, hogy két termék áráért az eladó hármat ad, ami ún. mennyiségi kedvezmény.

4 Értelmező rendelkezések II.
előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják, b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva; A fenti kritériumoknak, ahhoz, hogy a termék előre csomagolt terméknek minősüljön együttesen kell teljesülniük. Amennyiben már egy feltétel nem teljesül, úgy nem beszélhetünk előre csomagolt termékről. Alapanyag: A Neta tv. adóköteles termékek körét rögzítő 2. §-ában meghatározott VTSZ számok alá tartozó termékek közül azok tekinthetők adókötelesnek, amelyek egyúttal teljesítik a Neta tv. értelmező rendelkezései között definiált „előrecsomagolt termék” fogalmi kritériumait is. Mindez azt jelenti, hogy az un. élelmiszer alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek – bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak – az értékesítési formájuk szerint egyúttal a fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetők (pl. a marcipánfigurák előállítására alkalmas marcipánrudak). Értelemszerűen a tankautóban, konténerben, zsákban, vödörben ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott alapanyagok ezt a feltételt nem teljesítik.

5 a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják
Ki minősül „fogyasztó”-nak, vagy „végső felhasználó”-nak: a szavak általános értelmezéséből következően – az a vevő, aki/amely a vásárolt terméket saját termék-előállításához nem használja fel, nem értékesíti tovább más személynek.

6 b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott
A tömeg, illetve űrtartalom a csomagoláson fel is kell, hogy legyen tüntetve.

7 c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg Előre csomagolt, megfelelő mennyiségben kiszerelt. De nem tartozik ide az ún. lose termék, pl. szaloncukor egyesével csomagolva, amelynek mennyiségét a vásárló döntése határozza meg.

8 db) tömeg- vagy térfogategységek- ben vannak meghatározva
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik), db) tömeg- vagy térfogategységek- ben vannak meghatározva Itt meg kell jegyezni, hogy a db kifejezés nem felel meg az előrecsomagolt termék ezen feltételének.

9 Adókötelezettség I. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ha aa) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy ab) az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital); Gyümölcsital bár nem szerepel a felsorolásban, de a kivételek közé tartozik, figyelembe véve a jogalkotó szándékát. A Neta tv. 2. § a) pontja alapján adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2009, 2202 vámtarifaszám. alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ideértve a gyümölcsitalt is, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital). A fenti jogszabályi hely „vagylagosságot” állapít meg, tehát a termék vagy üdítő, vagy energiaital lehet. Ha a termék hozzáadott cukortartalma meghaladja az előírt mennyiséget, akkor az a Neta tv. szerint üdítőitalnak minősül, és az üdítőitalra meghatározott adómérték szerint kell a népegészségügyi termékadót megfizetni. Amennyiben azonban ezen üdítőitalnak a hozzáadott koffeintartalma meghaladja az előírt mennyiséget (tehát a cukor- és koffeintartalom is túllépi a határértéket), akkor a Neta tv. szerint már energiaitalról beszélünk, és az adót az energiaitalra vonatkozó adómértéknek megfelelően kell megfizetni. A konkrét példa esetében tehát a 2202 vámtarifaszám alá tartozó, 10 mg/100 ml-nél több hozzáadott koffeint tartalmazó, de 8 g/100 ml vagy annál kevesebb cukrot tartalmazó termékek nem adókötelesek.

10 Adókötelezettség II. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott b)  a 1704, 1905, 2105 VTSZ alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá a 1806 VTSZ alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény); Mivel nem feltétel az azonnali fogyasztásra alkalmasság, így a termék lehet fagyasztott is.

11 Adókötelezettség III. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott c)  a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, , 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: sós snack); Pékáru (a szó hétköznapi értelmében) a kifli és a zsemle Feldolgozási mód: sütött vagy pörkölt (De nem tartozik ide a pirított, puffasztott, extrudált Fagyasztott nem!

