Mikro- és Makroökonómia

Az előadások a következő témára: "Mikro- és Makroökonómia"— Előadás másolata:

1 Mikro- és Makroökonómia
Utolsó felvonás 1/2 EDDIG: Társadalmi gazdagság változását akarjuk TUDOMÁNYOSAN (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért: I. POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3.1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3.1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3.2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; Aranystandard rendszer, 3.5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). II. ELMÉLETEKET „GYÁRTUNK” Rosier-modell a magánhitelpénz-rendszer működéséről. Uralkodó elmélet (hivatalos nevén általános egyensúlyelmélet) a kapitalizmus működéséről: nem jó. Akkor mire jó (használható) az uralkodó elmélet? 1/ Mikroökönómia (részproblémák megértésére) 2/ és a teljes gazdaság megértésében segít valamit?

2 Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony.
Kapitalizmus leírását célzó ELMÉLETEK: 1/ Uralkodó elmélet JÓLÉTI TÉTEL Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. Fennálló ideológia támasza, tehát örök (stabil), hatékony, igazságos D a valós gazdasági rendszer, amiben élünk S EGY APRÓSÁG: „…. az állítás, miszerint a szabad piac az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet …. marxizmussal való hasonlóság[át] nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának.” (Soros György 1997, The capitalist threat) 1/ AKKOR HASZNÁLHATÓ-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA? 2/ URALKODÓ ELMÉLET A NEM TELJES GAZDASÁGRÓL: MIKROÖKONÓMIA

3 NEM I GEN ! Karl Marx Silvio Gesell HETERODOX elméletek
AKKOR HASZNOS-E AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ? MI AZ URALKODÓ ELMÉLET LÉNYEGE, AMIHEZ KÉPEST MÁS ELMÉLET KELL? ORTODOX elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ gazdagodás alaplogikája (OIKONOMIA): Á-(P)-Á’ 2/ egyéni és társadalmi gazdagság AZONOS TERMÉSZETŰ (jószágok) HETERODOX elméletek NEM 2/ megtartja, DE 1/ KAPITALizmus lényege a Tőke=termelőeszköz KREMATISZTIKUS felhasználása. A KAPITALIZMUSBAN A PROBLÉMÁK GYÖKERE A KREMATISZTIKÉ. Krematisztikus felhasználás a magántulajdon szükségszerű velejárója egy pénzgazdaságban, ezért egyetlen megoldás: MAGÁNTULAJDON ELTÖRLÉSE (KOMMUNIZMUS). MÁS ELMÉLET KELL NEM ÖRÖK és NEM HATÉKONY rendszer szinten (válságok, munkanélküliség), NEM IGAZSÁGOS (kizsákmányolás) Karl Marx I GEN ! Első Jóléti tétel sérül monopóliumok okán, ami gazdagság átosztást okoz. A KÉT ALAPVETŐ MONOPÓLIUM a kapitalizmusban: 1/ FÖLD MAGÁNTULAJDONA – földjáradék 2/ PÉNZ aszimmetriája a jószágokkal szemben – kamat MEGOLDÁS: 1/ FÖLDREFORM – szabad föld (államtól bérelni) 2/ PÉNZREFORM – szabad pénz (hasonlóvá tenni a jószágokhoz) elmélethez! az alakítsuk Valóságot Silvio Gesell

4 Természetes gazdasági rend
Szabad pénz-rendszer - Állam vásárlással teremtik - Pénz „megromlik” EZ az igazán SZABAD gazdaság (kapitalizmus béklyójából felszabadulás) azaz a Természetes gazdasági rend Emberiség (mint faj, populáció) sikere az egyéni kiválóság továbbadásán múlik Nem véletlen, hogy Marx kapott teret, mert utópia Eszköz Magán szereplők Forrás Egyéni gazdagság 1000Hr 100Hr PÉNZ Bogár László Eszköz Állam Forrás 100Hr PÉNZ mert így akarták … AKKOR HASZNOS-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ? Keynes-i elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ megtarva DE 2/ egyéni és társadalmi gazdagság NEM AZONOS TERMÉSZETŰ (számviteli/pénzáramlási megközelítés) John Maynard Keynes Részben

5 Számviteli (majd látjuk miért pénzáramlási) megközelítés
Eddig ennyit tudunk: B egyén A egyén Valós Eszköz (jószág) Egyéni Gazdagság Valós Eszköz (jószág)* Egyéni Gazdagság * A valós eszközöket és az uralkodó elmélet jószágfogalma nem azonos, de ezen a szinten tekintsük azonosnak. Pénzügyi forrás Pénzügyi eszköz

