Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival,

Az előadások a következő témára: "  Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival,"— Előadás másolata:

1   Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik.

2 A népességszám mutatói:
Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.

3

4 A népességnövekedés történelmi szakaszai
Első szakasz (Európa a XVIII.sz. Közepéig): Magas születési arány, magas halálozási arány, alacsony várható élettartam, (járvány, éhínség, háborúk, magas csecsemőhalandóság) Lassú népességnövekedés. (Néhány amazóniai törzs) Második szakasza (XVIII. sz. II.felétől főleg Ny-Európában): Magas születési arány, csökkenő halálozási arány, csökkenő gyermekhalandóság, növekvő várható élettartam, (ipari, mg.-i fejlődés, életkörülmények jobbak) Gyorsuló népességnövekedés. A fejletlen világban még nem érezhető a változás.(nincs ilyen) Harmadik szakasz ( ) elkülönül a fejlett és fejletlen világ): A felszabaduló gyarmatokon, fejletlen államokban is javuló körülmények, a járványok megfékezése lecsökkenti a halálozási rátát. A születések száma még mindig magas. XX. sz. II. Felében népességrobbanáshoz vezet. (Afrika)

5 Negyedik szakasz ( ): a, fejlett országokban csökkenő születési arány, tovább csökkenő halálozási arány, tovább növekvő várható élettartam, mérséklődő népességnövekedés (esetleg fogyás) b, a fejlődő világban is lassul a növekedés, de még mindig magas (Ázsia, Dél-Amerika) Csak a fejlett országokban! Ötödik szakasz: lassú gyarapodás, születések száma még a halálozások felett, de a társadalom öregszik (Észak-Amerika) Hatodik szakasz: elöregedő társadalom, alacsony születési arány, növekvő halálozási arány, magas várható élettartam, Népességfogyás.

6

7 Indítsd el!

8 World population (millions, UN estimates)[10]
# Top ten most populous countries 2000 2015 2030* 1 China* 1,270 1,376 1,416 2 India 1,053 1,311 1,528 3 United States 283 322 356 4 Indonesia 212 258 295 5 Brazil 176 208 229 6 Pakistan 138 189 245 7 Nigeria 123 182 263 8 Bangladesh 131 161 186 9 Russia 146 149 10 Mexico 103 127 148 World total 6,127 7,349 8,501

9

10 A Föld népességszáma: 6 794 520 948 fő (2010. január 5.)

11 Előrejelzések Jelenlegi népességnövekedési ráta (1,2%) a jövőben folyamatosan csökken: 2020 – kb. 1% 2050 – kb. 0,5% Jelenlegi tendenciákkal számolva: – 10 milliárd fő körül stabilizálódik a világ népességszáma Fejlett és fejlődő országok jelenlegi eltérő népesedési helyzetének konfliktusai – Migráció Hosszútávon legsúlyosabb problémák: Öregedés Szegénység fokozódása

12 Túlnépesedés és népességfogyás kettős problematikája a világon!
„Demográfiai gazdasági paradoxon”: gazdasági szempontból minél több gyermeket vállalhatnának az emberek, annál kevesebb gyermekük lesz (Birg, H. 2005)

13 jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Migráció !

14 Countriesbyfertilityrate.svg

15 1000 újszülöttből 600 ázsiai 200 afrikai 150 amerikai (3/4-e dél-amerikai) európai ausztrál, óceániai

16 A születéskor várható élettartam
A világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

17   >80   77.5–80   75–77.5   72.5–75   70–72.5   67.5–70   65–67.5   global life expectancy as 71.4 years.[7060–65   55–60   50– map showing average life expectancy by country in years. In 2015, the World Health Organization estimated the average

18

19 Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2)
. A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai : földrajzi és történelmi tényezők

20 Population density (people per km2) map of the world in 1994.

21 A világ népességtömörülései:
Ázsiai kettős góc: Kelet-Kína, Korea, Japán India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.

22 A népesség összetétele
Kor és nem szerinti összetétel gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

23

24 A korfa alakja

25 Nemzet, nemzetiség, etnikum
Nemzetnek az állampolgárok történelmileg kialakult tartós, politikai-gazdasági közösségét nevezzük, amit a közös terület, a gazdaság, a kultúra, a nyelv, a történelmi múlt és az államszerkezet köt össze. Nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott államban élő, de nem a többségi nemzethez tartozó közösség. Nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja őket egybe. Etnikum az összetartozás tudatával bíró népcsoport, amelynek kulturális vonásai (nyelv, hagyományok) viszonylag állandóak, s megkülönböztetik őket más népektől, népcsoportoktól. Nincs feltétlenül önálló országuk, pl. ide tartoznak az Európában élő romák.

26 Foglalkozási szerkezet
A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

27

28 A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

29 A legtöbb hívőt tömörítő nagy világvallások: a keresztény, az iszlám, a mohamedán, a buddhista és a hindu.

30 Nyelvek – világnyelvek
Földünk lakói megközelítően 3000 féle nyelven beszélnek Közülük a 16 legelterjedtebb nyelven a világnépesség 60%-a beszél. Az ENSZ hivatalos nyelvei: az angol, a spanyol, a francia , az arab, a kínai és az orosz nyelv. Azokat a nyelveket, amelyeket sokan beszélik, világnyelveknek nevezzük. A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik

31 A népesség mozgásai: Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. Tényleges szaporodás A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

32 kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások
országok közötti vándorlások országon belüli népességmozgások

33 A gazdasági fejlettség és az életesélyek összefüggései
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

34