Pella Aigai hetairoi ~ philoi I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( ) Sztrümón-folyó Tempé-völgy I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( )

Az előadások a következő témára: "Pella Aigai hetairoi ~ philoi I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( ) Sztrümón-folyó Tempé-völgy I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( )"— Előadás másolata:

1

2

3 Pella Aigai hetairoi ~ philoi

4 I. Amüntasz (540-495) I. Alexandrosz (495-452) Sztrümón-folyó
Tempé-völgy I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( ) 4

5 Makedónia 1. Eredeti szállásterület: a Felső-Haliakmón vidéke = Felső Makedónia – innen Keletre szorítják őket a molosszoszok a 12. században A terület nagy része hegyvidék, Alsó-Makedónia mocsaras: alkalmatlan földművelésre Kecsketenyésztők >> kecske a címerállat – pénzeken is Aigai a főváros (Delphoi utasítására ott alapít I. Perdikkasz fővárost, ahová a kecskék vezették), majd az 5. század végétől Pella Társadalom: nagyobbak a társ. különbségek, mint Hellaszban: az arisztokraták jóval gazdagabbak, mint a gazdag görögök, a parasztok szegényebbek mint Hellaszban

6 Makedónia 2. Kezdetleges monarchia: öröklődő, gyenge királyság, a hadseregnek jóvá kellett hagynia a királyt, ill. a hadsereg választott a dinasztiából Jelentős ügyeknél a királynak össze kellett hívnia a gyűlést A királyt az általa kiválasztott hetairoi v. philoi segítették Bírákat, hadvezéreket a király jelöl ki É-Makedónia fejletlenebb, törzsek szerint szerveződik

7 Makedónia történetéről
I. Amüntasz ( ) és fia, I. Alexandrosz ( ) behódolnak a perzsáknak, segítik őket, cserében hódíthatnak – Alex. közben a görögök felé is tesz gesztusokat: figyelmeztet a Tempé-völgy megkerülhetőségéről, fát küld (hintapolitika) Athénnal súrlódások a Sztrümón folyó környéki érdekeltségeik miatt A Pelop. háború idején a makedónok számos alkalommal váltanak oldalt II. Philipposz előtt gyenge, jelentéktelen állam

8 A makedón-kérdés De a királyok Argoszból származnak a mítoszok szerint
Görögök-e a makedónok Nyelv alapján: Nincsen makedón irodalom, nincsenek feliratos források Plutarkhosznál, Curtius Rufusnál a szereplők a makedón nyelvet a görögtől megkülönböztetik Alexandrosz és hadvezérei egyaránt tudtak makedónul és görögül Ma a kutatók nagyobb része a makedón nyelvet külön nyelvnek tekinti, kisebb részük (és a görög kutatók) a görög nyelv egy dialektusának Önértelmezés és a görögök nézete: Az olümpiai játékokon makedónok nem vehettek részt, kiv. I. Amüntasz és I. Alex (de gyanús, hogy nem szereplnek a győztes-listákon), azonban kérdéses, hogy tényleg elismerték-e görög voltukat A görögök inkább barbároknak tekintették a makedónokat De a királyok Argoszból származnak a mítoszok szerint A makedónok is különállónak tekintették magukat; Alex. hadseregében makedónok és görögök A mak. kultúra különbözött a görögtől; poliszok nem voltak

9 A mai macedónok az ókori makedónok örökösei?
Ők annak tartják magukat, szerintük csak a nyelvük változott (nyelvük tkp. azonos a bolgárral), a szláv bevándorlás szerintük hazugság (Bulgáriától és Görögo-tól akarnak területeket) Szkopjéban a repülőtér neve: Nagy Sándor; több helyen II. Philipposz és Alexandrosz-szobrok A mai Macedónia területén az ókorban paiónok (thrákok; főleg NY-Bulgária területén), dardánok (illürök; főleg Koszovó területén) éltek, és csak kis hányadban makedónok Az ókori Makedónia jelentős városai mind a mai Görögország területén, és nem Macedóniában A mai macedón lakosság szláv

