STABILITÁS - NÖVEKEDÉS

Az előadások a következő témára: "STABILITÁS - NÖVEKEDÉS"— Előadás másolata:

1 STABILITÁS - NÖVEKEDÉS
KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GTTSZ December

2 Az előadás főbb témái Nemzetközi feltételek Magyar pozíciók
Államháztartás helyzete Összegzés

3 Kockázatos a világ, számos ország van ellentmondásos helyzetben, de lényegi, kedvezőtlen változásokra a korábbi várakozásokkal ellentétben nem kell számolni! Ázsia: a bankrendszer kerülhet bajba EU: Brexit miatti bizonytalanság, de lassan újrainduló növekedés, Németország gazdasága magához tért, kedvező konjunkturális kilátások, s ezáltal nálunk is! Dél-Európa: a bank- és a politikai rendszer is recseg-ropog USA: politikai kockázat, de visszatérő növekedés Kína: fennmarad az európaihoz mért magas növekedés Kockázatos hármas Nagyon magas adósság EU USA Kína Japán Rossz demográfiai kilátások Alacsony növekedés Törékeny bank-rendszer Olaszország Portugália Görögország Szlovénia Alacsony kamatok Rendszer-ellenes, EU szkeptikus pártok Növekvő munkaerőhiány Súlyos politikai útválasztási dilemmák a munkaerő kiváltás/pótlás megítélésében Európában Forrás: Tardos/saját szerk.

4 Tartós esés után emelkedésnek indultak a nyersanyagárak, de nem térnek vissza az eredeti szintre, mivel egyre inkább a hozzáadott szellemi érték adja mind nagyobb arányban a teljesítményt: csere-arány javulás nálunk Kína lassul, bár fennmarad az európaihoz mért magas növekedés és technológiai korszerűsödés A főbb nyersanyagárak (2005=100) túlfűtöttség: válság: kilábalás Újabb élénkítés Búza, kukorica Forrás: IMF

5 Növekedési trendek a világban: a nem OECD országok, azon belül India, Kína, de még Indonézia is előnyben Forrás: OECD, Eurostat, Kopint-Tárki

6 A 2012-es ciklikus-mélypont óta egyre stabilabb lábakon áll a növekedés a régióban
GDP éves változása (%) A KKE régió növekedése előbb indult meg az eurozónánál, amit támogatott az EU források felhasználása is ben. 2016-ban több országban lassulást hozott az EU forrásfelhasználás mérséklődése, de 2017-ben ismét gyorsultak a régiós gazdaságok. Ezt már az eurozóna felpörgő növekedése, valamint a beinduló belföldi kereslet (fogyasztás, ingatlanszektor, vállalati beruházások) hajtják. A növekedés sok lábon áll, akár több évig eltarthat a jelenlegihez hasonló magas növekedés Magyarország 2014-ben még felülteljesítette a régiót, 2016-ban elmaradt tőle, ez főként az EU források nagyobb ciklikusságából fakadt re a régiós átlag közelében alakul a magyar növekedés, Románia a jelentős költségvetési lazítás miatt lóg ki felfelé Forrás: Eurostat

7 Az élénkülés főként a belső piachoz köthető szektorokban jelentkezett
Hozzáadott érték éves változása a versenyszféra fő szektoraiban (%) Ipar Építőipar Piaci szolgáltatások A kilábalás első szakaszát (2014) az ipar (és az export) vezérelte az egész eurozónában és a KKE régióban is. Emellett a KKE országokban az építőipar is felpörgött az EU-s forrásoknak köszönhetően 2015-től fokozatosan élénkül a belső kereslet, ennek köszönhetően gyorsul a piaci szolgáltatások növekedése. Ezzel szemben az ipar dinamikája stabilizálódott Magyarország a régióhoz képest: az ipar ben lóg ki felfelé az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, azóta a régiós mezőnnyel és az eurozónával együtt haladunk; az építőipar ciklusai sokkal szélsőségesebbek (EU források felhasználása); a szolgáltató szektor a régióban közepesnek mondható, az eurozónánál gyorsabban bővül Forrás: Eurostat

8 A fogyasztás dinamizálódik, a nettó export fokozatosan mérséklődik
Fogyasztás éves növekedés (%) Beruházás/GDP (%, négy negyedéves gördülő) Nettó export/GDP (%, négy negyedéves gördülő) A fogyasztás dinamikája az egész régióban élénkül, Magyarország ben a mezőny második felében A beruházások az eurozónában túljutottak a ciklikus mélyponton, a régió országaiban az EU források beáramlása miatt már 2015-ben növekedés volt jellemző. Magyarországon különösen erős volt az EU források miatti hullámzás, de a nemzetgazdasági beruházási ráta változatlanul az egyik legalacsonyabb az egész régióban A külkereskedelmi egyenleg ugyanakkor Magyarországon a legmagasabb. A fogyasztás és a beruházások élénkülésével nő az importkereslet, ami 2016 óta már enyhén csökkenti a külkereskedelmi többletet Forrás: Eurostat

