A kutatás filozófiája.

Az előadások a következő témára: "A kutatás filozófiája."— Előadás másolata:

1 A kutatás filozófiája

2 Kutatás lehetséges céljai
Tudományos Üzleti Egyéb Bármelyik irányulhat a következőkre: Feltárás Leírás Magyarázat Értékelés (Igazolás?)

3 A kutatás általános folyamata
Probléma-meghatározás és a megközelítési mód kiválasztása; döntés a kutatás elvégzéséről Kutatási terv Terepmunka és adatgyűjtés Adat-előkészítés és adatelemzés Jelentéskészítés, prezentáció, tanulmányírás (interpretálás)

4 Az üzleti kutatás specialitása
Megbízás alapján, pénzért Alapja a döntéshozói információszükséglet A döntéshozói probléma NEM tudományos és NEM azonos a kutatási problémával, kutatási kérdésekkel („jéghegy-elv”) Ezért itt bonyolultabb és több erőforrást igényel a probléma-meghatározás, és 3 lépésből áll: Vezetői probléma meghatározása Kutatási probléma meghatározása Kutatás értékének meghatározása

5 A kutatási „hagyma” Filozófiai szint:
pozitivizmus, kritikai realizmus, interpretivizmus, posztmodernizmus, pragmatizmus… Elméletalkotási megközelítés szintje: Dedukció, abdukció, indukció Módszertan megválasztása: Kvantitatív, kvalitatív, vegyes; egy vagy több módszer Stratégiák szintje: Kísérlet, survey, tartalomkutatás, esettanulmány, akciókutatás, etnográfia, grounded theory… Időhorizont: Keresztmetszeti vagy idősoros Technikák, eljárások: Kérdőívezés, interjúzás, statisztikai módszerek…

6 A filozófiai szint Gyakorló kutatónak nem az izmusokat kell ismernie, hanem ezek dimenzióit… …de azért egy-egy tudományterületnek lehetnek tipikus filozófiai megközelítései. Lételmélet (ontológia; a valóság természete), ismeretelmélet (episztemológia; mit fogad el legitim tudásnak, megismerési módnak, azt hogyan lehet kommunikálni), értékelmélet (axiológia; az értékek és az etika szerepe a kutatásban) Objektivizmus vagy szubjektivizmus

7 Néhány ontológiai kérdés (példák)
Mi az, hogy „szervezet”, „vállalat”? Mi az a „gazdasági ember”? Mit jelent a „menedzselés”? Mi az a „hasznosság”? Mit tekinthetünk „hozamnak” vagy „költségnek” egy adott beruházás esetében? …

8 Néhány episztemológiai probléma (pl.)
Hogyan szerezhetünk tudást az adott témáról? Mikor lehetünk biztosak a tudásunkban? Mi számít megfelelő adatfelvételnek? Milyenek a jó adatok? Milyen kutatási kérdés érdemes arra, hogy kutassuk (pl.diplomamunkaként)?

9 Néhány értékelméleti kérdés
Értéksemlegesnek kell-e maradnunk? Milyen szerepet kaphatnak értékeink a kutatásban? Mihez kezdjünk a vizsgálati alanyok értékeivel? Vagy más tudományterületről jövő partnerkutatóink értékeivel?

10 Objektivizmus vs. szubjektivizmus
Reál Külső (externális) Univerzális (egy valóság) Dolgok (granuláris) Rend Természettudományos Tények Számok Megfigyelhető jelenségek Törvényeszűségek keresése (általánosítás) Értékmentes Elfogulatlanság, elkülönülés Nominális Társadalmi konstrukció Relativista (több valóság) Folyamatok Káosz Humán- és bölcsészettud. Vélemények Narratívák Tulajdonított jelentések Egyének, kontextusok, specifikumok Értékvezérelt (kötött értékek) Belsővé tétel, reflexió

11 Pozitivizmus Részletesebben ld. tudományfilozófiai bevezető
Értékmentes, természettudományos (mérés!), erősen strukturált Tipikusan deduktív (elméletekből „építkezik”) Kvantitatív, nagymintás

12 Kritikai realizmus Míg a közvetlen realizmus szerint a tapasztalások valós képet adnak a világról, addig a ~ megpróbálja a tapasztalatokat megfejteni, keresi mögöttük a valóságot. Tipikusan retroduktív (visszafejtés) A valóságot (okozati struktúrák, mechanizmusok) nem ismerhetjük meg, még csak a tényleges eseményeket és dolgokat sem (amiket a valóság hoz létre), csak a megfigyeléseinkből származó adatokat.

13 Interpretivizmus Tipikusan induktív Kismintás, mélyvizsgálatok,
Kvalitatív módszerek

14 Posztmodern megközelítés
Tipikusan dekonstruktív Anomáliák mélyvizsgálata (ld. Thaler a közgázban)

15 Pragmatizmus A kutatási probléma és -kérdés vezérli
Hangsúly a praktikus megoldásokon és az eredményességen (valahogy meg kell oldani) Módszertani nyitottság

16 Az elmélet kialakítása, fejlesztése
Dedukció Indukció Abdukció (következtetés a legjobb hipotézisre)

17 Dedukció Logikája: helyes premisszákból helyes lesz a következtetés
Általánostól a specifikus felé Az adatok szerepe a tesztelés A kutatás célja a falszifikáció vagy verifikáció

18 Indukció Logikája: a premisszák nem ellenőrzött következtetésekre vezetnek Specifikustól az általános felé Az adatgyűjtés szerepe a feltárás, a minták és motívumok azonosítása, konceptuális keretek kialakítása Elméletalkotási célok

19 Abdukció Tesztelhető következtetések (hipotézisek) a premisszákból
A specifikus és az általános közötti kapcsolatokból általánosít Az adatgyűjtés célja a jelenségek feltárása, motívumok és mintázatok feltárása, ezek elhelyezése az elméleti (konceptuális) keretben, és ezek tesztelése Cél az elméletalkotás vagy -módosítás; a létező elméleteket felhasználhatja újak, vagy javítottak kialakításához

20 Erről ennyit.