Perzsia Kürosz ( ) megteremti az önálló perzsa államot

Az előadások a következő témára: "Perzsia Kürosz ( ) megteremti az önálló perzsa államot"— Előadás másolata:

1 Perzsia Kürosz (559-530) megteremti az önálló perzsa államot
546-ban elfoglalja Lüdiát (Spárta Kroiszosz szövetségese) Elfoglalja a görög államokat Kis-Ázsiában – a városok belső autonómiája megmarad Dareiosz óta (uralma alatt a bir. fénykora) 2 szatrapeia Kis-Ázsiában: Szardeisz (+Magnészia) és Daszküleion székhellyel

2 Dareiosz szkíta hadjárata (513)
Bosszú és a bir. határainak megerősítésére A szkíták a nyílt ütközetet kerülik, az élelmet, vizet elpusztítják; portyák; az ország belsejébe csalogatják a perzsákat A Duna-híd őrizetét Dareiosz a görögökre bízta Miltiadész (Kherszonészosz türannosza) a lebontás mellett Hisztiaiosz (Milétosz türannosza) és a türannoszok többsége a hatalmát félti Szkíták: „az iónok a világ leggyávább, legaljasabb népe” A görögök megosztottak a perzsákkal kapcsolatban

3 Az ión lázadás 1. Milétosz (viszonylagos külpol. önállósággal bír) támogatja az elűzött naxoszi arisztokratákat >> Arisztagorasz a szardeiszi szatrapész engedélyét kéri – de egy perzsa hadvezért kap 200 hajó élén >> Ellentét a vezetésben >> Kudarc (499) >> Arisztagorasz felkelést robbant ki a perzsák ellen

4 Az ión lázadás 2. Athén és Eretria küld támogatást az iónoknak
A görögök feldúlják Szardeiszt A perzsák legyőzik a görögöket Epheszosznál 495-ben Ládé szigeténél perzsa tengeri győzelem >> a tenger a perzsáké >> Milétosz ellátása lehetetlenné válik >> hamarosan elfoglalják és elpusztítják a perzsák, lakóit Perzsiába hurcolják 493-ra az összes lázadó szigetet és várost legyőzik a perzsák Dareiosz előtt világossá lesz, hogy az Égei-tenger feletti szilárd hatalom megszerzéséhez Hellaszt is le kell győznie (<< innen jött a támogatás)

5 Athén és a perzsák kapcsolata 1.
Az alapvető források: Hérodotosz, arkhón-listák, osztrakizáltak listája – ezek alapján kell felvázolni a főbb athéni eseményeket 509-7 körül athéni szövetségkötés a perzsákkal: kereskedelmi célból és talán Spárta, Boiótia, Khalkisz ellen Az Alkmaionidák köthették: << a Paralia vezetői, a kereskedelemben érdekeltek (már a lüd Mermnadákkal, Kroiszosszal is vendégbarátságban); << Kleiszthenész vezetése idején fenyegette összehangolt támadás Athént Khalkisz, Boiótia és Spárta részéről << talán perzsa-barátok az Alkmaionidák: Talán segítették a perzsákat (pajzsok felmutatásával) Marathónnál – de lehet, hogy ez csak Alkmaionida-ellenes fikció, azonban: Osztrakizmoszok: Megaklész (486), Xanthipposz (484), Ariszteidész (az Alkm. szövetségese; 482)

6 Athén és a perzsák kapcsolata 2.
495-ben a (perzsa-barát) peiszisztratida Hipparkhosz, Kharmosz fia az arkhón eponümosz A 480-as években a Peiszisztratidák is háttérbe szorulnak (osztrakizmoszok: Hipparkhosz 487) Az arisztokraták (pediakoi) Spárta-barátok, perzsa-ellenesek (499-ben ők küldhették a 20 hajót) – a gabonatermelő Pedion ellenérdekelt a gabonatermelő vidékekkel való kapcsolatok fenntartásában

7 Dareiosz hadjáratai - 492 Dareiosz követei földet és vizet kérnek a görög államoktól – Aigina ad (valószínűleg mások is); az athéniak kútba, a spártaiak gödörbe dobják a követeket (ez a nemzetközi jog durva megsértése) A larisszai Aleuadák is hívták Hellaszba a királyt (már a 6. században perzsa mintára vernek pénzt) – De nem egész Thesszália perzsabarát Boiótok perzsabarátok (Athén-ellenesek) Phókisz perzsaellenes << Thesszalia és Boiótia perzsabarát Mardóniosz a hadvezér Az Athosz-hegyfoknál vihar semmisíti meg a hajóhadat (300 hajót) + a szárazföldi csapatokban a thrákok okoztak nagy pusztítást

