TELEPÜLÉS-EGÉSZSÉGTAN

Az előadások a következő témára: "TELEPÜLÉS-EGÉSZSÉGTAN"— Előadás másolata:

1 TELEPÜLÉS-EGÉSZSÉGTAN

2 A település épületek és lakások, valamint a lakók igényeit kiszolgáló létesítmények hálózata.
A település infrastruktúrája szociális és műszaki jellegű létesítmények és intézmények olyan összefüggő rendszere, amely biztosítja a település működését és fejlődését. közműhálózat úthálózat hulladékkezelő létesítmények kereskedelmi egységek egészségügyi intézmények gyermek- és ifjúsági intézmények

3 TELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSHÁLÓZAT kis- és aprófalvas közepes- és nagyfalvas
TELEPÜLÉSFORMÁK tanya falu város városhalmaz (agglomeráció)

4 Sakktábla alaprajzú település
TELEPÜLÉSSZERKEZET Szalagtelepülés Halmaztelepülés Sakktábla alaprajzú település Perrysville Leicester Hensall

5 A VÁROSSZERKEZET ELEMEI
lakóterület ipari terület forgalmi terület zöldterület városkörnyék agglomeráció rekreációs területek mezőgazdasági művelési célú területek

6 ÉPÜLET A települések egysége az épület, olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi (ipari, mezőgazdasági) termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. A közművesített lakás elektromos hálózatra kapcsolt, az ivóvízellátás vízvezetékrendszerrel, a szennyvízelvezetés közcsatorna hálózattal, a fűtés gázzal, központi fűtéssel (távhőszolgáltatással), vagy villanyárammal történik.

7 TELEPÜLÉSI ÁRTALMAK FALVAK
állatokról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózis) növényvédő szer ártalmak a talaj- és ivóvíz összetételével összefüggő betegségek (golyva, methemoglobinémia) VÁROSOK közlekedési balesetek túlhajszolt életvitel (magas vérnyomás, gyomorfekély, szorongásos kórképek) higiénés problémák (hajléktalanok - tüdőbaj, emésztőrendszeri betegségek) szociális problémák (bűnözés)

8 VÁROSI KLÍMA KLIMATIKUS VISZONYOK (NYÁRI „SIVATAGI” KLÍMA)
magasabb léghőmérséklet (az évi középhőmérséklet 0,5C- kal, szélcsendben esetenként akár 5,5C-kal) 15–20%-kal alacsonyabb talajt elérő napsugárzás 8–10%-kal alacsonyabb levegő relatív páratartalom mélyebbre süllyedő talajvíztükör 5–10%-kal gyakoribb felhő, csapadék és ködképződés 10–20%-kal kisebb szélsebesség légcsatornákban turbulens légáramlás szmogképződés

9 VÁROSI ZAJ ZAJFORRÁSOK Környezeti zaj természetes mesterséges
Ipari zaj

10 Növekvő zajszintek egészségi hatásai

11 KÖRNYEZETI ZAJ LAKÁSOKBAN KELETKEZŐ ZAJ (háztartási)
KÜLSŐ ZAJ (alacsony frekvencia és hangnyomás) KÖZLEKEDÉS (50%) IPAR (5%) SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ()

12 KÖZLEKEDÉSI ZAJ KÖZÚTI ZAJ A társadalom szinte minden tagját érinti.
Az EU lakosságának 30% van kitéve 55 dBA-nál nagyobb zajterhelési szintnek éjszaka lakásában. VASÚTI ZAJ Kisebb tömegeket érint. A zaj mellett a vibrációterhelés is jelentős lehet. LÉGI KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ ZAJ Növekvő gond. Speciális frekvenciaspektruma miatt mérésekor D-szűrő használatos.

13 IPARI ZAJ JELENTŐS ZAJEXPOZÍCIÓVAL JÁRÓ IPARÁGAK textilipar
fémmegmunkálás gépgyártás fémtömegcikk gyártás asztalos- és bútoripar erdőgazdaság (fakitermelés) bányászat

14 BELTÉRI ZAJTERHELÉS

15 VÁROSI LÉGSZENNYEZÉS FŐ FORRÁSAI közúti közlekedés ipar háztartások
LEGFONTOSABB VÁROSI LÉGSZENNYEZŐK szén-dioxid, szén-monoxid kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon szerves és szervetlen porok BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK ÉGÉSTERMÉKEI szén-dioxid, maradék oxigén, nitrogén, vízgőz szén-monoxid, kén-oxidok, nitrogén-oxidok szénhidrogének szilárd részecskék

16 BELTÉRI LÉGSZENNYEZŐK
SZÉN-MONOXID, NITROGÉN-OXIDOK, PAH forrás: fűtés, dohányzás FORMALDEHID forrás: bútorok (lakkok, festékek), műanyagok, dohányzás egészségi hatás: irritáció, allergia, daganat RADON forrás: építőanyagok, talaj kőzetei egészségi hatás: daganat (tüdőrák) AZBESZT forrás: szigetelések, építőanyagok egészségi hatás: tüdőfibrózis, tüdő és mellhártya daganat SZERVES POROK forrás: pollenek, baktériumok, penészgombák, algák, atkák egészségi hatás: allergiás rhinitis, asztma bronchiale

17 VÁROSTERVEZÉS MODERN, EGÉSZSÉGBARÁT VÁROSSZERKEZET laza szerkezetű,
minél nagyobb zöldfelületet meghagyó, uralkodó szélirányokat figyelembe vevő építkezés; átmenő forgalom elkerülő utakra, körgyűrűkre terelése, forgalmas utak, ipartelepek zöldterületekkel történő elválasztása a lakóterületektől, tömegközlekedés fejlesztése.