6 Folyó számlák (flow számlák)
A gazdaság működésének ábrázolása a számviteli megközelítésben A NEMZETI SZÁMVITEL ALAPLOGIKÁJA Cél: „nemzet gazdagodásának” számbavétele Flow típusú számlák (tevékenységből eredő) gazdagság-változást mutatják pénzben kifejezve Sze r e p l őnkén t száml ák Folyó számlák (flow számlák) Stock típusú számlák csökken nő Kiadás Jövedelem jobb oldalon nő, mert az egyéni gazdagságot is jobb oldalra tesszük Költségek egyenleg Profit krematisztikus terv végrehajtásához szükséges t-edik időszaki kiadás Nem költség kiadás egyenleg Megtakarítás S (meggazdagodás) Stock típusú számlák a már megszerzett gazdagság formájának alakulását mutatja pénzben kifejezve Eszközök változása Források változása Valós eszközök változása Tőkeszámla Beruházás (I) – Amortizáció (A) I: olyan költés (nem kiadás!!), ami a krematisztikus tervben az elkövetkezendő időszakokban számolandó el költségnek egyenleg S-(I-A)=FK FK: Nettó hitelnyújtás (+) hitelfelvét (-) A: a krematisztikus tervben a beruházásokból az időszakban költségként elszámolt rész Pénzügyi számla Pénzügyi eszközök változása Pénzügyi források változása FK:Nettó finanszírozási képesség (+)/ igény (-) FK+dPF=dPE

7 AZONOSSÁGOK: Egy szereplőre 1/ FK=dPE-dPF 2/ S-(I-A)=FK ∑
Összes szereplőre 1/ ∑FK=0 2/ ∑S- ∑(I-A)= ∑FK=0 mert PE egyik szereplőnél=PF másiknál Azaz: ∑S= ∑(I-A) Értelmezése: Társadalmi gazdagság változása = valós eszközök változása

8 = CI P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze
Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Költségek Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I Mivel: E: ∑FK=0 Teljes kibocsátás (termelés) Összes jövedelemben (teljes kibocsátásban) NINCS BÉR, mert … VAN: oikonomikus vásárlás C, és krematisztikus vásárlás I és CI: TERMELŐFELHASZNÁLÁS: t-edik időszaki termelésben felhasznált termék-vásárlásra (teljes kibocsátás vásárlásra) fordított pénzköltést, melyet ugyanebben az időszakban krematisztikus szereplőknél költségként (egyébként) számolnak el Y: hozzáadott érték (ha piaci áron, akkor GDP: egy ország területén a rezidensek által egy év alatt megtermelt többlet-termékek értékét pénzben kifejezve) CI P= CI+C+I E: Y=C+I = S Y=C+I = C+S Nemzeti számviteli (gazdasági körforgás) azonosság Hogyan lesz ebből gazdasági modell?

9 Egyszerűsített Keynes-i modell
Y=C+I Feltételezzük: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): YS YD Yse=Ce+Ie Egyszerűsítsünk! Yse legyen = Ys Illetve Ce=C(Y) Egyensúlyban: YS=YD, legyen =Y Tehát: Y= C(Y)+Ie, Ie=I (VS=0) Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről feltételezzük: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás C0 Például: YS=Y

10 Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (1):
1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövelt kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Újklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

11 Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (2):
Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!!

12 y y=c(y)+i Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (3):
3/ ÁLLÍTÁS: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki. Nevezetesen az összes piac egyensúlya mellett lehet, hogy a munkapiacon egyensúlytalanság van. Hogyan? A munkapiac aszimmetrikus!! (Keynes elfogadja, hogy a munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg, de elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból.) Itt legyen p árszínvonal rögzített: Ekkor Y=y – nominál/reál változók közötti kapocslatra visszatérek! y y=c(y)+i L foglalkoztatottság Nincs ok, hogy ez pont megegyezzen a teljes munkakínálattal.

13 ÁBRÁN: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki
W y=c(y)+i LD LS Kényszerű munkanélküliség KEYNES y L LD A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls Pl.:

14 Nominál és reál árak (változók) közötti kapcsolat:
Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben jószágkosár Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát:NOMINÁLIS: ugyanazt a jószágkosarat (1db) mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015-ben (25800Ft2015) illetve 2016-ban ( ) versus ugyanabból a pl. bázisidőszaki pénzből (25800Ft2015) mennyi jószágkosarat lehet megvásárolni 2015-ben (1db) illetve 2016-ban (1/0,9961db).

15 Feladat: egyszerűsített Keynes-i modell
Legyen egy zárt gazdaságban a kormányzaton kívül a megtakarítás az alábbi függvénnyel adott: S/korm =0,2(Y-0,4Y)-100, ahol a 0,4 az adók 40%-os nagyságára utal ben (bázisév) a kormányzati kiadások nagysága 800ft, beruházásoké 140ft. Az aggregált termelési függvény: , ahol K a tőke, L a munka mennyisége. (Feltételezzük, hogy az uralkodó elmélet és a számviteli elmélet tőkefogalma közti különbségtől eltekinthetünk.) Az induló tőkeállomány 400ft értékű. Az amortizációtól eltekintünk. Határozza meg a háztartások fogyasztási függvényét! Határozza meg az egyensúlyi GDP-t és a költségvetés egyenlegét! Mekkora kellene legyen a kormányzati kiadás, ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen? Mennyivel változik a GDP, ha a kormányzati kiadás 52-vel nő? Mekkora a költségvetési kiadások multiplikátora? Mennyivel változik a kormányzati szektort leszámítva a megtakarítás nagysága, ha a megtakarítási határhajlandóság 10%ponttal nő? Hogyan értelmezi ezt az eredményt a megtakarítási paradoxon fényében? Amennyiben a munkakínálati függvény LS=15*W/p, akkor mekkora a kényszerű munkanélküliség, ha Keynes feltételezésének megfelelően aszimmetriát tételezünk fel a munkaadók és a munkavállalók között? Ha egy időszakos beruházásokban gondolkozunk és tudjuk, hogy nincs infláció, akkor hogyan alakul a foglalkoztatás 2016-ban? Emlékeztető kérdés: krematisztikus gazdaságban normális működés esetén hogyan alakul a beruházás? Ennek fényében értelmezze a fenti eredményt! Lehetséges-e nulla reál GDP növekedés, nulla infláció és konstans foglalkoztatottság hosszú távon? Állítását igazolja!

