A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata

Az előadások a következő témára: "A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata"— Előadás másolata:

1 A termékenység alakulásának közgazdasági magyarázata
2016. június 16. Varga Beatrix PhD

2 „Nincs jobb befektetés a köz számára, mint tejet adni a kisbabáknak
„Nincs jobb befektetés a köz számára, mint tejet adni a kisbabáknak.” (W. Churchill)

3 Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

4 A magyarországi demográfiai átmenet jellemzői:
nemzetközi viszonylatban a parasztság gyermekszáma igen korán kezdett csökkenni szellemi foglalkozásúak termékenysége lényegesen alacsonyabb volt a parasztságénál

5 Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

6 Az 1930-as évektől felgyorsult termékenységcsökkenés okai:
világgazdasági válság, az ipari munkásság, és a városi népesség arányának a növekedése, a nők iskolai végzettségének emelkedése.

7 Európai országok születési arányszámainak boxplot ábrái különböző időszakokban

8 Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2014

9 A II. VH után Európa a politikai berendezkedés tekintetében és demográfiai szempontból is kettészakadt nyugati országokban: „baby-boom” keleti országokban: „baby-bust” A 2. vh után a legtöbb nyugat-európai országban a termékenység felemelkedett a 30-as években tapasztalt mélypontról. A szocialista országok többségében, és nálunk is a csak néhány évig tartó, és kevésbé intenzív fellendülést erőteljes visszaesés váltotta fel. , Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, az NDK-ban, a Baltikumban és Magyarországon világviszonylatban is a legalacsonyabb szintre csökkent a termékenység. Lengyelországban ugyanakkor jelentősen nőtt a szülési gyakoriság, és ebben az időszakban a legmagasabb termékenységgel büszkélkedhetett Európában.

10 A szigorúan bet. abortuszti
A szigorúan bet. abortuszti ben születési hullámhegyet eredményezett. A rendkívül népszerűtlen intézkedést 1956-ban visszavonták, és gyakorlatilag mindenki számára lehetővé vált a születésszabályozásnak ezt a nem kívánatos eszköze. Hasonló erőszakos kormányzati beavatkozásnak lehettünk tanúi 1966-ban Romániában. (dekrét gyerekek) A TTA egy év alatt 1,9 -3,66-ra növ.

11 Az 1950-es évek közepén felgyorsult termékenységcsökkenés okai I.
abortusztilalom visszavonása, 1956-os forradalom leverése, mezőgazdaság kollektivizálása, a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése, a szellemiek arányának növekedése,

12 Az 1950 –es évek közepén felgyorsult termékenységcsökkenés okai II.
nők munkába állása, a kívánt gyermekszám korábbi teljesítése, a fiatal szülőképes korcsoportokban jelentős a nőtöbblet 1957-ben: éves korcsoportban ezer férfira nő 1955-ben: éves korcsoportban ezer férfira 995 nő

13

14 A szocialista országok gyermekvállalást ösztönző programjai az 1960-as, 1970-es években
intézkedés Magyarország 1967 GyES 1973 komplex népesedési csomag Csehszlovákia megemelt a családi pótlék lakásvásárlás támogatása gyermekgondozási segély NDK 1976 anyák munkaidejének csökkentése kedvezményes hitelek Románia 1966 abortusz- és fogamzásgátló tilalom Magyarország: Az 1975-ös csúcs évében gyermek született, a teljes termékenységi arányszám pedig 2,38-cal érte el a tetőpontját. Cssz: 1975-ben tetőzött 2,51-es teljes termékenységi arányszámmal

15 1980-ban a TTA alakulása az európai országokban
Luxemburg 1,49 Franciaország 1,95 Dánia 1,55  * Ukrajna Svájc Litvánia 1,99 Németország 1,56 Észtország 2,02 Hollandia 1,60 Fehéroroszország 2,04 Finnország 1,63 Bulgária 2,05 Olaszország 1,64 Csehország 2,07 Ausztria 1,65 Szlovénia 2,10 Belgium 1,68 Spanyolország 2,20 Svédország Görögország 2,23 Norvégia 1,72 Portugália 2,25 Oroszország 1,86 * Lengyelország 2,26 Egyesült Királyság 1,89 Szlovákia 2,31 Lettország 1,90 Románia 2,43 Magyarország 1,91 Ciprus 2,46 Horvátország 1,92 ĺrország 3,24 1980-ra már szinte alig volt olyan nyugati ország, ahol biztosítva lett volna az egyszerű reprodukció.