12 Adókötelezettség IV. Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott d)  a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget. A termék összetételének igazolásához elfogadható: a gyártó által kiállított gyártmánylap, technológiai leírás. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy a termék összetétele nyilatkozatba foglalható, lehetőleg a gyártó által megadott adatok alapján.

13 Előrecsomagolt termékként forgalomba hozott adóköteles termékek
Termék neve, VTSZ Cukortartalom (hozzáadott) Koffeintartalom Kakaótartalom Sótartalom Kivételek Adómérték Üdítőital 2009, 2202 > 8 g/100 ml ≥ 25 % gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek 5 Ft/l Energiaital >10 mg/100 ml 250 Ft/l Előrecsomagolt cukrozott készítmény 1704, 1905, 2105 > 25 g/100 g 100 Ft/kg 1806 > 40 g/100 g < 40 g/100 g Sós snack 1905, , 2008 (Gyártási technológia: - gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült - sütött vagy pörkölt - ízesített - azonnali fogyasztásra alkalmas) > 1 g/100 g - kenyér - pékáru (kifli és zsemle) 200 Ft/kg Ételízesítő 2103, 2104 > 5 g/100 g - gyermektápszer - fogyasztásra kész leves vagy mártás - mustár, ketchup - nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítmény, amelynek sótartalma ≤15 g/100 g

14 Adókötelezettség V. Összefoglalva tehát adókötelezettség terheli a terméket ,ha az az előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, meghatározott vámtarifaszámok alá besorolható, illetve a vámtarifaszámhoz felsorolt kritériumoknak megfelel, továbbá a belföldi értékesítése megvalósul. Az adó alanya az adó összegét a számlán nem köteles feltüntetni, azonban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVI. törvény (Áfa tv.) 70 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Neta összege az értékesített termék áfa alapjának a része. Az adóalanynak azonban kötelezettsége, hogy az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

15 Adókötelezettség VI. Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Papíralapú számla esetén például „a népegészségügyi termékadó-kötelezettség az eladót terheli” szöveg rábélyegzésével, elektronikus számla esetén hasonló tartalmú szöveg feltüntetésével külön soron szerepeltethető. A Neta összege áfa-alap növelő tényező, de a számlán történő feltüntetése nem előírás! Az adó alanya az adó összegét a számlán nem köteles feltüntetni, azonban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVI. törvény (Áfa tv.) 70 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Neta összege az értékesített termék áfa alapjának a része. Az adóalanynak azonban kötelezettsége, hogy az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

16 Az adó alanya Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. A Neta tv. 3. § (1) bekezdése szerint adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. Abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az első belföldi értékesítésre a Neta. tv. hatályba lépését követően, vagyis legkorábban szeptember 1-jén kerül sor. Amennyiben tehát az első belföldi értékesítés szeptember 1-je előtt megtörtént, adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

17 Az adó alapja Az adó alapja az adóalany által értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

18 Mentesség az adó alól Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít. Mentes az adó alól a belföldi (teljesítési hely) értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek. Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja. - ÖNELLENŐRZÉS Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

19 Adó megállapítása Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja az adómegállapítási időszakra esik. Az adó alanya az adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.

20 Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
Az adó alanya nyilvántartást köteles vezetni az adómegállapítási időszak első és utolsó napján tulajdonában lévő adóköteles termékekről. Kivétel: egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett adóalany A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adóköteles termék mennyiségét, termékenkénti bontásban, adómegállapítási időszakonként elkülönítve: Bevétel oldalon - beszerzett (gyártott is!) - vevőtől visszavett - más módon kapott Kiadás oldalon - adókötelesen, adómentesen (mentességi jogcímenként) értékesített - selejtezett - ingyenesen átadott - megsemmisült - eltűnt - más módon az adóalany tulajdonából kikerült

21 Bevallási kötelezettség
Az adó alanya bevallási kötelezettségét – általános esetben - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig a teljesíti a számú NAV Népegészségügyi termékadó bevételi számlára. VPID A NETA tekintetében az elektronikus beküldés feltétele az EÜC regisztráció „kiegészítése”. ( ) A 10.§ (3) bekezdés szerint: Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

22 Nyomtatvány garnitúra részei:
11NETA Főlap, 11NETA-01 Részletező lap az adó megállapításához, 11NETA-02 Önellenőrzési lap, 11NETA-03 Kiutalási/Átvezetési kérelem, 11NETA-04 Neta tv. 7.§ (3) bekezdése szerinti késedelmi pótlék megállapításhoz.

