Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). 2-3. Előadás: Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? 4. Előadás: Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. 5. Előadás: Nem (csak) a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. 6. Előadás: Nemzeti számvitelben a gyakorlatban. GDP 7. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 1: Leontief – modell 8. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 2: egyszerűsített Keynes-i modell 9. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell 1 10. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell 2 11. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell -példa ppt előadás száma (tanítási hét)

2 Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki
LM W LD LS Munkanélküliség KEYNES IS y L LD A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls Pl.:

3 Tekintsünk egy zárt piacgazdaságot a 2015 évben, amit bázisidőszaknak választunk. A szereplőket a szokásos módon az alábbi kategóriákba soroljuk: háztartások, vállalatok, állam és bankok. A bankok működésétől – a pénzteremtés folyamatától eltekintünk -, a pénzmennyiséget (M, fitying - ft) exogénnek tekintjük. A gazdaságról az alábbi információink vannak: fogyasztási határhajlandóság 80%, autonóm fogyasztás 130 ft, a jövedelemadó mértéke 20% a kormányzati kiadások nagysága 650 ft, a beruházási függvény: 320-2r, ahol r reálkamatláb. a pénzmennyiség 2000 ft; a tranzakciós pénzkereslet y , ahol y a reáljövedelem; a spekulációs pénzkereslet 100r. az aggregált termelési függvény: , ahol K a tőke, L a munka mennyisége. (Tételezzük fel, hogy az uralkodó elmélet és a számviteli elmélet tőkefogalma közti különbségtől eltekinthetünk.) Az induló reál-tőkeállomány 300ft értékű. Kérdések: Írja fel a fogyasztási függvényt és a megtakarítási függvényt; vigyázat a megtakarítási függvény értelmezésével! Írja fel az IS görbe egyenletét és az LM görbe egyenletét. Határozza meg az egyensúlyi GDP, a kamatláb a foglalkoztatás nagyságát, a munkanélküliséget és a költségvetés egyenlegét! Ábrázolja a kapott eredményeket! Mennyivel változik a GDP és a foglalkoztatás, ha a kormányzat 190ft-gel csökkenti a kiadásait? Határozza meg a kormányzati kiadások multiplikátorát! Mekkora lenne a GDP változás és a multiplikátor nagysága, ha az egyszerűsített Keynes-i modell feltételrendszerében érvelnénk? Ábrázolja az előző ábrán! Mekkora kellene legyen a kormányzati kiadás, ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen? Tételezzük fel, hogy a kiinduló állapotban, a fogyasztási határhajlandóság 10%pontot esik. Mennyivel változna a megtakarítás nagysága az egyszerűsített Keynes-i modell szerint? Mekkora a monetáris bázis, ha tudjuk, hogy a kétszintű bankrendszerben a tartalékok nagysága 5%, a készpénztartási hányad pedig 20%? Ha egy időszakos beruházásokban gondolkozunk és tudjuk, hogy nincs infláció és a beruházások konstans növekedési üteme 6%, akkor hogyan alakul a foglalkoztatás 2016-ban, ha a GDP 4%-kal nő? és ha csak 1%-kal nő a GDP? Emlékeztető kérdés: határozza meg a megtakarítások és beruházások nagyságát a kiinduló állapotban! Értelmezze az eredményt! Hogyan történik/lehetséges a reál GDP növekedés konstans infláció mellett e modell szerint? Milyen feltételek mellett lehetséges állandó foglalkoztatás és nulla infláció ebben a gazdaságban? Állítását igazolja! Lehetséges-e nulla reál GDP növekedés, nulla infláció és konstans foglalkoztatottság? Állítását igazolja!

4 Alap IS-LM modell egyéb tanulságai:
2. Gazdaságpolitikák (költségvetési versus pénzpolitika) hatásossága: IS-LM görbék relatív meredekségétől függ LM Szélsőséges estek: IS/LM függőleges érzéketlen a kamatlábra a beruházás/spekulációs pénzkereslet IS 3. Gazdaságpolitikai beavatkozás eredményességének valószínűsége (az alapján, hogy milyen hosszú mechanizmuson keresztül hat): dG azonnal YD-re dT (adók változtatás): fogyasztónak kell változtatni (C(Y-T)), 1 lépcső dM spekulációs pénzkereslet – beruházás, 2 lépcső Gazdaságpolitikai csomag: 1. kiszámítható pénzpolitika 2. megfelelő adók és 3. kormányzati kiadásokkal finomhangolás Miért nem ér(het)jük el a teljes foglalkoztatást tartósan egyszerűen kormányzati kiadásokkal? Nyilván hiányos a modell…

5 Sokak szerint a spekuláció erősíti a gazdasági ingadozásokat.
4. Gazdasági sokkok hatása r LM Pénzügyi sokk annál erősebb adott IS-nél, minél meredekebb az LM azaz a spekulációs pénzkereslet minél érzéketlenebb a kamatlábra – fordítva: laposabb LM – érzékenyebb a kamatlábra a spekulációs pénzkereslet - spekuláció elnyel a sokk hatásából. IS y Sokak szerint a spekuláció erősíti a gazdasági ingadozásokat. Hol az igazság? Mikor „jó” és mikor nem a spekuláció?