10 A makedón hadsereg I. Hetairoszok: az 5. század óta, arisztokraták, akik a kapott földekért katonai szolgálattal tartoznak, nehézfegyverzetű lovasság, a meghódított területekből részesednek, 340-ben számuk kb. 800, közéjük is be lehetett kerülni idegeneknek, görögöknek is Pezetairoszok: I. Alexandrosz korában birtokot kapott személyek, nehézfegyverzetű gyalogság phalanxban, a király fedezi a felszerelés költségeit, szolgálat alatt juttatást kapnak (+ ösztönzési rendszer) szarisszával harcolnak: 4-7 méteres, Philipposz vezeti be; 5-6 kg >> két kézzel, pajzs a nyakban

11 A makedón hadsereg II. - közülük kerültek ki a Hüpaszpisztészek: királyi gárda (eredetileg a hetairoszok pajzshordozói, ők rövidebb lándzsával, nincs páncéljuk, inkább könnyűfegyverztűeknek számítanak, a phalanx jobb oldalát védik, v. a lovasságot követik, v. a király körül; számuk kb >> Argüraszpidesz lesz később a nevük (az indiai hadjárat után) Zsoldosok: csak kisebb kiegészítő erő a királyi sereg mellett 7 szómatophülakesz Philipposz uralma alatt a hadsereg létszáma folyamatosan nő A toborzás területi alapon történt – meghatározták melyik terület hány katonát köteles állítani Több gyakorlatozás, nagyobb fegyelem, rendkívül hosszú menetelések, bonyolult manőverek begyakorlása

12 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 1.
Uralomra jutása (359, testvére III. Perdikkasz után, eredetileg az ő fiának gyámja, régens) után paiónok, dardánok leggyőzése; esetleges trónkövetelők eltávolítása (ill. meggyilkolása vagy legyőzése) 3 típusú ellenség, 3 módszer ellenük: hadsereg, orvgyilkos, házasság Feleségül veszi egy felső-mak. fejedelem húgát, Philát a dardán király lányát, Audatát a larisszai Philinnát (III. Philipposz Arrhidaiosz anyját) az épeiroszi (molosszosz) Olümpiaszt (Alexandrosz anyját) – neve talán csak 356-tól Olümpiasz a pherai-i Nikészipoliszt 352-ben (Thesszaloniké anyját, akinek a neve a Krokion-mezei győzelemre emlékeztette Philipposzt) a geták királyának lányát, Médát (341) az alsó-mak. arisztokrata, Attalosz unokahúgát, Kleopátrát

13 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 2.
Elfoglalja Amphipoliszt (és Püdnát; 357) >> Athén ellensége lesz >> Athén – illír – paión – thrák koalíció >> Philipposz elfoglalja Krénideszt (356, bányák, thrákok ellen hídfő – a későbbi Philippi), Egy napon foglalja el Poteidaiát, megtudja, hogy Parmenión leggyőzi az illíreket, hogy Alexandrosz megszületett, és hogy versenylovai győztek Olümpiában (Olümpiasznak talán ő nevezi el Alex. anyját, hogy emlékeztesse dupla dicsőségére) 354-ben Paioniát és Methónét (Athén szövetségese volt, a Therméi öböl fontos részét ellenőrizte) foglalja el (az utóbbi ostrománál lövi ki egy nyílvessző a jobb szemét) Bimetallizmus (ezüst tetradrakhmák, 345-től aranysztatérok – 12-szeres értékűek az ezüsthöz képest: Philippeioi) Telepítések (a megbízhatatlanokat széttelepítette, a megbízhatókat a határokra, földek megművelésére a háborúkban ejtett foglyokat telepítette le) >> biztonságos, erős, élelmiszertermelő hátország

