Az előadás az EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán”

Az előadások a következő témára: "Az előadás az EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán”"— Előadás másolata:

1 Az előadás az EFOP „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán” projekt támogatásával valósul meg

2 Cooperative public services - concepts and cases
Katona Márton, Petrovics Nándor Corvinus University of Budapest Perspectives of Local Governments in Central-Eastern Europe – Common Learning and Innovations 15 November 2018

3 Kutatási kérdések és hipotézisek
Az előadás tartalma Kutatási kérdések és hipotézisek Definíció Módszertan Előzetes eredmények

4 Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények A kutatási kérdések Miként javíthatja a közszolgáltatások minőségét, illetve növelheti annak előállításának hatékonyságát, ha az egyetem, a közszféra szervezetei, civil szervezetek, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság együttműködik a közszolgáltatások előállítása során? Milyen intézményi környezet – informális és formális intézmények – szükségesek ahhoz, hogy ez az együttműködés hatékonyan és eredményesen megvalósulhasson? Nemzetközi gyakorlatok tapasztalataiból kiindulva, Székesfehérvár hazai kontextusban talán az egyik legjobb terepet kínálja a civil, a vállalati és az önkormányzati szféra közötti közszolgáltatások ellátására irányuló hálózati együttműködések vizsgálatára.

5 Definíciós kísérletek (Kik?)
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Definíciós kísérletek (Kik?) The central idea in co-production is that people who use services are hidden resources, not drains on the system, and that no service that ignores this resource can be efficient (Ponton & John, 2012) Co-management refers to an arrangement, in which the third sector produces services in collaboration with the state (Brandsen & Pestoff, 2006) Co-production shifts the balance of power, responsibility and resources from professionals more to individuals, by involving people in the delivery of their own services (Boyle & Harris, 2009)

6 Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények A mi definíciónk: a kooperatív közszolgáltatások olyan közösen előállított közszolgáltatások... Állampolgárok és szervezeteik (pl. civil szervezetek) Önkéntesen (nem feltétlenül ingyenesen) Részt vesznek közszolgáltatások nyújtásában (tervezés, megvalósítás, értékelés, stb.) Az állammal, önkormányzattal együttműködve, hálózatszerűen

7 Hálózati együttműködés
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Hálózati együttműködés Valamilyen közpolitikai hálózaton keresztül valósul meg A közpolitikai hálózat (governance network) "az egymással kölcsönösen függő viszonyban lévő szereplők közötti társadalmi kapcsolatok többé-kevésbé stabil mintázata, amely egy adott közpolitikai probléma vagy program, illetve erőforrás-készlet körül csoportosul és amely interakciók sorozatán keresztül alakul ki, marad fenn, illetve változik." (Klijn és Koppenjan (2016) A hálózatok céljuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók: közös közpolitika-alkotást szolgáló hálózatok (networks for joint policy making); közpolitikai programok megvalósítását szolgáló hálózatok (networks for programme implementation); integrált szolgáltatásnyújtás (networks for integrated service delivery). (Meneguzzo és Cepiku 2004)

8 A kooperatív közszolgáltatások (co-production) két nagyobb hullám:
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Előzmények és feltételek & előnyök és hátrányok A kooperatív közszolgáltatások (co-production) két nagyobb hullám: as évek 2000-es évek és napjaink Cél a költségcsökkentés (erőforrás bevonás?) Tudáshiány (az állam van ráutalva a közösségekre?) Az államba vetett bizalom csökkenése (több demokrácia?) NPM irányzat vs. Co-production? Bizalom (előnyök és kockázatok) Motivációk, aktivitás (IT lehetséges szerepe) Nyitottság (állam és állampolgár) Hatékonyság, minőség vs. felelősségmegosztás

9 Módszertan Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok
Előzetes eredmények Módszertan Mélyinterjúk készítése Civil szervezet képviselőivel Önkormányzati szakértőkkel Helyi politikusokkal Fókuszcsoportos interjúk Kérdőív Nemzetközi Esettanulmányok Lektorált folyóirat, intézményi tényezők, Scopus A közös előállítás valamennyi fajtáját vizsgáljuk, számos szektorban (egészségügy, közbiztonsági szolgáltatások, költségvetési tervezés, szociális szolgáltatások)

10 Nemzetközi esettanulmányok
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Nemzetközi esettanulmányok Nem talátunk esettanulmányt (7) Nem találtunk megfelelő esettanulmányt(5) Elemzett esettanulmányok (16) 16 országból 45 esettanulmány 1 2 3 1 2 3 Bulgária Ciprus Magyarország Lettország Luxemburg Málta Románia Csehország Franciaország Litvánia Portugália Szlovénia Írország Ausztria Olaszország Belgium Hollandia Horvátország Lengyelország Dánia Szlovákia Észtország Spanyolország Svédország Finnország Egyesült Királyság Németország Görögország

11 Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Átalakuló önkormányzati szerephez való alkalmazkodás (verseny?) Együttműködésben rejlő lehetőségek feltárása Nyitottság Szabályozás Ösztönzők Civil szervezetek aktivitása Egy személyes vezetés Szétaprózódás

12 Motiváció és nyitottság
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Motiváció és nyitottság Nyitottság az állampolgár és nyitottság az állam részéről Mikor és miért vesznek részt az állampolgárok a folyamatokban? Bizalmatlanság esetén lesznek aktívak? Magasabb bizalom esetén lesznek aktívak (Neblo et al. 2010; Berger, 2009) Egyik esetben sem -> ösztönzés kell (Lee és Schachter, 2018) A magasabb szintű intézményi bizalom növelheti az állammal való állampolgári együttműködés valószínűségét (Boda és Medve-Bálint 2012). Költség-haszon elemzés? Digitalizáció Mit tehet az egyén most és mit 50 éve?

13 Nemzetközi esettanulmányok
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Nemzetközi esettanulmányok Ausztria Várostervezés Belgium Szennyezés elleni egészségügyi terv Site projekt Észtország Fogvatartottak reintegrációja Olaszország Közétkeztetés Horvátország, Lengyelország Részvételi költségvetés Hollandia – Németország

14 Milyen főbb esetek fordulnak elő?
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Milyen főbb esetek fordulnak elő? Kezdeményező és nyitott önkormányzat és állami szervezetek Aktív állampolgárok és civil szervezetek Magas bizalmi szint a szereplők között Kezdeményező és nyitott önkormányzat és állami szervezetek Passzív állampolgárok és civil szervezetek Alacsony bizalmi szint a szereplők között Passzív önkormányzat és állami szervezetek Aktív állampolgárok és civil szervezetek Alacsony bizalmi szint a szereplők között

15 Előzetes hazai tapasztalatok
Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Előzetes hazai tapasztalatok Információhiány Szabályozásban rejlő csapdák és lehetőségek Professzionalizálódó szervezetek hiánya és megléte Bizalom hiánya Hálózat létrehozásának és fenntartásának nehézsége Hiteles külső szereplő

16 Köszönöm a figyelmet! Katona Márton