16

17 1984. évi népesedéspolitikai koncepció céljai
idősebb szülőképes korú (27-34 éves) női korosztályok ösztönzése a népesség egészségi állapotának javítása halandóság csökkentése ( csecsemők és a évesek) családi élet feltételeinek javítása

18 1984. évi népesedéspolitika eszközei
1985: GYED bevezetése (keresetarányos ) az anyasági segély összegének emelése a szülési szabadság időtartamának hosszabbítása a gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartamának hosszabbítása a lakásépítkezések területén további szociálpolitikai kedvezmények a terhes gondozás, a szülészeti ellátás fejlesztése a válás feltételeinek szigorítása

19 1990-ban a TTA alakulása az európai országokban
Olaszország 1,33 * Románia 1,84 Spanyolország 1,36 Magyarország 1,87 Görögország 1,39 Csehország 1,89 Ausztria 1,45 Ukrajna Németország Fehéroroszország 1,90 Szlovénia 1,46  * Oroszország Portugália 1,57 Norvégia 1,93 Svájc 1,58 Lettország 2,01 Luxemburg 1,60 Litvánia 2,02 Belgium 1,62 Észtország 2,04 Hollandia Málta Dánia 1,67 Lengyelország 2,05 Horvátország *  Szlovákia 2,09 Finnország 1,78 ĺrország 2,11 Franciaország Svédország 2,13 Bulgária 1,82 Ciprus 2,42 Egyesült Királyság 1,83 1990-ben még az európai országok mediánértékénél magasabb termékenységgel büszkélkedhetett a rendszerváltó országok többsége. Csupán Szlovénia, Horvátország, és Bulgária alkotta a kisebbséget.

20 Európai országok TTA boxplot ábrái
A TTA 90-es évekbeli zuhanásszerű visszaesése valamennyi átmeneti országot sújtotta. A RV utáni időszak mindenütt gyökeresen új, és nem ösztönző jellegű feltételeket teremtett a gyermekvállalás szempontjából. Drámai erejű zuhanást tapasztalhattunk a volt NDK területén, ahol 1990-ben még 1,50 TTA-t regisztráltak, 1991-ben pedig már csak 0,98-at. Ezután a világ megdöbbenésére 0,7-re esett vissza. A „vasfüggöny” megszűnését 1989 novemberében még eufórikus hangulatban ünneplő keletnémetek hamarosan megérezték, hogy a berlini fallal együtt a mesterségesen alacsonyan tartott árszínvonal, és a teljes foglalkoztatással biztosított jóléti szociális biztonság is összeomlottak. A termékenység rendkívüli visszaesése ezt a felismerést szinte pontosan 9 hónappal követte, és 5 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újból elkezdjen növekedni a gyermekvállalási hajlandóság.

21 A rendszerváltó országok termékenység csökkenésének főbb okai
szociális háló szétszakadása gyermeknevelés költségeinek emelkedése fiatalok előtti karrierlehetőség „kicsi vagy kocsi” dilemma

22 2014-ben a TTA alakulása az európai országokban
Portugália 1,23 Szlovénia 1,58 Görögország 1,30 Lichtenstein 1,59 Ciprus 1,31 Litvánia 1,63 Spanyolország 1,32 Lettország 1,65 Lengyelország Dánia 1,69 Olaszország 1,37 Hollandia 1,71 Szlovákia Finnország Málta 1,42 Belgium 1,74 Magyarország 1,44 Norvégia 1,75 Horvátország 1,46 Montenegró Németország 1,47 Albánia 1,78 Luxemburg 1,50 Egyesült Királyság 1,81 Románia 1,52 Svédország 1,88 Bulgária 1,53 Izland 1,93 Csehország Írország 1,94 Észtország 1,54 Franciaország 2,01 Svájc

23 Neoklasszikus elmélet
A gazdaság összefüggéseit a fogyasztás oldaláról közelíti. Az érték a fogyasztó szubjektív értékítélete. A jószágok egymással helyettesíthetők. A fogyasztó szereti a változatosságot. A fogyasztó az összes szükségletének egy-idejű figyelembevételével kívánja azokat minél magasabb szinten kielégíteni.

24 A gyermekvállalással együtt járó „haszontényezők”
a szülői létből származó örömök szociális jövedelmek fogamzásgátlás terheinek elmaradása

25 A gyermekvállalással együtt járó „áldozatok”
létfenntartási költségek iskoláztatási költségek gyermekgondozás miatt elmaradt jövedelmek gyermekneveléssel együtt járó korlátok

26 A termékenység közgazdasági magyarázata
Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági jelenségek alapja Az individuum szubjek-tív viszonya saját, szükségleteihez A gyermekszám általában tuda-tos választás. A gazdasági működés hajtóereje Az individuum törekvése saját szubjektív megelégedettségének maximális növelésére A gyermek egy speciális jószág, hasznosságokat és ráfordításokat testesít meg.

27 A termékenység közgazdasági magyarázata
Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági magatartás jellemzője Racionalitás által vezérelt, de pszichés adottságokon nyugszik A családok raci-onálisan és sza-badon döntenek A mérés módja Határelv alapján Minden egyes gyermek vállalá-sa előtt döntenek

28 A termékenység közgazdasági magyarázata
Közgazdasági kérdés Neoklasszikus álláspont Termékenységi magatartás A gazdasági dinamika tényezői Egyensúlyhoz való automatikus visszatérés Az 1960-as évek elején született generációk befejezett termékenysége 30 évre visszamenőleg a legmagasabb

29 Mélyszegénységben élő család gyermekvállalása

30 Átlagos jövedelmű család gyermekvállalása

31 Köszönöm a figyelmüket!

32 „Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövőm”
(Illyés Gyula: Szekszárd felé)

33 „Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok …”
(DVTK induló)