FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK

Az előadások a következő témára: "FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK"— Előadás másolata:

1 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK
HÉT FÉLÉV TÉNYEI, ADATAI, STATISZTIKÁI ÉS DILEMMÁI ŐSZÉTŐL 2017 VÉGÉIG Bakacsi Gyula Budapest, november 26.

2 2014-2017 között (7 félév) Beindított FOSzK képzések száma: 451*
(egy beindított szaknál ÁN, ÁL, ÖN, ÖL összeszámítva) Összes beiskolázott hallgató: fő FSZ képzést indító FOI-k száma: *A kapott OH adattábla logikáját követve ha azonos szakhoz több szakirány tartozott és azt külön soron tüntették fel, az itt is külön képzésként szerepel.

3 A hallgatók megoszlása finanszírozási forma és munkarend szerint
Nappali Levelező % Állami 57,37% 20,58% 77,95% Önköltséges 13,01% 9,04% 22,05% 70,37% 29,63% 100,00% Forrás: OH adattábla alapján saját szerkesztés

4 A hallgatók megoszlása finanszírozási forma és munkarend szerint
Forrás: OH adattábla alapján saját szerkesztés

5 A hallgatók megoszlása képzési területek között
Érintett FOI-k száma Meghirdetett szakok száma (össz.) Hallgató létszám Gazdaságtudományok 26 76,47% 256 56,76% 14.758 61,00% Agrár 14 41,18% 81 17,96% 2.179 9,01% Informatika 13 38,24% 31 6,87% 2.053 8,49% Jog 6 17,65% 1,33% 1.878 7,76% Társadalomtudományi 20 58,82% 47 10,42% 1.684 6,96% Pedagógusképzés 12 35,29% 3,10% 1.092 4,51% Művészet 7 20,59% 8 1,77% 388 1,60% Orvos és egészségtudományi 3 8,82% 110 0,45% Műszaki 2 5,88% 0,44% 53 0,22% Összesen 34 451 100,00% 24.195

6 A hallgatók megoszlása intézmények között – felsőház („ezer fölöttiek klubja”)
FOI Hallgató % Kummulált % 1 Budapesti Gazdasági Egyetem / Főiskola 4546 18,79% 2 Debreceni Egyetem 2336 9,65% 28,44% 3 Szegedi Tudományegyetem 1825 7,54% 35,99% 4 Károli GáspárReformátus Egyetem 1578 6,52% 42,51% 5 Pécsi Tudományegyetem 1521 6,29% 48,80% 6 Pannon Egyetem 1380 5,70% 54,50% 7 Eszterházy Károly Egyetem / Főiskola 1322 5,46% 59,96% 8 Széchenyi István Egyetem 1081 4,47% 64,43%

7 A hallgatók megoszlása intézmények között – középmezőny (200-1000)
FOI Hallgató % Kummulált % 9 Nyugat-magyarországi / Soproni Egyetem 957 3,96% 68,39% 10 Szent István Egyetem 814 3,36% 71,75% 11 Miskolci Egyetem 789 3,26% 75,01% 12 Nyíregyházi Egyetem 719 2,97% 77,98% 13 Kaposvári Egyetem 594 2,46% 80,44% 14 Neumann János / Pallasz Athéné Egyetem 568 2,35% 82,79% 15 Dunaújvárosi Egyetem 552 2,28% 85,07% 16 Budapesti Metropolitan Egyetem 459 1,90% 86,96% 17 Gábor Dénes Főiskola 437 1,81% 88,77% 18 Kecskeméti Főiskola 378 1,56% 90,33% 19 Óbudai Egyetem 373 1,54% 91,87% 20 Zsigmond Király Egyetem / Főiskola 323 1,33% 93,21% 21 Szolnoki Főiskola 284 1,17% 94,38% 22 Károly Róbert Főiskola 282 95,55% 23 Kodolányi János Főiskola 259 1,07% 96,62% 24 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 206 0,85% 97,47%

8 A hallgatók megoszlása intézmények között – alsóház (-200)
FOI Hallgató % Kummulált % 25 Edutus Főiskola 155 0,64% 98,11% 26 Eötvös Loránd Tudományegyetem 107 0,44% 98,55% 27 Tomori Pál Főiskola 94 0,39% 98,94% 28 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 89 0,37% 99,31% 29 Budapesti Corvinus Egyetem 49 0,20% 99,51% 30 Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 37 0,15% 99,67% 31 Eötvös József Főiskola 0,12% 99,79% 32 Debreceni Református Hittudományi Egyetem 0,11% 99,90% 33 Gál Ferenc Főiskola 15 0,06% 99,96% 34 Színház- és Filmművészeti Egyetem 10 0,04% 100,00%

