A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

Az előadások a következő témára: "A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia"— Előadás másolata:

1 A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia
dr. Jeney László egyetemi docens Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

2 Dél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Kelet-India (szemben Nyugat-Indiával ≈ Karib-térség) Elő-India (szemben Hátsó-Indiával ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától Külön indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe  könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság (indoeurópai) Sajátutas gazdaságpolitika 2

3 Dél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Angolszász értelmezés tágabb (csak Ny-i irányba nyitott) 7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-Kelet-India) 8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook) 9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl. ENSZ) Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 3

4 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe
Egyik legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2 De: jelentős népességszám: 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., D-Ázsia 11%-a) Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2 Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) 4

5 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal
Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) 505 db 100 ezer feletti 84 db félmilliós 37 db milliós Legnépesebb városok: Mumbai (Bombay) 14 mió VR2. Dhakka 11,6 VR5. Delhi 11,2 VR8. Bangalore 6,3 Chennai (Madras) 4,7 Kolkata (Kalkutta) 4,4 5

6 Policentrikus indiai városhálózat
Eredmények Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály) 6

7 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató Hotelférőhely Rendezett konferencia Kórház Légiforgalmi kapcsolat + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia 7

8 dimenziók száma (max = 9)
Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top20-ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3 8

9 Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján
A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése Város Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90 9

10 Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia
Földrajzi átrendeződés Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) Urbanizáció súlypontja ÉK-re tolódott Kiegyenlítettség Relatíve kiegyenlített városhierarchia Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi) 10

11 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Muszlim 20% (szunnita ág)
Nepál és India 80% körül Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Banglades (Pakisztán) leválásának alapja Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 11

12 Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség
India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95% bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 12

13 Trópusi Afrikához képest magasabb civilizációs fejlődés
Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Fejlett infrastruktúra (vízvezetés, burkolt utak) Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció (kasztrsz.) Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom) Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Eu-val Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit Európával szemben Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú periferizálódás 13

14 Lemaradás India-specifikus okai
Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák Érinthetetlenek (páriák, dalitok) Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 14

15 Két évszázados angol gyarmati uralom
Gyarmatosítás hátrányai Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer Vasutat, utakat építettek Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba Függetlenedés 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán) 15

16 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség után
Vontatott fejlődés Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv) 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de 2,2%-os népnöv) Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria fejlődése átlagban duplája volt) Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 16

17 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet
1991-től: világpiaci nyitás Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése Adókulcsok csökkentése Verseny ösztönzése 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5% Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja 17

18 Gazdasági fellendülés motorja
India kihagyja „ipari forradalmát” Agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaság (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) Indiai ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett) Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Filmgyártás Kiemelkedőek az ún. „outsourcing”, „offshore” tevékenységek (pl. telefonos ügyfélszolgálat, távmunka, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások) 18

19 A távmunka társadalomföldrajzi háttere
Időeltolódás Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Angol nyelvtudás Lakosság 3%-a beszél magas szinten angolul „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)  USA után 2. legnagyobb angolul beszélő tudományos közössége Konkurrencia: Fülöp-szk (American English) Válasz a „brain drain”-re Hazájukban csatlakozhatnak a fiatalok a globális munkaerőpiachoz 19

20 Indiai és ázsiai minta mérlege
K- és DK-Ázsia gazdpol sajátutas gazdaságpolitika ázsiai minta követése (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek) függ belső piac export vezérlő fogyasztás beruházás ágazat szolgáltatás ipar iparág high-tech alacsony hozzáadott értékű termék Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint erőforrások mobilizációjára épülő kínai Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás, de csak a kiindulási alaphoz képest Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt (800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné 20