A politikai rendszerek tipológiája I.

Az előadások a következő témára: "A politikai rendszerek tipológiája I."— Előadás másolata:

1 A politikai rendszerek tipológiája I.
A demokratikus rezsimek főbb fajtái Politológia I Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A politikai rendszerek tipológiája I.
Politika világának leggyakoribb vizsgált szintje: egy-egy állam hatalmi berendezkedése + kormányzati intézményei. Arisztotelész: alkotmányos formák megkülönböztetése aszerint, hogy hányan és dominánsan milyen társadalmi csoportok vesznek részt a döntésekben? Uralmi formák tipológiái: Három jó forma (királyság, arisztokrácia, politeia) Három rossz forma (türannisz, oligarchia, demokrácia)

3 I. A politikai rendszerek tipológiája II.
Politeia, mint a legjobb uralmi forma. Uralmi formák tipológiája különböző ismérvek alapján Uralmat gyakorlók száma szerinti besorolás: egy ember uralmán alapuló monarchia, kevesek arisztokráciája, többség demokráciája. Hatalom kétféle értelemben korlátozott: törvény vagy hatalommegosztás által. Montesquieu: uralmi rendszerek uralkodó alapelvekre való építése

4 I. A politikai rendszerek tipológiája III.
Georg Brunner: kormányzati és politikai rendszerek összehasonlító elméleteinek négy kérdésre kell választ adniuk: 1. Ki hozza meg az alapvető döntéseket? 2. Milyen mélyen hatolnak ezek a döntések a társadalom életébe? 3. Milyen célt követ az uralom? 4. Milyen eszközökkel folyik az uralom gyakorlása? Demokrácia és diktatúra megkülönböztetése uralom struktúráinak ismérve alapján.

5 I. A politikai rendszerek tipológiája IV.
Összehasonlító politológia: demokrácia és diktatúra megkülönböztetése Robert Dahl: poliarchia-elmélet Lényege: empirikusan mérhető ismérvek alapján történő kategorizálás Hatalom: inkluzív vagy exkluzív (befogadó v. kirekesztő) aszerint, hogy milyen részvételi lehetőséget kínál polgárainak.

6 I. A politikai rendszerek tipológiája V.
Politikai rendszerek osztályozása a fejlődés szempontjából (Almond és Powell). Három alaptípus: 1. primitív rendszerek, 2. tradicionális politikai rendszerek, 3. modern politikai rendszerek. Samuel Huntington: politikai modernizáció elméleti keretében a mai egypártrendszerek működésének vizsgálata. A politikai modernizáció három lehetséges útja:

7 II. Az államforma kérdése
Államforma: főhatalom jellege szabja meg. Monarchia intézményének fennmaradása: mérsékelt változások és folytonosság Monarchia mérsékeli a politikai pártharcok hevességét. Államszervezet formái: 1. centralizált (központosított állam); 2. szövetségi állam (USA, Németország); 3. államszövetség (Brit Nemzetközösség).

8 III. A kormányzati rendszerek főbb típusai
Demokrácia és diktatúra közötti különbség: a politikai rendszer struktúrájában, a hatalomgyakorlás módjában és terjedelmében, továbbá eszközeiben. Demokrácia és diktatúra több válfaja. Rezsim: társadalom intézményesen kialakult uralmi rendje. Politikatudományban: semleges fogalom

9 IV. A parlamentáris demokrácia I.
Végrehajtói hatalom kettős szerkezete: államfői és kormányfői hivatal elkülönülése. Államfő: örökletes uralkodó vagy választott köztársasági elnök. Végrehajtói hatalom súlypontja a kormány DE: államfőnek csak csekély a jogköre.

10 IV. A parlamentáris demokrácia II.
Törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonya: Törvényhozás nevezi ki a kormányt (politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek). DE nemcsak a kormány függ a parlamenttől, hanem a parlament is a kormánytól. Parlament csak meghatározott eljárások alapján ellenőrizheti a kormányt. A kormány nem utasíthatja a parlamentet.

11 V. A parlamentáris demokrácia III.
A demokráciák túlnyomó többsége parlamenti demokrácia. Parlamentáris demokrácia alapevée: parlamentnek felelős kormány (államfő jelképes szerepe) Kancellári típusú demokrácia: végrehajtói hatalom súlya. Miniszterelnök erős közjogi jogosítványai. Konstruktív bizalmatlansági indítvány:

12 VI. Az elnöki rendszer Végrehajtói hatalom monisztikus rendszere: államfő és kormányfő személye azonos (USA). Végrehajtói hatalom fejének és törvényhozásnak eltérő választási eljárások alapján való megválasztása. Hatalommegosztás elvének kitüntetett szerepe. Elnök: csak nagyon súlyos, alkotmány sértő esetekben mozdítható el. Decentralizált hatalmi struktúra.

13 VII. A vegyes – félig elnöki, félig parlamenti - rendszer I.
Vegyes rendszerek: dualisztikus szerkezetű végrehajtói hatalom (Franciaország). Az elnöki hatalom jóval erősebb, mint a parlamentáris rendszerekben. Elnököt hosszabb időre választják, mint a parlamentet. Kohabitáció fogalma Államelnök: nem felelős a parlamentnek. DE együtt kell működnie a kormánnyal.

14 VIII. A direktoriális rendszer
Végrehajtói hatalom: szövetségi tanács. Szövetségi tanács: 7 tagú, kantonok küldötteiből álló szövetségi gyűlés választja meg. De a szövetségi tanács megválasztása után nem tartozik felelősséggel a parlamentnek. Szövetségi elnök személye: hétfős testület tagjaiból évenként rotációs alapon változik. Példa: Svájc politikai rendszere.

15 Köszönöm a figyelmet!