A folyóiratok tudományos mérése

Az előadások a következő témára: "A folyóiratok tudományos mérése"— Előadás másolata:

1 A folyóiratok tudományos mérése
Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár Berhidi Anna 2018/ félév

2 Tartalom Tudománymetriai mérőszámok
Impaktfaktor (Clarivate Analytics – InCites Journal Citation Reports) h-index „PageRank” alapú mutatószámok Eigenfactor, Article Influence SCImago Journal Rank (SJR), stb. CiteScore (Elsevier – Scopus) Altmetrics – „alternatív mérés”

3 Clarivate Analytics – InCites Journal Citation Reports (JCR)
Elérése közvetlenül a Web of Science platformján vagy a Központi Könyvtár honlapján keresztül: Ez a hivatalos forrása az impaktfaktornak! Közel folyóirat és konferencia anyag adatait elemzi több mint kiadótól különböző országokból Két kiadása van Science Citation Index Expanded (SCIE) Social Science Citation Index (SSCI) Érdemes a Help menüben böngészni:

4 Impaktfaktor (IF) érték (hányados) számítása
Folyóiratban megjelent közlemények átlag idézettségét mutatja. Adott évi idézetek Adott két évben megjelent közlemények számláló 2014 2015 2016 2017 2018 2019 nevező Nevezőben: csak idézhető közlemények száma (article, review)

5 Impact factor (IF) vagy Journal Impact Factor (JIF)
Folyóirat nevére, illetve ISSN (International Standard Serial Number) azonosítójára kereshetünk

6 IF – aktuális év SCIE kiadásban SSCI kiadásban
érdekesség: ugyanaz a folyóirat mindkét kiadásban megjelenhet SCIE kiadásban SSCI kiadásban

7 IF – továbblépés összes évre

8 IF – áttekintő: összes év
Továbblépés adott kategória IF lapjainak megtekintésére

9 Adott kategória folyóiratai
Tovább lehet lépni akár az összes kategóriára

10 Kiválasztott folyóiratok összehasonlítása (1)

11 Kiválasztott folyóiratok összehasonlítása (2)

12 Quartilisről általában
Adott IF-es folyóirat helyzete saját kategóriájában: Q1: jelenti a kategória folyóiratainak legjobb 25%-át Q2: % Q3: % Q4: az alsó %

13 Quartilis a JCR-ben Pl. az összes éves IF oldalon a Rank címkénél
Pl. adott kategóriánál a JIF Quartile résznél választható

14 H-index Jorge E. Hirsch – amerikai fizikus a kaliforniai egyetemen - javasolta ben. Éppen ezért Hirsch-indexnek is nevezik. Egy olyan mutatószám, amelyet eredetileg kutatók tudományos hatékonyságának és látható tudományos hatásának mérésére találtak ki: az egyén olyan publikációinak h-száma, amelyek legalább h-számú idézetet kaptak a szakirodalomban. Az index értéke nem haladhatja meg a publikációk összes számát. Népszerűségét mutatja, hogy több adatbázisban, forrásban is feltűnik, valamint nemcsak szerzőkre, hanem folyóiratokra, országokra, intézetekre, stb. is alkalmazzák.

15 Példa h-index megjelenésre
WoS Core Collection: Citation Report MTMT: szerző MTA V. Orvostudományi Osztály szakterületi táblázata (részlet)

16 „PageRank” megjelenése a mutatószámok között
Teljesítménymutatók, amelyek az idézeteket súlyozzák a minőségük alapján Eigenfactor (Washingtoni Egyetem), SCImago (spanyol egyetemek) Ezek az algoritmusok a Google módszeréhez hasonlóak: weboldalak helyett folyóiratokat rangsorolnak „idézésük” szerint, s figyelembe veszik, hogy honnan érkezett az idézet (súlyozás) A fenti két mutatószám jobb megértését önálló weboldalaik is segítik, ahol az értékek ingyenesen kereshetők is. Forrás: Hariharan Y. How To Stop Your Blog From PageRank Dilution [Internet].