23 Bevallás nyomtatvány Nem kell 0-s bevallást benyújtani annak a személynek/vállalkozásnak, aki valamely adómegállapítási időszakban adóköteles termékértékesítést nem végzett, hiszen nem minősül az adott időszakban a Neta alanyának, így semmilyen a Netával kapcsolatos adókötelezettség nem terheli.

24 . A Neta-hoz kapcsolódó jogszabályok, nyomtatványok és a gyakran ismételt kérdésekre adott válasz.

25 NAV Szakértői Intézet vizsgálati díjai:
Üdítőitalok, energiaitalok: Érzékszervi vizsgálat: ,-Ft Mono- di- oligó- és poliszacharidok, glikolok és etilalkohol hagyományos oszlopon mérve: ,-Ft Kakaó, koffein vizsgálat: ,-Ft Összesen: ,-Ft 15/2004 (IV.5) PM rendelet 13. számú melléklete alapján

26 Csokoládék: Érzékszervi vizsgálat: ,-Ft Mono- di- oligó- és poliszacharidok, glikolok és etilalkohol hagyományos oszlopon mérve: ,-Ft Kakaó, koffein vizsgálat: ,-Ft Kekszek, édesipari termékek, takarmányok és egyéb élelmiszerek szárazanyag-tartalmának meghatározása: ,-Ft Kekszek és édesipari termékek zsírtartalmának meghatározása: ,-Ft Zsíradékok tejzsírtartalmának Meghatározása: ,-Ft

27 Édes kekszek: Érzékszervi vizsgálat: ,-Ft Mono- di- oligó- és poliszacharidok, glikolok és etilalkohol hagyományos oszlopon mérve: ,-Ft Sós kekszek: Kloridtartalom: ,-Ft

28 1. Kérdés: A pékáru, cukrászáru alapanyagai maguk is tartalmaznak cukrot, melyek más jellegűek (pl. tejpor-tejcukor; édesmorzsa-összetett cukor). A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény 2. § b) pontja szerint ez utóbbiak növelik-e a hozzáadott cukor mértékét ? 2. Kérdés: A tasakos kiszerelésű levesporok a népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény hatálya alá tartoznak-e ? 3. Kérdés: A törvény 2. §-ban felsorolt, és szeptember 1-jét megelőzően belföldön értékesített (azaz szeptember 1-jén a továbbforgalmazó készletén lévő) termékek szeptember 1-jét követő továbbforgalmazása adóköteles-e? Szeptember 1-jét megelőzően belföldi beszállítótól vásárolt termék (készlet) szeptember 1-jét követő értékesítése adóköteles-e ?

29 4. Kérdés: A 2202 vámtarifaszám alá tartozó, 10 mg/100 ml-nél több hozzáadott koffeint tartalmazó, de 8 g /100 ml-nél kevesebb cukrot tartalmazó termékek adókötelesek-e ? Energiaital esetén csak a hozzáadott koffein alapján vagy a hozzáadott cukortartalom után is kell termékadót fizetni ? Adóköteles-e a 2202 vámtarifaszám. alá tartozó üdítőital, amelyben a hozzáadott cukortartalom 8 g/100 ml ? 5. Kérdés: Mikor adóköteles az élelmiszer alapanyag ? 6. Kérdés: Adóköteles terméknek minősül-e az egyesével becsomagolt, de kimérve árult szaloncukor ?

30 7. Kérdés: Adóköteles terméknek minősül-e az előre elkészített, fagyasztott pizza, vagy a melegítést igénylő pop corn ? 8. Kérdés: Az azonnali fogyasztásra kész pizza, amit pizza futár szállít ki (1905 vtsz) és a sótartalma meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget adóköteles terméknek minősül-e?

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!