14 Krénidesz >> Philippoi Amphipolisz Illüria
Poteidaia 14

15 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 3. A 3. szent háború (355-346)
A konfliktus eredetileg Thébai és Phókisz között zajlott A Delphoi amphiktüónia bírságot ró ki Phókiszra >> Phókisz elfoglalja Delphoit, a kincsekből zsoldossereget szervez >> szent háború ellene + a phókiszi Onomarkhosz Pherait segíti Larissza ellen (beavatkozik a thesszál belharcokba) >> erre Larissza Philipposzhoz fordult Thébai – Delphoi – Larissza – Philipposz <> Phókisz – Spárta – Athén (éppen hogy felbomlott a 2. attikai tengeri szöv.) – Pherai (éppen hogy meghalt Alexandrosz) Kétszer legyőzi Onomarkhosz (és Pherai) Philipposzt (a 2.: dombokkal szegélyezett síkságra csalják, a dombokról nyílvető katapultokkal pusztítják el gyalogosai jórészét) Krókosz (Krókion)-mezei csata (352): Philipposz győz >> thesszál arkhón lesz (a mak. hadtörténetben első ízben döntik el a lovasok a csatát: a thesszáloktól kapott 3e lovas fölényt jelentett, a terepet is eszerint választotta: tágas mező) – ekkor születik meg a mak. nagyhat.: Thesszália tetrarkhiára osztva mak. uralom alatt 197-ig

16 A 3. szent háború (355-346) 1. Phókisz <> Thébai + Delphoi
2. Phókisz +Pherai <> Larissza + Philipposz Thébai – Delphoi – Larissza – Philipposz <> Phókisz – Pherai – Spárta – Athén Krókosz (Krókion)-mezei csata (352) Larissza Pherai Phókisz Delphoi Thébai

17 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 4.
Ezután nem sikerül délre folytatnia a hódítást, mert a görögök (Athén, Spárta, Phókisz, akhájok) elzárják a Thermopülai szorost Ezután a thrák Kherszonészoszt akarja ellenőrzés alá vonni, de betegsége akadályozza meg – Athénban nagy félelmek a gabonaszállítmányok útjának fenyegettsége miatt Philipposz elfoglalja a Khalkidiké félszigetet (korábban az itteni városok Mak. szövetségesei voltak, de a terjeszkedésétől félve most Athén szövetségét keresték), Olünthoszt elpusztítja (348) – főleg mivel trónkövetelő féltestvéreit, Arrhidaioszt és Menelaoszt befogadta Előtte Démoszthenész politikai szereplésének kezdete 3 Olünthoszi beszédével (athéni támogatás érdekében 349-8): a theórikon (tkp. a polgároknak osztották ki) helyett hadikiadásokra tanácsolja felhasználni a fölös pénzeket; a Philipposz elleni harcra buzdít (Stageirát is elpusztítja, majd felépíti << Arist. 342-től Alex. tanára)

18 Olünthosz elpusztítása (348) előtt Démoszthenész 3 Olünthoszi beszéde: a theórikon felhasználását javasolja Khalkidiké félsziget Kherszo-nészosz Olünthosz

19 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 5.
Athénban félelem a Kherszonészosz mak. uralom alá kerülésétől, ezért le akarta zárni az ellenségeskedést Philipposszal >> Philokratészi béke (346; Pellában): Athén és Philipposz között; háború 357 óta; Philokratész és Aiszkhinész megvesztegetése >> Phókiszt kihagyják a békéből, kizárják az amphiktüóniából, szavazatát Philipposz kapja Hüpereidész Philokratész vádlója: Phil-t távollétében halálra ítélik eiszangelia perben (343) A Philokratész elleni eiszangelia per után a makedónellenes politikusok felülkerekedése (eddig: Eublosz, Philokratész, Aiszkhinész) (Démoszthenész: A hűtlen követség azt próbálja bizonyítani, hogy Aiszkhinész is meg lett vesztegetve >> Aiszkinész válaszbeszéde: A követségről >> felmentik)