9 Az egész régióban kitüntetett szerepet játszik a járműipar, Magyarországon a válság óta végrehajtott nagyberuházások emelték a súlyát Járműgyártás részaránya GDP-ből Járműgyártás részaránya foglalkoztatásból (%) Forrás: Eurostat

10 Vállalati hitelflow/GDP (%) Lakossági hitelflow/GDP (%)
Az erősödő konjunktúra a lakossági hitelezés élénkülését is elhozta. A hitelezés hazai bővülése egyelőre elmarad a régiós átlagtól Vállalati hitelflow/GDP (%) Lakossági hitelflow/GDP (%) A vállalati hitelezés a kilábalással együtt megindult a régióban és Magyarországon is, itthon az NHP is támogatta A lakossági hitelállományt nálunk a háztartások adósságleépítése mellett intézményi változások (végtörlesztés, devizahiteles elszámolás) is csökkentették az elmúlt években Megjegyzés: a magyar vállalati hitelflow egyedi hatásoktól szűrve (MNB adatközlés). Forrás: Eurostat, MNB

11 Hazánk importjában erőteljesen nőtt az EU országainak részesedése
Hazánk importjában erőteljesen nőtt az EU országainak részesedése. Ázsia, valamint az EU-n kívüli európai országok jelentősen visszaestek Magyarország importjának országcsoportonkénti összetétele 2010-ben és 2016-ban EU-n kívüli európai országok közé vannak sorolva Európához és Ázsiához is tartozó országok: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország, Örményország, Törökország Forrás: KSH adatok alapján KT Titkársága gyűjtés és szerkesztés

12 Hazánk exportjában a döntő súlyt képviselő EU országok részesedése még tovább emelkedett – Ázsia, valamint EU-n kívüli európai országok „kárára” Magyarország exportjának országcsoportonkénti összetétele 2010-ben és 2016-ban EU-n kívüli európai országok közé vannak sorolva Európához és Ázsiához is tartozó országok: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország, Örményország, Törökország Forrás: KSH adatok alapján KT Titkársága gyűjtés és szerkesztés

13 A magyar exportban a szomszéd országok – egyébként sem magas – részesedése csökken
Forrás: KSH

14 A magyar kivitel szerkezetében a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek a meghatározóak. Az exportunkban az élelmiszerek aránya lehetne nagyobb is Forrás: KSH

15 Államháztartás ESA egyenlege a GDP arányában (%, 4 negyedéves gördülő)
A visszatérő növekedés hozzájárult az államháztartás egyenlegének javulásához Államháztartás ESA egyenlege a GDP arányában (%, 4 negyedéves gördülő) A cseh mellett a magyar költségvetési egyenleg a legkedvezőbb az egész régióban, a jelentős 2016 végi egyedi kiadások és a évi adócsökkentések ellenére is. Az egyenlegjavuláshoz hozzájárul régió-szerte az élénkülő belső kereslet, ami emeli az adóbevételeket; továbbá a mérsékelt kamatkiadások Forrás: Eurostat

16 A kedvező egyenlegmutatóknak és az élénkülő nominális növekedésnek köszönhetően az államadósság-ráta csökkenő pályára került Bruttó államadósság a GDP arányában Magyarországon és a szomszédos EU tag országokban(%) Forrás: Eurostat, KT Titkársága

17 Az államadósság és szerkezete

18 A bizalom, a társadalmi béke pénzt jelent, mert a pénzpiaci hitelművelet-eknél a hitelezők ún. csődkockázati felárakat érvényesítenek a normál kamaton túl attól függően, hogy a hiteleik visszafizetését mennyiben látják biztosítottnak, s itt – mint az ábra mutatja – különös jelentősége van annak, ha rend van a társadalomban CDS-felárak Forrás: KT Titkársága szerkesztés piaci adatok alapján

19 Az államháztartás újraelosztása - az EU források átmeneti csökkenésének hatása mellett is - még magas. Ezen belül a gazdasági funkciók erősödnek, míg az adósságszolgálat (kamat) visszaesik. Az egészségügy és az oktatás részaránya - abszolút összegű növekedése mellett – még kissé mérséklődik Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (százalékban) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017* 2018* ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 15,2 19,0 15,0 16,5 17,8 16,8 18,2 17,2 Általános közösségi szolgáltatások 9,7 13,8 9,4 11,4 12,9 11,5 11,8 11,2 Védelem 1,8 1,6 1,5 1,3 1,4 1,7 Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,9 3,6 4,7 4,3 4,6 JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 61,5 57,7 59,0 56,9 55,1 56,0 58,1 55,0 54,3 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,7 10,9 10,5 Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,4 9,0 8,5 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 32,1 30,2 29,2 30,3 28,8 28,6 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 3,3 2,9 3,2 3,0 2,8 2,3 3,4 Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások 5,6 GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 14,2 13,7 15,5 17,5 18,3 19,7 16,7 21,1 21,3 Ebből kiemelve: Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás 2,2 2,1 2,6 2,0 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6,0 7,3 8,2 8,1 8,9 8,7 Környezetvédelem 1,9 ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS (KAMAT) 7,7 7,2 6,9 5,4 Funkcióba nem sorolható tételek 0,5 0,4 0,1 0,3 1,2 Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai összesen 100,0 Bruttó hazai termék (GDP)(milliárd forint) 27051,7 28133,8 28627,9 30065,0 32179,7 33651,1 35188,0 37279,0 40352,7 Az államháztartás konszolidált kiadásai a GDP százalékában (újraelosztás mértéke) 50,0 51,7 48,9 51,8 51,9 48,1 48,7 47,9 * terv Forrás: NGM, KSH, KT Titkárság szerkesztés