8

9 Dareiosz hadjáratai - 490 Datisz a fővezér (Artaphrenész fiatal, csak tiszteletbeli ranggal, tapasztalatszerzés végett) Gyülekezőhely Kilikiában: 600 triérész (Hér.) + az iónoktól megkövetelt épített lószállító hajók Más útvonal, mint 490-ben Naxoszt elfoglalják: a városokat, szentélyeket felgyújtják, a lakosokat rabszolgává teszik Déloszt megkímélik << Apollón, Artemisz ~ Mithra, Mah; vagy az ión hajósok kedvéért Eretriát elfoglalják árulás útján, a lakosságot elhurcolják, Perzsiában telepítik le – de lehet, hogy az árulásról szóló beszámolóval az athéni be nem avatkozást mentegeti Hérodotosz

10 Dareiosz hadjáratai – 490 – I.
Marathóni csata A helyszín kiválasztása – Hippiasz javaslatára, akit Athén élére szánt Dareiosz Marathón térségében a Peiszisztratidák birtokai >> támogatás + terepviszonyok ismerete (lovascsatára alkalmas lehetne – csak éppen nem az északi része) Hippiasz álma a csata előtti éjjel (anyjával hál), majd a csata napján az előjel (tüsszentés >> foga a földbe, és nem találja meg) Athéniek és plataiaiak, 10 sztratégosz + a polemarkhosz, Miltiadész vezető szerepe (öten meg akarták várni a spártaiakat, öten azonnal akartak harcolni, nehogy az athéniek átálljanak a perzsákhoz – a polemarkhosz szavazata döntött)

11 Dareiosz hadjáratai – 490 – II.
Lehetséges, hogy a polemarkhosz Kallimakhosz volt a fővezér, a sztratégoszok pedig az egyes phüléket vezették (mint később a taxiarkhoszok), v. pedig egymás után következtek a sztratégoszok a fővezérségben egy-egy napra 9e athéni + 1e plataiai <> e perzsa (modern becslés), ill. 200e-600e perzsa (antik adatok) Miltiadész vezeti az ütközetet, a jobbszárnyon Kallimakhosz (a legveszélyesebb hely, de ide állítják a legkiválóbb katonákat) Taktika: a középhad csak néhány sor mélységű, a szárnyak az erősek

12 Dareiosz hadjáratai – 490 – III.
8 sztadion a két sereg között >> csak az utolsó méteren elképzelhető a roham A két arcvonal egyenlő hosszúságú, de a perzsák középen a legerősebbek, a görögök a szárnyakat erősítik meg Középen a perzsák győznek, áttörik az arcvonalat, megfutamítják a görög középhadat; a szárnyakon a görögök győznek, egyesülnek, hátulról támadnak a perzsa középhadra A hajókig szorítják a perzsákat, 7 hajót is zsákmányolnak 192 athéni halott (köztük Kallimakhosz), 11 plataiai, 6400 perzsa A spártaiak a Karneia miatt késnek

13 Dareiosz hadjáratai – 490 – IV.
A győzelem oka: A perzsák bíztak létszámfölényükben és féltek a spártaiak megérkezésétől >> elfogadták a csatára való kihívást a nekik kedvezőtlen terepen (facsoportok, patak, mocsár) >> lovasságot nem vetették be Görög roham, nehézfegyverzet >> a perzsa íjászok sem érvényesültek

14 Dareiosz hadjáratai – 490 – V.
Aiszkhülosz sírfeliratában (egy sas a kopasz fejére ejtett egy teknőst) csak azt említette, hogy részt vett a marathóni csatában, bár harcolt Artemiszionnál, Szalamisznál és írt drámákat is. „Aeschylus, Euphorion fia nyugszik e kőnek alatta, Ő az athéni szülött Gela kövér mezején. Elmondhatja vitéz-voltát Marathonnak a berke És el a hosszuhajú perzsa, ki tudja nagyon.” „Marathóni futó” Philippidész (v. Pheidippidész) – Spártába segítségért + a hadsereg a csata után rohamtempóban Athénbe megy, hogy megelőzze a perzsa flottát ebből 4. században a marathóni futó legendája Pajzs-jelek? Hérodotosz felmenti az Alkmaionidákat A perzsák megpróbálják a Szúnion-fokot megkerülve megostromolni Athént, mielőtt a hellének visszaérnek – talán valaki pajzzsal jelez nekik – az Alkmaionidák talán perzsabarátok, de a Peiszisztratidák ellenfelei és Kleiszthenész reformjainak semmissé tételét sem kívánhatták; nyilván Alkmaionida-ellenes propaganda a történet

15 A két hadjárat között Miltiadész Parosz elleni büntetőakciója (ürügy: médiszmosz, valójában személyes sérelem, zsákmány): kudarc – 50 talanton büntetés (Xanthipposz a vádló), sebesülésébe belehal 486-tól Xerxész a perzsa trónon, 482-ben újra perzsa követek Hellaszban Athénban Ariszteidész és Themisztoklész köreinek ellentéte: szárazföldi v. tengeri haderő fejlesztése Ariszteidész osztrakizálása >> hajóépítés a laureioni ezüstbányák jövedelméből: 200 triérész

16

17 Marathon 17

18 Ariszteidész Themisztoklész Laureion 18