20 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 7.
Iszokratész: Philipposz (346): Perzsia elleni hadjáratra szólítja fel a görörögöket Philipposz vezetésével (korábban a ciprusi uralkodótól, Euagorasztól, majd a szürakuszai Dionüsziosztól várta a görögség összefogását); Philipposzt a görögök jótevőjének nevezi, mert megszünteti a belső viszályokat, és megoldja a gazd. problémákat (a földkérdést) Perzsia elfoglalásával – a jövő őt igazolta Démoszthenész idealista, fanatikus patriotizmusával szemben Panathénaikosz (339): felszólítja Philipposzt a Hellasz fölötti hégemónia átvételére (Agamemnónéhoz hasonlítja Philipposz helyzetét) Az ideális vezetője Hellasznak: démotikosz, politikosz, sztratégikosz, türannikosz A Hellasz feletti hégemonia ne legyen despotikus, elnyomó jellegű + tartsa tiszteletben a városállamok szabadságát

21 Philipposz Hellasz hégemónja lesz 8.
Philipposz döntő súlyra tesz szert a delphoi-i amphiktüóniában >> elnököl a 346-os püthói játékokon Philipposz Thrákiát akarja elfoglalni, hogy legyen felvonulási területe a keleti hadjárathoz – Athénnek ez fenyegetés (főleg a gabona-útvonal, a tengerszorosok miatt) 342: Philipposz elfoglalja Thrákiát >> Démoszthenész 3. Philippikája >> Büzantiont, Perinthoszt megvédi Athén: 340 (bár egyes szónokok a Hellasz feletti vezető szerep átvételére kérték fel, a többség ellenséget látott Philipposzban >> ezért le kellett győznie a görög államokat) : Hüpereidész és Démoszthenész követi küldetésben, makedónellenes szövetséget hoznak létre Athén vezetésével (341) Perzsa pénzt (a szövetség létrehozására) és zsoldosokat (Perinthoszi harcokhoz) kap Athén (Démoszthenész éri el) << Philipposz már a perzsák ellen készült (340-ben Athén hivatalosan felmondja a Philokratészi békét) Az Athénnak nyújtott perzsa segítség volt a casus belli Philipposz perzsa-hadjáratához (ill. elégtételt követelt ezért, amit a perzsák elutasítottak) + a Xerxész idején lerombolt templomok

22 Szpeuszipposz, Eubulosz
Perinthosz Büzantion Szpeuszipposz, Eubulosz

23 A khaironeiai csata előzményei
4. Szent háború Amphissza (Phókiszban) ellen – az amphiktüónia felkéri Philipposzt a beavatkozásra (339) >> Phil. megsegíti Delphoit Amphissza ellen közvetlen fenyegetettség Thébainak, de Athénnek is >> Amphisszát segítik Thébaijal szövetség jön létre, bár ellentétes oldalon álltak eddig: Athén Spárta szövetségese volt, Thébai pedig Spárta legfőbb ellenfele és Philipposz szövetségese a szent háborúban – a szövetségkötés Démoszthenész érdeme + Démoszthenész megnyeri szövetségesül Megarát, Akhaiát, Korinthoszt, Euboiát sok szigetet (a perzsáktól kapott pénzt is felhasználva) >> aranykoszorút kap

24 A khaironeiai csata (338) 30e makedón gyalogos + 2e lovas <> 35e görög A makedón megreformált falanx (nincs védőfegyverzet, csak egy kis pajzs; szarisszával) <> hagyományos görög phalanx A támadó balszárnyat Alexandrosz vezeti szemben a thébaiiakkal, mellette a legjobb hadvezérek; a jobbszárnyat Philipposz (látható, hogy Alexandrosz a trónörökös) Philipposz visszavonulást színlel >> az athéniak követik >> Alex. lovasai szétzúzzák soraikat A görög jobbszárnyon a szent csapat minden tagja meghal Szimbolikus győzelem: a szilárd monarchia a lazán egyesült városállamok felett A görögök veresége előrelátható, szükségszerű volt

25 A khaironeiai csata előzménye
4. szent háború Amphissza ellen (339): Philipposz megsegíti Delphoit >> Thébai + Athén szövetséget köt, Amphisszát segítik Amphissza Khaironeia Delphoi