9 A komoly súlyú piaci szereplők
Az 5 legnagyobb piaci szereplő viszi a teljes hallgatói létszám közel 50%-át A 11 legnagyobb piaci szereplő viszi a teljes hallgatói létszám 75%-át Az öt nagy közül: a BGE egyetlen képzési területen van jelen (gazdaságtudományok) 26 szakkal – ezzel a legnagyobb piaci szereplő egyben a legkoncentráltabb; a Debreceni Egyetem 6 képzési területen (agrár, gazdaságtudományok, jog, pedagógus, társadalomtudomány) hirdetett szakokat (18-at) a Szegedi Tudományegyetem 7 képzési területen (agrár, gazdaságtudományok, informatika, jog, művészet, orvos- és egészségtudományi, társadalomtudomány) hirdetett szakokat (33-at) a Károli 6 képzési területen (gazdaságtudományok, jog, művészet, pedagógus, társadalomtudomány) hirdetett szakokat (16-ot) a Pécsi Tudományegyetem 7 képzési területen (agrár, gazdaságtudományok, jog, művészet, orvos- és egészségtudományi, pedagógus, társadalomtudomány) hirdetett szakokat (18-at) – a meghirdetett szakok számát is figyelembe véve ez a „legdiverzifikáltabb” portfolió

10 A hallgatók megoszlása félévek szerint (finanszírozási forma és munkarend szerinti bontásban)
ÁN ÁL ÖN ÖL  Összesen 2014 ősz 3318 1064 921 611 5914 2015 tavasz 30 12 42 54 138 2015 ősz 3632 1182 806 536 6156 2016 tavasz 13 16 33 53 115 2016 ősz 3780 1615 743 481 6619 2017 tavasz 25 15 62 2017 ősz 3082 1078 587 391 5138 Összesen 13880 4980 3147 2188 24195

11 Monoton növekedést követően 2017-től csökkenés
Keresztféléves indítás elenyésző Önköltségesek aránya végig monoton csökken

12 MAB határozatok Támogatott (T): 4 ( 1%) Megjegyzéssel támogatott (TM) 217 (54%) Nem támogatott (NT) 180 (45%)

13 A jogszabályváltozások következményei az akkreditációs eljárásra
Az FOSZK képzések akkreditációjának eljárása kapcsán alapvető szempontokat rögzítő 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet többször és lényeges elemeiben változott. Az induló állapothoz képest fogalmilag és tartalmilag is kikerült a jogsza- bályból a besorolási alapszak. Egyben megszűnt az a követelmény is, hogy a szakjegyzékbe való felvétel csak a besorolási szakhoz soroltan kezdemé- nyezhető. Az FOSZK szak - a korábbinál szélesebb értelmezésben – nem egy besorolási szakhoz, hanem képzési területhez kapcsolódik – a képzési terület bármely szakjához kapcsolódóan elnyerhető az FOSZK szak indítás jogosultsága. Kikerült a rendeletből az, hogy a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a kreditek 75%-át el kell ismerni. A gyakorlóhelyekre vonatkozó szerződéses megállapodásokkal rögzített hallgatói létszámkapacitás nem lehet kevesebb, mint az FOSZK képzésben tanulmányokat folytató hallgatók létszámának 50%-a. Ezekről az OH vezet nyilvántartást.

14 Akkreditációs szempontból ezek a módosítások a következő érdemi változást eredményezték
Az FOSZK szakok indításának akkreditációja során a MAB csak a KKK-nak való megfelelést, a tantervi vonatkozásokat vizsgálta, nem vizsgálta ugyanakkor a személyi megfelelőséget! Ez egészen addig indokolt volt, amíg az FOSZK szak indítás egyetlen alapszakhoz volt kötve, mi több, az FOSZK szak kredit- jeinek 75 %-át továbbtanulás esetén beszámították a vonatkozó besorolási alapszakba. Ez lényegében – külön vizsgálat nélkül is – garantálta azt, hogy a képzés mögött rendelkezésre állnak a megfelelő személyi feltételek. Ez a garancia azonban lényegében eltűnt azzal, hogy kikerültek a rendeltből mind az alapszakhoz kötöttség, mind a 75%-os kreditbeszámítási kötelezettség A besorolási alapszak helyett a tudományterület szakjaihoz kötődő indítási jogosultság megkérdőjelezhetővé teszi továbbá azt is, hogy az adott FOSZK szakban megszerzett kreditek a különböző tudományterületi alapszakok ese- tében milyen mértékben lesznek beszámíthatók (beszámíthatók lesznek-e)?

15 Felvetések, fejlesztő javaslatok
A FOSZK végzettséget nem, csak képzettséget ad - nincs világos, kutatással alátámasztott képünk arról, hogy ezt a munkaerőpiac hogyan értékeli!? Nincs világos, kutatással alátámasztott képünk arról, hogy a hallgatók milyen motivációval lépnek be a FOSZK képzésekbe!? Célszerű lenne tényszerűen feltárni az alapképzésben tovább tanulók számát és előmenetelét, különös tekintettel a besorolási alapszakok kibővítése után!