16 Nemzeti számvitel Jövedelemáramlás oldaláról történő számbavétel
Nem pénzügyi számlák Folyó számlák Felhasználás (-) Termelési számla Forrás (+) Termelő felhasználás (CI) Értéktöbblet (VA alapáron) Piaci kibocsátás (alapáron) Saját végső felhasználási célú kibocsátás Jövedelmek keletkezése számla Munkavállalói jövedelem (W) Termelési és importadók és támogatások egyenlege Bruttó működési eredmény és vegyes jöv. (EBE) VA Elsődleges jövedelmek elosztása - számla Tulajdonosi jövedelem (kamatok, társaságok felosztott jövedelme) Elsődleges jövedelmek bruttó egyenlege EBE Tulajdonosi jövedelem Jövedelmek másodlagos elosztása - számla Jövedelem és vagyonadók Társadalombiztosítási juttatások Egyéb folyó jövedelem - átutalások Bruttó rendelkezésre álló jövedelem Társadalombiztosítási hozzájárulások (befizetések) Egyéb folyó transzferek Jövedelmek felhasználása - számla Fogyasztás Bruttó megtakarítás (EB) Eszközök változása Tőkeszámla Források változása FBCF Készletváltozás Nem termelt nem pénzügyi eszközök Nettó hitelnyújtás (+) Hitelfelvét (-) EB Beruházási támogatás (+) Kapott és (-) adott tőketranszfer Pénzügyi számla számlák Pénzügyi Pénzügyi eszközök nettó beszerzése (változása) Készpénz és betétek, Értékpapírok, Biztosítástechnikai tartalékok, Monetáris arany Kötelezettségek nettó felmerülése (változása) Hitelek, Egyéb tartozások (Nettó) finanszírozási képesség (+) (Nettó) finanszírozási igény (-) Nemzeti számvitel a valóságban Termékadók és támogatások egyenlege:TTE TTE VA piaci áron =GDP Jövedelemáramlás oldaláról történő számbavétel GDP TTE flow típusú számlák Nemzetgazdaság Rezidensekből: Háztartások Nem pénzügyi társaságok Pénzügyi társaságok Kormányzat ÉS Külföld stock típusú számlák

17 KSH honlapon:

18 KSH honlapon:

19 KSH honlapon:

20 I-A Nemzeti Számvitel - társadalmi szint alábontva SV SH SB W CI
Vállalat - Flow számlák Költségek Nem költségek E: SV dE Tőkeszámla dF I-A E: FKV SV dE Pénzügyi számla dF FKV Háztartás - Flow számlák Nem költségek E: SH dE Tőkeszámla dF E: FKH=SH SH dE Pénzügyi számla dF FKH Bank - Flow számlák Költségek Nem költségek E: SB dE Tőkeszámla dF E: FKB=SB SB dE Pénzügyi számla dF FKB W CI E: VAG A E: VAN W KV E: ΠV CI I C KV OV E: ΠB OB ΠB C OB OV dN dMH dNH dM ΠB=OB+SB SB=FKB FKB+dM=dN dMV dNV Rosier-modell: dM=dN-SB dM=dN-(ΠB-OB)

21 Feladat Tekintsünk egy háztartásokból, vállalatokból és bankból álló gazdaságot. Az adatok fityingben értendők. Tételezzük fel, hogy egy gazdaságban a háztartásoknak soha sem volt megtakarítása és a gazdaságról a t-edik időszakban az alábbi adatokat ismerjük: a bankok nyeresége 300Ft, csőd nem volt, a kamat 5%, bérkifizetéstől eltekintünk. a hitelek növekedési üteme 10%. a vállalatok 600 Ft osztalékot fizetnek, 2/3-át a háztartásoknak, 1/3-át a bankoknak; a bankok osztalékot csak a háztartásoknak fizetnek, ez nyerségük 2/3-a. a termelő felhasználás mindig a kifizetett bér fele. A beruházás 450 volt idén, az amortizáció 200. Tudjuk, hogy összesen 2000 bért fizettek ki. 1/ Könyvelje le nemzeti számlákon folyó, tőke és pénzügyi számlákra megbontva a t-edik év gazdasági eseményeit. 2/ Írja fel a társadalmi meggazdagodás egyenletét (∑S=I-A) és a Rosier-modell alapegyenletét a konkrét adatokkal!