26 A khaironeiai csata (338) 30e makedón gyalogos + 2e lovas <> 35e görög 26 26

27 A khaironeiai csata – II.
27

28 A khaironeiai csata után 1.
Philipposz nem üldözte a görögöket, a cél a perzsák elleni összefogás volt A vereség után Athén készül a makedón ostromra, de megosztott (kivégeznek néhány polgárt, aki menekülni akart Athénból, Hüpereidész fel akarja szabadítani a rabszolgákat, metoikoszoknak polgárjogot akar adni, száműzötteket vissza akarja hívni, de a makedónbarátok megakadályozzák ezt) Az athéni békedelegációban a makedónbarát Phókion, Démadész, Aiszkhinész A békefeltételek Athénnal szemben enyhék << flotta (350 hajó), nyugalom: szigeteket megtarthatja (Szamosz, Lémnosz, Imbrosz, Szkürosz), Oroposzt megkapja, hadifoglyokat visszakapja

29 A khaironeiai csata után 2.
Thébaijal szemben kemények (kivégzések, helyőrség, száműzöttek vissza), ekkor van vége a thébai nagyhatalmi státuszának A Peloponnészosz nagyrésze makedónbarát, Korinthoszban makedón helyőrség, Spárta elszigetelődött Démoszthenész tartja a halotti beszédet, melyben a város elveszett nagyságát siratja (a halotti beszéd szokását 479-ben, Plataiai után honosították meg; ekkor versenyjátékok is, művészi versenyek is)

30 Korinthoszi gyűlés (338-7)
Pánhellén (Korinthoszi) szövetség létrehozása A 480-as hellén szövetséget veszi mintául: médiszmosz tiltása, egymás közti háborúskodás felfüggesztése Minden más szöv. feloszlatása: Attikai tengeri szöv., Boiót szöv. Szünedrion: képviseleti rendszer (a nagyobb államoknak saját képviselőjük volt, a kisebbeknek közösen volt egy képviselőjük) Koiné eiréné Erőszakos alkotmányvált. tilalma Autonómia minden államnak, de helyőrségek: Kadmeia, Akrokorinthosz, Khalkisz Szümmakhia a hellének és a makedónok között: háború proklamálása (bosszúhadjáratként) >> Parmenión és Attalosz Kis-Ázsiába Philipposz, majd Alexandrosz a pánhellén szöv. hégemónja, sztratégosz autokratór A szünedrionnak a háború megkezdése után már semmi jelentősége nem volt; a hatalom teljesen a hégemón kezében

31 Alexandrosz trónra jutása
Philipposz 7. felesége: az alsó-makedóniai arisztokrata, Attalosz (unoka)húga, Kleopátra >> Olümpiasz és Alexandrosz elhagyják Makedóniát 336-ban 10e gyalogost és 1000 lovast Parmenión és Attalosz vezérletéve Kis-Ázsiába küld Philipposz Meggyilkolja Philipposzt egy Pauszaniasz nevű testőre (egy felső-makedóniai arisztokrata) – Ariszt. szerint személyes okokból (Alex. nem volt érdekelt apja meggyilkolásában, mert biztos volt trónörökösi pozíciója: lásd khaironeiai szerepét és különleges neveltetését – egy gyilkossággal csak kockáztatta volna helyzetét) Másrészt viszont megromlott a viszony Philipposz és Olümpiasz / Alex. között, Plutarkhosz szerint Pauszaniaszt Olümpiasz biztatta fel Alexandrosz trónrajutását főleg Antipatrosznak (és Parmeniónnak) köszönheti: III. Alexandrosz Alexandrosz Philiposznak köszönheti, hogy nagy, egységes, gazdag hátországa lett hatékony hadsereggel Alexandrosz trónrajutása után vérfürdőt rendez a családtagok között (pl. Kleopátrát, Attaloszt is, felső-makedóniai arisztokratákat): megerősíti a királyi hatalmat