17 Eigenfactor Az Eigenfactort a washingtoni egyetem biológiai részlegén fejlesztették ki Carl T. Bergstrom és kollégái, 2007 januárjában weboldalt is indítottak: A mutatószám forrása a Clarivate Analytics InCites Journal Citation Reports adatbázisa. A folyóiratokat a „befolyásuk” rangsorolja: mutatja egy adott folyóiratban található cikkek mennyire idézettek az elmúlt 5 évre visszamenőleg. Különbséget tesz a folyóiratok tekintélyét illetően. Az összes folyóirat Eigenfactor pontszámának összege 100, az egyes folyóiratok Eigenfactor értéke ennek bizonyos százaléka. E mutatószám kihagyja: a folyóiratok önidézeteit azokat a folyóiratokat, amelyeknek csak önidézeteik vannak az évente 12 cikknél kevesebbet felmutató folyóiratokat Az 5 évet felölelő periódus összhangba hozza a különböző tudományágakból érkező idézeteket is, amelyek nem mindig vannak „egy súlycsoportban”. …nem mindegy ugyanis, hogy az idézetek magasan értékelt lapból érkeznek, pl. Nature vagy Cell, vagy kevésbé rangos, szűk olvasóközönséggel bíró folyóiratból.

18 Article Influence Az eigenfactoros csapat megalkotta az Article Influence értéket, amely számítása alapján jobban összevethető az impaktfaktorral. Article Influence érték: egy folyóiratcikk viszonylagos befolyását méri. Átlagértéke: 1. Az ettől magasabb AI értékkel rendelkező cikket magas, az 1-től kisebb értékűt alacsony hatásúnak értékelik. Az Eigenfactor és az Article Influence értékek kereshetők az eigenfactoros weboldalon 1997 és 2015 között, valamint 2007-től 2017-ig elérhetők az online JCR-ben.

19 Folyóiratlista a 2015-ös Eigenfactor, Article Influence és Normalizált Eigenfactor értékek alapján

20 SCImago Journal Rank (SJR)
A SCImago csapat spanyol egyetemek kutatóiból áll. Többféle mutatószám kidolgozásával foglalkoznak. A SJR weboldala 2007 decemberében indult: A mutatószám forrása az Elsevier Scopus adatbázisa. A SJR a súlyozott idézetek átlag értékét mutatja adott évre vonatkozóan: az elmúlt 3 évre visszamenőleg vizsgálja a publikációk számát és az idézettséget is. A súlyozás itt is a PageRank algoritmuson alapszik. Nem veszi figyelembe a folyóiratok önidézeteit, ha az több mint 33%-át teszi ki az összes idézetnek. Böngészés a folyóiratok között:

21 Kategóriák

22 Quartilis a SJR oldalán

23 SJR – Magyarország folyóiratainak rangsora (2017)

24 További SCImagohoz köthető és Scopus adatbázisra támaszkodó teljesítménymutatók
SCImago Country Rank: a SCImago csapat dolgozta ki országok/régiók rangsorolására a Scopus adatbázis szakterületei és kategóriái szerinti besorolásban: SIR (Scimago Institutions Rankings): intézetek több szempont szerinti rangsorolására dolgozta ki a SCImago csapat, bővebben:

25 Leideni Egyetem csapata
SNIP (Source Normalized Impact per Paper) eredeti kidolgozása 2009-ben a leideni egyetem egyik kutatója, Henk Moed nevéhez fűződik. A SNIP-mutatószámmal összehasonlíthatjuk a különböző tudományterületi folyóiratok teljesítményét, ugyanis ez a mérőszám kiegyenlíti a szakterületek közötti idézési eltéréseket. 2012-ben módosult az eredeti SNIP a Universiteit Leiden Centre for Science and Technology Studies intézetének köszönhetően. Bővebb információ a metrikáról a következő oldalon található: Említés szintjén: IPP (Impact per Publication) – Scopuson alapuló, JCR IF- jéhez hasonló számítással

26 CiteScore – Scopus adatbázisban https://www.scopus.com/sources

27 Altmetrics „Alternative metrics”
tudományos közlemények „mérése”közösségi oldalak (facebook, twitter, stb.), linkek, könyvjelzők követésével: nem a hagyományos módon mért idézettsége a tudományos cikkeknek Az altmetric „pontszám” összetevői lehetnek: Említések száma Említés forrása, pl. blog, online magazin – súlyozzák Említő „személye”, pl. kutató, folyóirat osztja meg

28

29

30 Példa altmetrics megjelenésre különböző forrásokban
PlumX - pl. EBSCO szolgáltatónál: (bővebben a programról: Scientific Reports folyóirat egyik cikkénél (részlet): Review of Particle Physics folyóirat egyik cikkénél (részlet):

31 Köszönöm a figyelmet!