20 A KKV szektor gazdasági súlya jelentős, hasonlóan más európai országokhoz
Versenyszféra hozzáadott érték megoszlása vállalatméret szerint (2014) Versenyszféra foglalkoztatás megoszlása vállalatméret szerint (2014) Forrás: Eurostat

21 Az államháztartás gazdasági kiadásai felívelnek, az adósságszolgálat (kamat) mérséklődik, az oktatás, egészségügy fokozatosan bővül Az államháztartás egyes konszolidált funkcionális kiadásai (milliárd forintban) Forrás: NGM, KT Titkársága szerkesztés

22 2010 várakozás: felgyorsuló tőkekivonás, befagyó hitelezés
2010 év elején pesszimista hangulat uralkodott. „Szakértői” prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a csak igen szerényen javuló reálgazdasági eredmények mellett, nemcsak „újratermelődik” az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. Trendforduló következett be a pénzügyi stabilitásban és a növekedésben, de az elkövetkező években sem lehet hátradőlni: versenyképességi, hatékonysági fordulatra van szükség aminek a feltételei között megtalálhatjuk a társadalmi biztonságot is. Várakozások és a valóság 2010 várakozás: felgyorsuló tőkekivonás, befagyó hitelezés 2010 várakozás: növekvő bizalomhiány 2010 várakozás: gyengülő árfolyam, romló pénzügyi stabilitás 2010 várakozás: romló beruházási és növekedési kilátások 2010 várakozás: súlyosan növekvő finanszírozási költség 2017 tény: növekvő bizalom 2017 tény: javulás, a bank-szektorban jelentős tőke-bevonás, a hitelezést állami eszközök segítik 2017 tény: stabil árfolyam, pénzügyi stabilitás 2017 tény: jelentősen csök-kenő finanszírozási költség 2017 tény: jelentősen javuló kilátások, erős és stabil növekedés 2017: az államadósság aránya csökken az adósságszolgálati teher egyre szerényebb 2010 várakozás: az adósság/GDP arányos adósság tovább emelkedik KT Titkárság szerkesztés

23 A K+F tevékenység további erősítése.
Előretekintve: Magyarországon a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A gazdaságfejlesztésre fordított források költségvetésen belüli arányának a „kézbentartása” A beruházási ráta fenntartása, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozó-képességének fejlesztése. Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, a menedzsment képességek további erősítése, a képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása, a reformintézkedések mielőbbi érvényesítése. Fenntartható GDP-arányos államadósság-csökkentés A GDP fenntartható növekedése A versenyképesség javítása, az üzleti bizalmat erősítő szabályozási lépésekkel, kiszámíthatóság növelése, bürokrácia csökkentése, terhek felszámolása pl. kintlévőségek ügye, stb. Stabil, forrásaiban javuló költségvetés 18 Forrás: KT Titkárság

24 Néhány összegző gondolat:
Tovább javuló egyensúlyi mutatók. Fenntarthatónak látszik a 4 százalék közeli GDP növekedés, új lehetőségek nyílnak, beruházási „boom” – jó lenne ha döntően a termelési alapok megújítását szolgálná –, tovább bővülő fogyasztás. A költségvetési szféra ma már nem elvesz, hanem hozzájárul az ország versenyképességhez. Ennek fenntartója: a fegyelmezett fiskális politika, rásegítő mechanizmusai által a hatékonyabb monetáris politika, a 2011-ben megújított, nagyobb lehetőségeket kapott ellenőrzés, és a szabályalapú költségvetési keretrendszer működése. A nemzetközi versenyképességi mutatók jelzéseinek reális és óvatos figyelembevétele indokolt, de ezek nem „abszolútumok”. A versenyképesség javítására, a megkezdett munka továbbvitelére, a teljesítményekhez kötött támogatásokra van szükség a gazdaság menedzselésében makro és mikro szinten egyaránt. Az államháztartási kiadásokból a kiugróan növekvő gazdasági támogatások, ha hatékonyságjavulást hoznak – s nem csak a növekedés fenntarthatóságát szolgálják –, akkor az oktatás és az egészségügy várt fejlődését is megalapozzák.

25 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!